Látott már valaha magyar szórakozóhelyen a táncparkett mellett álló multis középvezetőt vagy pufidzsekis menedzsert, amint egy stampó pálinkával a kezében beszélget vagy méregeti a tömeget? Annak oka, hogy ez a látvány ritka - ha egyáltalában nem teljesen ismeretlen - abból eredeztethető, hogy a pálinkafogyasztás népi hagyománya, mely szerint "húzóra" meg kell inni és bármennyire is éget, azt kell mondani, "ez jó volt és érződik belőle a barack/szilva/körte/egyéb íz".

Márpedig a pálinka rövidital jellege jelentősen behatárolja a megszólítható piacot. Ugyan nemzeti italként tekintünk rá, de a jövedékiadó-statisztikák és a vendéglátók tapasztalatai alapján egyáltalán nem a legnépszerűbb tömény ital Magyarországon. A kimutatásokat évek óta a vodka és a whiskey vezetik.

Arra hogy miért, több magyarázat is létezik. Az első az, hogy a magyarok nem igazán isznak minőségi pálinkát: óriási kultusza van a házilag készített szeszeknek, amelyek egyrészt olcsóbbak, mint a boltban kapható termékek, másrészt kulturális okokból népszerűek.

Egy másik magyarázat viszont az, hogy megnézve a világ legnépszerűbb töményeit, kevés olyan van, amely önmagában fogyasztva ért el igazán széles közönséget. Az amerikai szesztilalom időszaka szülte meg az olyan long drinkeket, mint a vodkaszóda és a -narancs, valamint a cuba libre. Pálinkából viszont nem készül semmilyen koktél, ami egy óriási kihagyott ziccer.

Új célcsoport

Ezt a piaci rést látta meg Bárány Péter, a Forrás Pálinka tulajdonosa, több a fővárosi bulinegyedben üzemelő szórakozóhely tulajdonosával. "A 2000-es években egyszer már neki futottunk annak, hogy long drinket csináljunk a pálinkából. Felkértünk egy Angliából hazatérő mixert, aki álomszép koktélt kevert, amelybe még rozmaring is kellett, de nem vált be" - magyarázta a Napi.hu-nak Bárány.

Akkor az volt a probléma, hogy olyan hozzávalók kellettek, amelyek akkoriban egyáltalán nem voltak elterjedtek. "Egy olyan időszakban, amikor Budapest belvárosában még menta sem volt a legtöbb helyen, túlgondoltuk az italt" - tette hozzá.

Most viszont egy faék-egyszerűségű házasítást álmodtak meg. A Forrás Spritz alapja vagy a birs vagy a málna pálinka. Előbbi két centje mellé szóda, jég és lime kerül. A málnás változat annyiban különbözik, hogy ahhoz mentaleveleket is adnak, vagyis pontosan annyira bonyolult elkészíteni, mint egy zacskós levest.

Eretnekség vagy mennyei csoda?

Amikor Bárány elhívott, hogy kóstoljam meg az új italt, inkább a kalandvágyamra, mint a pálinka iránti rajongásomra hagyatkozott. Kevés kivételtől eltekintve, nagyjából úgy vagyok vele, mint a foghúzással: ha nagyon muszáj elviselem. Mivel egy számba kerülő fogón semmit nem segítene, ha felvizeznék, nagyjából ennyire nem hittem a házasításban.

Bár sok vendéglátós a sör vizezését vegyészeti művészetnek tekinti, valójában az egész csak térfogatnövelés, amely szemben a whiskeyvel, tökéletesen kiöl minden ízt a sörből. A spritzben viszont éppen csak annyi érződik a pálinkából, hogy tudni lehet, hogy van benne: egy enyhe alkoholos karaktert kap tőle, míg a szóda, a jég és a lime üdítő jelleget kölcsönöz az italnak. Az pedig kifejezetten mellette szól, hogy kiszámolva a 2,3 deciben (jég nélkül) nagyjából 4 százalék alkohol van, ami egyet jelent a komótos berúgással, amely a sör iránti vallásos rajongás egyik alapja.

"Két fő célcsoportunk van: a külföldiek, valamint azok a magyarok, akik nem szeretik a pálinkát" - magyarázta meg Bárány, hogy kiknek szánják az italt. Szerinte ugyanis a turisták udvariasságból, kíváncsiságból, vagy tukmálásból megkóstolják ugyan, de inkább megpróbálják túlélni és elfelejteni, hogy valaha is találkoztak vele. Számukra a könnyed long drink egy kellemes emlék lesz, a szórakozóhelyeken majd szívesen isszák. Azt viszont ő is valószínűtlennek tartja, hogy lesz, aki majd azért visz fel a repülőre két-három üveg pálinkát, hogy koktélt keverjen belőle. (Általános tapasztalat, hogy az ital nagyjából exportálhatatlan.)

Gyorsteszt

Mivel a külföldiek váltak az egyik célcsoporttá, három, saját bevallása szerint Aperol-spritz rajongó, a pálinkát már kóstoló erasmusos diákon tesztelte az új koktélt egy átlagos kedd este. Azt mindannyian megerősítették, hogy nem szerették meg a nemzeti italt, mert "túl erős és mar". "Picit unalmas, de iható" - sommázta a véleményét az olasz Sofia, ő szerinte kicsit lehet édesebb. Nem értett vele egyet a francia Hannah, aki szerint teljesen elhibázott a név, mert a Magyar Mojito (röviden csak Majito) sokkal találóbb lenne, állítása szerint imádja, hogy könnyed, friss, de mégis alkohol. "Ár/érték-arányban a legjobb longdrink, de lehetne benne több pálinka, mert így nem jön ki az eredeti íz" - próbált meg szakmai kritikát megfogalmazni a szintén francia Marianne. A tesztközönség szerint a pálinkaszüzesség elvesztésére ez sokkal jobb, mint egy stampó.

Az ideális kapudrog

Azzal pedig, hogy nem lőnek a pálinkarajongókra, elkerülik a konfliktust a fanatikusokkal. Számukra eretnekség, ha nem egyenesen emberiesség ellenes bűn az új ital. Azok viszont, akik eddig még nem találkoztak olyan pálinkával, amit szeretnének afféle kapudrog lehet a spritz Bárány szerint is.

Rájuk gondolva választották ezt a két ízt. Például a barack ugyan nagyon népszerű pálinka alapanyag, de a fogyasztók meghallva a szót teljesen másra számítanak, mint amit kapnak, köszönhetően a boltban kapható üdítők laborban kikevert íze miatt. A málna viszont eleve kellemes gyümölcsös aromát ad a long drinknek, ráadásul többnyire nyáron fogyasztjuk, ami kellemes konnotációkkal jár. A birset pedig egyáltalán nem ismerik a fogyasztók, nincsenek prekoncepcióik, így nem is okoz csalódást a számukra.

"A szakma degradálja a spritzet, de engem soha sem érdekeltek a díjak és a feltartott kisujjas vélemények" - magyarázta Bárány, hogy miért nem a rajongókat célozza. "Engem mindig a fogyasztó érdekelt, nem a szakmai elismerés. Nézzük például a pálinkaversenyeket, ahol nem egy zsűritagnak van saját márkája. Lehetetlen elvárni, hogy valaki ne legyen elfogult a saját párlatával, így nehéz objektíven mérlegelni" - foglalta össze hitvallását. Úgy látja, hogy az a fontos, hogy a szélesebb tömegek megszeressék a pálinkát, őket pedig elérhetik az itallal.

A vendéglátósoknak is csábító

A pálinka a vendéglátósoknak olyan, mint egyszeri diktátornak a választás: a szükséges rossz. Összehasonlítva a vodkával, vagy más rövidekkel, jóval kisebb árréssel és így haszonkulccsal árusítható. A "longdrinkesített" változat viszont - a két centes - mennyiség miatt olcsó, a hozzávalók sem drágák, könnyen beszerezhetők, ezért számukra is kedvező - érvelt a terméke mellett Bárány. Budapesten 890-1290 forint között árulják a spritzet, amivel versenytársa a népszerű italoknak, mint a már említett Mojito, vagy Aperol-spritz.

Bár konkrét adatokat nem közölhet lapunk, a Bárány által mutatott italbeszerzési adatokból jól látszik, hogy a többszörösére nőtt a pálinkafogyasztás a termékbevezetés óta eltelt szűk egy hónapban.

A nyáron már biztosan több mint 13 fesztiválon lehet majd megkóstolni. Bárány abban bízik, hogy lesz akkora durranás, mint pár évvel ezelőtt a Fény. A Napi.hu kérdésére, hogy bolti forgalomba kerülhet-e a termék, azt mondta, hogy nem kizárt, de egyelőre inkább a horeca-szektor a célközönség. "Továbbra is az a célom, hogy a pálinkát magában, mint egy élvezeti cikket fogyasszuk. A spritz egy alternatíva és egyben egy lépcső, hogy azok akik ezt másként gondolják kicsit közelebb kerüljenek általa a pálinkához" - foglalta össze a célt.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.