Az utóbbi hetek egyik top gazdasági témája volt, hogy vajon mi lesz a Nők 40 nyugdíjprogram sorsa: eljött-e már az idő, hogy hozzányúljon a kormány a dolgozó nők korkedvezményes nyugdíjba vonulásához, vagy sem. Eredetileg a Magyar Nemzet szellőztette meg, hogy a kabinet 2025-től átalakítja a nők kedvezményes nyugdíjba vonulását biztosító Nők 40-et, és már a jövő év elejétől jöhet a Nők 43+. Végül a héten a Pénzügyminisztérium tisztázta: nem változtatják meg a Nők 40-et.

A tárca azt is tisztázta, hogy a nyugdíjrendszer egyelőre stabilan és fenntarthatóan működik, így a következő 10-15 évben nem indokolt a megváltoztatása. 

A hír tehát kacsa volt, annyi realitása azonban van a dolognak, hogy a kormány az uniós forrásokért cserébe korábban tett olyan vállalást az Európai Bizottság felé, hogy 2025-re reformokat vezet be a nyugdíjrendszerben. Ezzel kapcsolatban az OECD készített is egy szakértői jelentést, amely többek között javaslatokat tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, a 13. havi nyugdíj korlátozására, valamint a járulékemelés és az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetése mellett a Nők 40 szigorítására is.

Csakhogy a kormány nem ért egyet az említett javaslatokkal, így 2011 óta érvényben lévő Nők 40 programmal negyven évnyi szolgálati idő után változatlanul nyugdíjba vonulhatnak a nők, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt. 

Az már egy másik kérdés, hogy vajon meddig fenntartható ez az egyensúlyi állapot, ugyanis - ahogy a héten megjelent elemzésünkben írtuk – a demográfiai változások előbb-utóbb ki fogják kényszeríteni a Nők 40, továbbá a jelenlegi nyugdíjkorhatár felülvizsgálatát. A KSH adatai alapján tavaly a 65 éves és az annál idősebbek száma 11,9 ezerrel nőtt hazánkban. A 64 évesnél idősebbek aránya először 2005-ben haladta meg a 0-14 évesekét, és azóta folyamatosan nő az idősek túlsúlya.

Az idősek eltartottsági rátája 1970-től 2022-ig 0,17-ről 0,32-ra emelkedett, 2050-ben pedig a 0,50-ot is megközelítheti, ami azt jelentené, hogy alig 2 aktív személy jut egy nyugdíjasra.

A Nők 40-nel nyugdíjba készülő hölgyek, és lényegében mindenki, aki a nyugdíjba vonulását tervezi a következő években, egyelőre fellélegezhet. Azonban nem mindenki örülhet majd a 13. havi nyugdíjnak. Mint ismert, a 13. havi nyugdíjat 2021-ben vezették be, lépcsőzetesen. Az első évben még csak negyedhavi összeget fizettek, majd 2022-től már a 100 százalékot. A járandóság minden év februárjában érkezik, „dupla nyugdíjként”, hiszen összege annyi, mint a rendes nyugdíj.

Azonban nem mindenkinek érkezik meg a számlájára a plusz pénz, hanem csak az alapnyugdíj – írtuk a hírt a héten. Miért? Mert a hatályos jogszabályok értelmében a 13. havi nyugdíjra, ahogy az év eleji nyugdíjemelésre is, csak azok jogosultak, akik a megelőző év december 31-ig nyugdíjba vonultak, és még mindig jogosultak nyugdíjra januárban. Aki tehát január 1-jén vonul nyugdíjba, az nem számíthat sem 13. havi kifizetésre, sem az év eleji és az évközi nyugdíjemelésekre.

Bevásároltuk magunkat az állampapír piacba

Aki teheti, a mellékelt ábra szerint nem bízza a véletlenre, és igyekszik megtakarítani, takarékoskodni előre, akár a nyugdíjas évekre. Ugyan bár csak az év első nyolc hónapjáról állnak rendelkezésre statisztikák, már most egyértelműen látszik, hogy az év elejétől közel ezer-ezer milliárd forinttal nőtt a lakosságnál és a bankoknál lévő állampapír állomány. Közel 27 ezermilliárd forintra rúgott ugyanis augusztus végén a lakossági megtakarítások azon része, ami magyarországi vállalatok, vagy a kormányzat által kibocsátott értékpapírokban pihent.

Az MNB a héten kiadott jelentéséből az is kiderült: ennek a pénznek közel a fele van forintban kibocsátott állampapírokban. A háztartások főként az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat tartják, a náluk lévő mennyiség 83 százaléka egy évnél későbbi lejáratú. Ám a hazai kibocsátású tőzsdei részvényekért továbbra sem kapkod a lakosság: augusztus végén 1790 milliárd forint volt a náluk lévő mennyiség piaci értéke, miközben a BÉT teljes kapitalizációja 15,9 ezermilliárd forint.

A befektetési alapok viszont keresettebbek, ebből is már 10 ezer milliárd forintot meghaladó összeg van a háztartásoknál. Augusztusban a lakosság még mindig nettó vásárló volt az állampapír piacon, hiába csökkent a hozamkörnyezet és vágta vissza több lépésben az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapírok kamatát. Mégis 145 milliárd forinttal több állampapírt vettek a háztartások, mint amennyit eladtak, vagy amennyinek lejárt a futamideje. 

A lakosság állampapír állománya tavaly december végétől augusztus 31-ig 7,7 százalékkal, 969 milliárd forinttal emelkedett.

Mindent verő befektetések: 9 hónap, 30 százalék feletti nyereség

Kifejezetten erős évet zárhatnak idén a hazai befektetési alapok. Az év eddig eltelt részében több mint 20 alap ért el 20 százalék feletti hozamot, a legjobbak pedig már túl vannak a 30 százalékon is.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Kevés a hazai innovációs költés

A héten az is kiderült, hogy az induló vállalkozások sem maradnak pénz nélkül, feltéve, ha a megfelelő helyen kopogtatnak. A héten ugyanis a STRT Holding sajtótájékoztatóján jártunk, ahol megtudtuk, hogy a magyar piacon még bőven lenne tere a lendületes fejlődésnek, mert európai összehasonlításban mindössze a 32. helyet foglaljuk el a rangsorban a szerint, hogy mennyire számítunk erős kockázati tőkepiacnak. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni Balogh Petya és csapata, akik épp a régió legerősebb startup befektetési portfólióját építik.

A STRT Holding 2024 első félévében is folytatta növekedési stratégiáját: ennek keretében a „látható” hazai startup befektetéseknek már a 66 százalékában vettek részt befektetőként. Ezzel pedig összesen 85 céggel mára egyértelműen övék itthon a legnagyobb piaci startup portfólió, amit az év végéig a százas nagyságrendig szeretnének bővíteni. Miközben távlati céljuk, hogy az, hogy a közép-európai régió egyik vezető startup befektetőjévé váljanak. Sőt, Balogh Petya víziója egyenesen az, hogy az idő alatt ezer startupba is beszállna.

A tapasztalatok és a statisztikák alapján, finoman fogalmazva, a magyar piacon még bőven lenne tere a lendületes fejlődésnek, mert európai összehasonlításban mindössze a 32. helyet foglaljuk el a rangsorban a szerint, hogy mennyire számítunk erős kockázati tőkepiacnak. Az öreg kontinensen egyébként Észtország az egyértelmű befutó, ha azt vizsgáljuk, hogy az ország lakosságát nézve hány dollárnyi kockázati tőkefinanszírozás jut egy emberre. Ez a költés Magyarországon mindössze 7 euró, vagyis közel 2800 forint/fő, míg a listavezető észteknél a 300 ezer forint/főt is meghaladja.

Tehát nincs mit szépíteni: kevés a hazai innovációs költés, akárcsak a hazai felvásárlás. Ugyanakkor Balogh Petya és 2022-ben ötödmagával, köztük a feleségével, Balogh-Mázi Máriával közösen alapított holdingja optimista. A saját praxisuk alapján a jelentős lemaradás ellenére is úgy látják, hogy a magyar startupok igenis versenyképesek, és tudnak jelentős erőt, jövőképet és potenciált képviselni számos területen. Ezek itthon is elsősorban a mesterséges intelligencia, az orvosi, illetve a mezőgazdasági innovációk világa, ahogy a különböző B2B marketing eszközök és szolgáltatások.

A hiányzó európai stratégia

Ha ezek szerint a magyar startupok versenyképessége nem is kérdéses, az európai autópiac jövőjét illetően már annál több a kérdőjel. Alighogy elfogadták a kínai elektromos autóiparra kivetett büntetővámokat október 4-én, uniós és kínai szakértők már azon dolgoznak, hogy a szisztémát átdolgozzák, és ne az autógyártó származási országa számítson, hanem a jármű bizonyos tulajdonságait (autó-, akkumulátorméret, motorteljesítmény, hatótávolság) vegyék figyelembe.

Hivatalos: a tervezettnél később válhat le az orosz olajról a Mol

Új, hivatalos határidőt tűzött ki a Mol menedzsmentje, még több mint két év szükséges ahhoz, hogy a finomítóik 100 százalékban működhessenek nem-orosz eredetű nyersolajjal. A Mol menedzsmentje arra számít, hogy a társaság finomítói csak 2026 végére lesznek képesek akár 100 százalékban nem-orosz kőolaj feldolgozására, ez egy éves csúszást jelent a korábban kommunikált tervekhez képest.

A részletekről ITT írtunk bővebben.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója Oeconomus szakmai rendezvényén elmondta: miközben az Európai Unió vámháborúba kezd Kínával, továbbra sem sikerült megalkotnia az elektromos autóiparára vonatkozó közös stratégiát. A szakértő szerint ez Magyarország szempontjából azért is jelent gondot, mert hazánk pont az uniós szintű zöld átállás okán is építette ki rohamtempóban az akkumulátoriparát.

Pásztor Szabolcs az Economxnak hangsúlyozta, valóban létezik egy 2035-ös európai céldátum, amíg a közlekedésben az új technológiának ki kellene váltania a régit, azonban nincs mögötte stratégia. Bár Kínában sincs céldátum, de van egy jól meghatározott forgatókönyv, ami alapján nemcsak járműveket gyártanak és értékesítenek, de belföldön is kiépítik a szükséges töltőhálózatot. Franciaországgal szemben Németországban viszont ez is elmaradt, ahogy az elektromos autók mögül is eltűntek az állami támogatások, így drasztikusan vissza is esett a kereslet.

Még 5 fontos hír a hétről: 

  • Egyre nagyobb a zűrzavar az iparűzési adó körül, miután Navracsics Tibor a hét elején bejelentette, hogy jövőre elveszik az iparűzésiadó-bevétel egy részét a városoktól, és azt a járások kapják meg, majd egy nappal később Tállai András egy írásbeli kérdésre válaszul azt írta: az iparűzési adó átalakításáról még nem született döntés.
  • A héten megérkezett a MÁV nagy bejelentése is, miszerint 2025-ben megkezdődnek azok a vasúti pályafelújítások, amelyek eredményeként kevesebb lesz a késés.
  • Kiborultak a debreceni CATL akkugyár irodistái, akik arra panaszkodnak, hogy kénytelenek a kínai beruházó által teremtett embertelen munkakörülmények közt tengődni.
  • A depresszió miatt rengetegen esnek ki itthon a munkából: a mentális betegségek gazdasági költségei az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki, ám valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik;

Ipari és építőipari adatokat közöl a héten a KSH

Kedden teszi közzé a KSH második becslése alapján az augusztusi ipari termelés részletes adatait. Az első becslés szerint 2024 augusztusában az ipari termelés volumene 9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy idén kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly augusztusban. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 júliusához viszonyítva 0,5 százalékkal mérséklődött.

Szintén kedden jelenik meg az építőipar augusztusi és első nyolchavi kibocsátásának statisztikája. Júliusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,8 százalékkal, az egyéb építményeké 10,6 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,0 százalékkal nagyobb volt a júniusinál. Az év első hét hónapjában az építőipari termelés volumene 3,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten.

Végre meghallotta a minisztérium a segélykiáltást, változás jöhet

Az október 1-jével életbe lépő új könyvtörvény a kiadók és a vevők életét is megkeserítheti, a KIM új vezetése azonban úgy tűnik, hajlandó meghallgatni a szakmát.A részletekről ITT írtunk bővebben.