A 15-84 év közötti magyarok átlagosan napi 214 percet töltenek fizetetlen munkával, zömmel házimunkával, míg a GDP-számítás szerint releváns termelőmunkával napi 164 percet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. Ez ugyanakkor nem meglepő, hiszen a házimunkában a népesség 90,6 százaléka vesz részt, míg a fizetett munkában csak a 32,2 százalékuk.

A magánháztartásokban lakó 8,25 millió ember, idejének 26,3 százalékát tölti valamilyen fizetett vagy fizetetlen munkával. Az úgynevezett nemzeti számlákba a fizetésért végzett munka, a mezőgazdasági önellátás és a házilagos építkezés tartozik, amely a teljes időtöltés 11,4 százalékát teszi ki.

A fizetetlen háztartási és önkéntes munka 14,9 százalékot tesz ki. A KSH ezeket a munkákat négy csoportja osztja:

  • A saját háztartás számára fordított munkaidő felét (évi 5208 millió óra) az élelmezés (főzés, sütés, mosogatás, élelmiszerek tartósítása) teszi ki. A főzés időigénye alkalmanként nem nagy, de mivel szinte minden háztartásban rendszeresen főznek (a megkérdezettek 65 százaléka fordított időt ételkészítésre), éves összesítésben kimagasló. Érdekesség, hogy magával az ételek elkészítésével annyi időt töltenek az emberek, mint a vásárlással, a termékek hazaszállításával és a mosogatással.
  • A második legnagyobb időigény (évi 2669 millió óra) a lakhatáshoz (takarítás, bútorjavítás, dísznövénygondozás) kapcsolódik, ez a házi munkaidő közel negyede. Ebben természetesen a takarítás teszi ki a legnagyobb időt, több mint 1800 millió órát.
  • A gondoskodás közel 20 százaléka a munkaidőnek (évi 2158 millió óra), két lényegesen elkülönülő elemet takar, a gyerekekről és a rászoruló felnőttekről való gondoskodást. A saját háztartásban ez döntően a gyerekek gondozását (játék, nevelés, mesélés, tanulás, testi higiénés ellátás, gyerek kísérése) jelenti.
  • A legkevesebb időt a ruházkodással (mosás, a vasalás, házilagos ruhakészítés) töltik az emberek (évi 699 millió óra).

 

Mennyit ér ez a munka?

A KSH az elvégzett háztartási munkák értékét - igen összetett módszertan alapján - a piaci viszonyok között elérhető órabérekkel szorozta 2009-2010-es adatok alapján. Eszerint az elvégzett 10 760 millió fizetetlen munka értéke 5716 milliárd forint.

Ha mindazt a munkát, a melyet a háztartások maguk elvégeztek, meg kellett volna venniük, akkor 33 százalékkal nőttek volna a kiadásik. Ezek a munkák ráadásul 6119 milliárd forinttal járultak volna hozzá a nemzeti össztermékhez, vagyis a 2010-es GDP 23 százalékkal lett volna magasabb az akkori 27 052 milliárd forintnál.