Ennek alapján, ha Európában jelentősen visszaesnének az autóeladások, az visszafogná a magyar gazdaság növekedési ütemét, egyrészt a német autóipar magyarországi beszállítói hálózatára, másrészt az Audi magyarországi termelésére gyakorolt hatás révén. A JP Morgan elemzői úgy vélekednek azonban, hogy a botrány elsődleges következménye nem az új autók eladásának általános visszaesése lesz, hanem inkább a helyettesítési hatás érvényesülése, vagyis a kereslet valószínűleg átirányul más márkákra, illetve a Volkswagen dízelmotoros járműveiről a benzinmotoros autókra.

Tudomásuk szerint az Audi magyarországi üzemében már 2014 vége óta nem gyártják a botrányban érintett dízelmotortípust. A jelenlegi előrejelzésük szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idén 3 százalékkal, jövőre 2,6 százalékkal növekszik.

Hosszú távon nem látának komoly veszélyt

A Capital Economics szakértői a Volkswagen-botrány várható közép- és kelet-európai gazdasági hatásairól összeállított tanulmányukban szintén úgy vélekedtek, hogy bár a térségi gazdaságok rövid távon megszenvedhetik a történteket, a hosszabb távú hatásokkal kapcsolatos félelmek azonban valószínűleg eltúlzottak. A Volkswagen-érdekeltségek exportjának GDP-arányos értéke Csehországban és Szlovákiában 5 százalék, Magyarországon 2,5 százalék, Lengyelországban 0,5 százalék évente.

A Volkswagen-botrány hatásának legjobb korai jelzőszáma a térségi feldolgozószektorok októberi beszerzésimenedzser-indexe (BMI) lesz, de annyi már most is látszik, hogy a rendelésállományra - legalábbis egyelőre - nem gyakorolt hatást a botrány - áll a Capital Economics pénteki elemzésében. Több más ok is van annak feltételezésére, hogy a Volkswagen-botrány miatt nem kell komolyan aggódnia a közép- és kelet-európai térségnek.

A korábbi hasonló iparági incidensek tapasztalataiból megítélhetően ugyanis még az sem egyértelmű, hogy a Volkswagen járműveinek kereslete - eltekintve a legközelebbi néhány hónaptól - hosszabb távon jelentősen visszaesne. Amikor például a Toyota 2009-ben, vagy a General Motors 2014-ben tömeges autó-visszahívásokra kényszerült különböző hibák miatt, ez nem gyakorolt különösebben érezhető hatást termelésükre.

Ha pedig a Volkswagen járműveinek kereslete mégis visszaesne, a közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatás akkor sem lenne olyan nagy, mint amekkorától többen tartanak. A Volkswagennek ugyanis feltételezhetően módosításokat kell végrehajtania a térségben gyártott típusokon, hogy azok károsanyag-kibocsátása csökkenjen, és ez önmagában is pótlólagos feldolgozóipari aktivitást jelent a régióban.

Mindemellett az export esetleges visszaesésének negatív növekedési hatásait részben ellensúlyozná az import csökkenése. A közép- és kelet-európai gyártók ugyanis igen nagy mértékben integrálódtak a beszállítói hálózatokba, és ez azt is jelenti, hogy a kész járművek gyártásához nagy mennyiségű köztes részegység importja szükséges.

Ennek alapján nem várható a térség kereskedelmi és folyómérleg-egyenlegeinek markáns romlása sem - jósolták a Capital Economics elemzői. Ha észlelhető lenne is a Volkswagen járművei iránti kereslet bármilyen visszaesése, azt valószínűleg ellentételezné más márkák keresletének növekedése, és ebből hasznot húzna Közép-Európa autóipara vagy beszállító szektora is. Mindezt egybevetve az elemzők továbbra is azt várják, hogy Közép-Európa növekedési szempontból a globális feltörekvő térség "viszonylag fényes pontja" marad.

Más elemzőcégek ugyanakkor kidolgoztak olyan forgatókönyveket, amelyek sokkhelyzeti eseményláncolatokat tartalmaznak. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport közgazdászai az általuk is a lehetséges legrosszabbnak nevezett forgatókönyvükben azt modellezték, hogy mi történik, ha a felzárkózó EU-térség autóiparát a 2009-es pénzügyi válsághoz és az azt követő recesszióhoz mérhető sokk éri. Számításaik szerint egy ilyen szélsőséges forgatókönyv megvalósulása 1-1,5 százalékpontot is lefaraghatna a Volkswagen-botrányra a térségen belül legérzékenyebbnek tartott cseh és magyar gazdaság éves növekedési üteméből.