2023 januárban csúcson voltak a banki hitelek referenciakamatai, amelyek meghatározzák, hogy a pénzintézetek milyen kamat mellett nyújtanak pénzkölcsönt. A hosszú kamatperiódusú hitelek alapmutatója a BIRS-fixing: ez a mutató tavaly ilyenkor a kétéves kamatperiódusnál a 14 százalékot is megközelítette, míg a húszéves periódusnál is 9,43 százalékon állt.

Idén ennél sokkal jobb a helyzet, a mutató 6,60 és 5,91 százalék között mozog. Ez a felső határnál majdnem megfeleződést jelent az egy évvel ezelőtti adathoz képest, de az alsó határnál is 37 százalékpontos a csökkenés. Közben ráadásul egyre inkább zárul az olló a rövid- és hosszú lejárat között, a hiteleknél természetesen ez kevésbé érezhető egyelőre.

Fontos referenciamutató a pénzintézeteknek emellett a magyar államkötvények, amelyek hozama jelentős mértékben csökkent. A korábbi 10 százalék feletti, akár 20 százalék közeli mutatók egyszámjegyűre zuhantak 2024-re.

Olcsóbb törlesztők

A BIRS és az állampapír-hozamok csökkenése egyértelműen arra utal, hogy csökkenés várható a bankhitelek kamataiban. Ugyanezt segíti a kormány által a hitelekre október 9-től bevezetett kamatplafon, amely a piaci versenyt kívánja fokozni, valamint a hitelezési terheket csökentené az újonnan szerződött hiteleknél.

Fontos, hogy a maximum nem minden hiteltípusra vonatkozik. Egyrészt a vállalati forgóeszközhitelekre határoztak meg maximális kamatszintet, de ennél is fontosabb, hogy a lakossági lakáscélú hiteleknél január 1-től 7,3 százalékos THM-szintet húztak meg. A bankok többsége azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez, nem véletlenül, hiszen ha nem szállnak be időben, a többi pénzintézet elrobog mellettük a hitelversenyben. Mivel a BIRS gyorsan csökken, a bankoknak így is marad marzsuk az értékesített kölcsönökön.

Váltsa ki

A bankok alacsonyabb kamatszintjei akár több millió forintos megtakarítást is jelenthetnek egy-egy családnak és vállalkozásnak. A fix kamatozású hitelek lehetnek a legkapósabbak, hiszen azoknál akár évtizedekig ugyanannyi maradhat a teljes hiteldíjmutató (THM).

Nagy veszély, hogy az adósok beragadnak a magas kamatozású hitelekbe. A lakáskölcsönök átlagos THM-je ugyanis 2022 márciusa óta folyamatos növekvő tendenciát mutatott egészen tavaly januárig, 2023-ban is végig 10 százalék felett volt, egészen a kamatplafon bevezetéséig. A most csökkenő kamatszintek ugyanis ezt teszik azokkal, akik még a magasabb kamatokkal kötöttek kamatfixált szerződést.

A korábbi konstrukciókat azonban hitelkiváltással könnyen „új hitellé” alakíthatjuk, így kevesebbet kell visszafizetnünk összességében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban közzétett Makroprudenciális jelentéséből kiderül, hogy a jegybank is támogatja a gyors és költséghatékony hitelkiváltás lehetőségét, különösen a magas kamatkörnyezetet követően. Kérdés, hogy ebben a pénzintézetek mennyire partnerek.

Kalkulációnk alapján egy 25 millió forintos kölcsönnél havonta akár 30 ezer forintot is lehet spórolni a csökkenő kamatoknak köszönhetően. Az előtörlesztés költsége azonban a teljes hitelösszeggel számolva akár elérheti a félmillió forintot is, ami azt jelenti, hogy a konstrukción való spórolás csak a második évben kezdődik meg. Azoknak az ügyfeleknek azonban, akiknek nincs elég félretett pénze, még csak nem is opció az előtörlesztés, hiszen azt azonnal ki kell fizetni.

A hitelkiváltás a legegyszerűbb megoldás, ennek költsége azonban akár a hiteltartozás 2 százalékát is elérheti, ki kell fizetni például az előtörlesztés, közjegyzői okiratba foglalás és az értékbecslés díját egy lakáskölcsön esetén. Ezek a teendők ráadásul időigényes adminisztrációs teherrel is járnak. 50 millió forintos hitelnél a maximum költség akár az egymillió forintot is elérheti, pont emiatt az elmúlt néhány évben a kiváltási arány csak 5-7 százalék között mozgott.

Fontos, hogy a hitelkiváltást alaposan fontoljuk meg, ugyanis egy későbbi kamatcsökkenés esetén lehet, hogy megérné ismét a kiváltás mellett dönteni, mégsem éri meg a magas költségek miatt.

Egyszer is soknak tűnik kifizetni ekkora összeget a kiváltásért. Nemzetközi és EU-s összehasonlításban nagyon rosszul áll Magyarország: az uniós országokban a jelzáloghitelek között a 2 százalékos átlaggal nálunk a harmadik legdrágább a hitelkiváltás. Ráadásul itthon a bankok többsége nem tesz különbséget a költségekben a fix- és változó kamatozású hitelek között.

Vállalatok előnyben a kamatcsökkenésnél

Sokat csökkent a bankközi kamatláb, vagy ismertebb nevén a BUBOR is, amely 2023 januárban még 18 százalékon állt, míg most 11 százalék alatt a mutató. Ez a jegybanki alapkamat csökkenésének köszönhető. A piaci alapú vállalati hiteleknél leggyakrabban ez a referenciamutató, így itt is csökkenés prognosztizálható 2024-ben. Ráadásul a lakossági jelzálogadósoknak júliusban, a kkv-knak pedig áprilisban megszűnő kamatstop után az új BUBOR alapján sokkal kedvezőbben árazódhatnak a hitelek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!