Tovább csökkent a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója idén márciusban, ez a tendencia a támogatott és a piaci konstrukciók esetében is érzékelhető – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közölt adataiból.

Januárhoz képest közel másfél a költségcsökkenés, az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva pedig 3,17 százalékos visszaesés látszik az adatokban. Ez azt jelenti, hogy aki úgy döntött 2023 márciusban, hogy nem vesz fel kölcsönt, és inkább most teszi meg, az átlagosan 317 ezer forintot spórolt az előző példánál maradva.

A támogatott lakáscélú hitelek hitelköltség mutatójának értékében tapasztalható csökkenést elsősorban a csok plusz hitelkonstrukció növekvő aránya okozta. Bár a statisztikai hivatal adatai szerint 2023-ban nem volt túl népszerű ez a támogatási forma, vélhetően az idei évben emelkedés lesz a csok-támogatott hitelek számában.

  • Ezzel összhangban egyébként a lakáscélú hitelek új szerződéses összege is emelkedő tendenciát mutat.
  • A lakáshitelek kamatfixálásnak átlagos hossza folyamatosan mérséklődik, 2024 márciusban már csak 119 hónap volt. Januárban a kamatfixálási hossz még 146 hónap volt.

A személyi hitelek esetében szintén csökkent az átlagos hitelköltség mutató, sőt, az új szerződések értéke is emelkedett az előző hónaphoz képest.

Márciusban 63,2 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya a tranzakciókból eredően, ez duplája az előző havi növekedésnek. Továbbra is a lakáscélú hitelek a legnépszerűbbek, 40,3 milliárd forintnyi új hitelkihelyezés történt, ezt követik sorrendben:

  • a személyi hitelek (+14 milliárd forint);
  • a folyószámlahitelek (+9,7 milliárd forint);
  • babaváró hitelek (+6,5 milliárd forint);
  • szabad felhasználású jelzáloghitelek (–5,7 milliárd forint).

A babaváró támogatáshoz kapcsolódó hitelekből az új szerződések összege márciusban 19,9 milliárd forint volt, a program kezdetétől a harmadik hónap végéig összesen közel 2,5 ezer milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások a hitelintézetekkel. Az adatokból azonban egyértelműen az rajzolódik ki, hogy márciusban sokkal kevesebb ilyen hitelt vett fel a lakosság az előző két hónaphoz képest.

Ismét népszerűek a lakáskölcsönök

A lakáscélú hiteleknél az előző hónaphoz viszonyítva 15 százalékos az emelkedés volumenben, ugyanez egy év alatt 235 százalékos növekedést jelent. Az év harmadik hónapjában felvett hitelek 78 százalékát használt lakás vásárlására fordították, újlakásra mindössze 11 százalékot, 6 százalék volt az építkezések és bővítések aránya, 4 százalékot pedig korszerűsítésre vagy egyéb meg nem nevezett célra.

Lakáshiteleknél az átlagos összeg 16,5 millió forint volt.

A megugró keresletet egyértelműen a csökkenő kamatokkal magyarázhatjuk, az ugyanis az előző havi átlagos 7,4 százalékos értékről 6,9-re esett vissza, bár a teljes hiteldíj mutatónál (thm) mindössze fél százalékpontos csökkenést mutat a friss jegybanki statisztika.

A lakáspiacon az OTP, az MBH és a Raiffeisen elemzői is arra számítanak, hogy 2025 hozhatja az igazi áttörést a lakáspiacon. Már az idei évben is a tranzakciószám növekedésére lehet számítani, ez már a hitelstatisztikákban is megmutatkozik.

Felpörögtek a személyi kölcsönök

Az extra magas kamatok sem törték meg a személyi kölcsönök népszerűségét az idei évben, márciusban tovább csökkent ezek átlagos kamatlába is, jelenleg 17,96 százalékon áll, a thm nem tudott 18 százalék alá bekúszni.

Rekordot döntött az állomány is, március végén 56,55 milliárd forint volt a szerződések összege. Az átlagos hitelösszeg 2,5 millió forint.

Zárul a hitel-betét olló?

A kiugró hitelkereslet közepette a betétállomány a január-februári 164 milliárd forintos – év eleji szezonalitásnak megfelelő – csökkenést követően 109 milliárd forintos pluszban zárt: forintban 64,1 milliárdnyi új betétet helyezett el a lakosság, míg devizában 81,6 milliárd forintos nettó betételhelyezés történt.

A lakosság tehát a devizába menekült a gyengülő forint miatt, ebben változás feltételezhető a közeljövőben, ugyanis a hazai fizetőeszköz erősödés jeleit mutatta, az aktuális helyzetről csütörtöki elemzésünket érdemes elolvasni, amelyet itt érhet el.

A tavaly év végi visszaesést követően most már második hónapban egyhuzamban 12 ezer milliárd forint felett van a betétek állománya, ehhez hozzájárulhat a jövőben az is, hogy eltörölték a betéti kamatok maximumát, amely visszatartó erőként funkcionált a banki betétek kárára.

A márciusi adat több mint egy éves rekord, utoljára tavaly januárban volt ilyen magas a hazai betétállomány.

Csökkenő betéti kamatok

A lekötött betétek átlagos kamatlába márciusban 6,18 százalék volt, ez egy hónap alatt 0,5 százalékpontos csökkenést jelent. A lakosságnak nyújtott betétek kamatai ennél érdekesebbek: 4,12-ről 4,15 százalékra nőtt az átlagos kamatláb, nem történt tehát egyelőre nagy elmozdulás márciusban.

Itt májusban jöhet az áttörés.

Az éven belül lekötött betétek kamatai továbbra is magasabbak, márciusban 6,28 százalék volt az átlag, szemben az éven túli betétek 2,15 százalékával.