Évente 1000 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezik Magyarországra, a hazai beruházások nagy része ettől függ, hiszen a fejlesztések 95 százalékához uniós forrást is felhasználnak.Éppen ezért fontos, hogy mennyire átláthatóan költjük el ezeket a pénzeket - mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. A helyzet nem éppen rózsás, hiszen az uniós átlagnál többször fordul elő, hogy a beszerzéseket hirdetmény nélkül hirdetik meg, de jellemző az is, hogy kevés az jelentkező ezen közbeszerzésekre: amíg itthon 3,5 az átlagos jelentkezők száma, az EU-ban 5,4. Ennek is köszönhető, hogy gyakoriak a túlárazások - vélte Martin.

Így növelné az átláthatóságot a kormány

A közbeszerzés sajnos az utóbbi időben mintha szitokszóvá vált volna, ami egyenlő a korrupcióval, mutyival - kezdte előadását Kéri Zoltán, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárságának főosztályvezetője. Szerinte mindenki számára világos cél, hogy minél szabályosabban történjen a pénzek kiosztása és valóban arra költsék a pénzeket, amire kiírták azokat.

Jó lenne, ha a 2014-es évet a változás éveként lehetne aposztrofálni - adott hangot vágyainak Kéri, aki elmondta, hogy a tavalyi év nagy változásokat hozott, így például a Miniszterelnökséghez kerültek az uniós pályázatok. A főosztályvezető elmondta, hogy általában utólagos ellenőrzések vannak az uniós forrásoknál, ám nagyobb értékű tendereknél folyamatba épített ellenőrzéseket is tartanak.

A forrásfelhasználás feltétele, hogy az EU-val kötött Partnerségi Megállapodásnak megfeleljünk - emelte ki Kéri, aki elmondta azt is, hogy új közbeszerzési eljárási rend van az unióban, és itthon is új szabályok készülnek. Az EU szerint ugyanakkor nem a jogszabályi környezet a problémás, hanem annak a megvalósítása.

Az utóbbi időben két nagyon fontos lépés tett Magyarország Kéri szerint. Az első a nemzetbiztonsági kivételekhez kötődik - amikor azért nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni, mert annak bizonyos adatok titkosítása nem tette lehetővé a nyilvános versenyeztetését. Mint mondta, meghallották a panaszokat ezzel kapcsolatban, így a szabályt hatályon kívül helyezték. A másik, hogy bizonyos követelményeket immár nem fognak kérni, így például csökken megkövetelhető referenciák értéke, árbevételi követelmény is mérséklődik, de változás az is, hogy be fogják fogadni referenciaként azt is egy óvodaépítésnél, aki eddig iskolát épített, hiszen ez műszakilag egyenlő feladatnak számít. A cél, hogy több ajánlat legyen, kinyissuk a kapukat az érdeklődők - például a kkv-k - felé, miközben magukat az eljárásokat is gyorsítanánk - emelte ki Kéri.

Van még hova fejlődni

Dinamikusan növekszik a közbeszerzéseken elköltött pénzek összege, 2012 és 2013 között például 80 százalékkal nőtt - mondta el Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A következő évben már csak 10 százalékos csökkenés volt, de az összeg ekkor is elérte a 2135,9 milliárd forintot.

A kormány kommunikációja szerint minden szép és jó a közbeszerzéseknél, ez szerepel a mostani törvényről a nemrég elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programban is - hangsúlyozta Ligeti. Az új törvényjavaslatot most tárgyalják, így úgy tűnik, hogy új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait. Van számtalan támogatandó cél, ugyanakkor a bürokratikus terhek csökkentése, nem biztos, hogy az átláthatóságot fogja növelni - emelte ki jogi igazgató. Jó irány, hogy az ajánlattevők szűkebb körben hivatkozhatnak üzleti titokra, ahogy az is, hogy bővül a közbeszerzési adatbázisban közzéteendő közérdekű adatok köre. Gondot okozhat, hogy az építési beruházásoknál 500 millió forintig nyílt verseny és hirdetmény közzététele nélkül lehet közbeszerzést kiírni.

A nemzetbiztonsági beszerzések is megérettek a felülvizsgálatra Ligeti szerint, hiszen jellemzőek a zárt, verseny nélküli közbeszerzések, sokszor indokolatlanul használja ezt a kormány és az önkormányzatok. Gondot okoz a jogorvoslati díjak megemelése is a jogi igazgató szerint, hiszen így megnehezítette az állam ennek a segítségnek az igénybevételét.

Túl magasak a költségek

Magyarország ellen soha nem indult kötelezettségszegési eljárás a közbeszerzési törvény miatt, így például a gazdaságfejlesztési operatív program felfüggesztése sem a közbeszerzési szabálytalanságok miatt történt - közölte Tas Máté, az Európai Bizottság Program-végrehajtási felelőse a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság képviseletében. Elmondása szerint a kiválasztás nem volt körültekintő, olyan szerződéseket kötöttek, amik a piaci ár többszörösét mutatták. A tárgyalások jelenleg is folynak, ezek fogják a pénzügyi korrekció mértékét befolyásolni. A magyar költségvetés ezeket a forrásokat előfinanszírozza, így nincs nagy fennakadás - mondta Tas, aki szerint itthon egyébként is sok ellenőrzés van, összesen 25 folyt le eddig különböző eredményekkel.

Az eddigi gazdaságtörténetben még sosem látott mértékű összeget kapunk az EU-tól, ám már a folyamat elején felmerül a probléma, hogy ezt el tudjuk-e költeni a jogi keretek mentén - mondta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán belül működő Kisvállalkozás fejlesztési Központ igazgatója. Szerinte jelenleg szinte az egyetlen szempont, hogy el kell költeni az összes pénzt, így pedig viszonylag kevés szó esik a hatékonyságról. Amikor az elszámolási időszak és hatalmas versenyfutás van, akkor próbáljuk meg beleképzelni magunkat az irányító hatáság vezetőjének munkájába: elvárás tőle, hogy minél több pénzt költsön el, márpedig ha az ellenőrzések feltárnak valamit, akkor biztosan romlik a mutató. Így pedig kicsi az esély, hogy szigorítani fogják az elszámolásokat - vélte Kállay.

Szerinte makroszintű kockázatot jelent, hogy a forrásokat 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre költené a kormány. Ez a döntés az egyetemi docens szerint fejlesztéspolitikai szempontból is indokolatlan, de sok helyen gondot fog okozni, hogy el tudják-e költeni az összes pénzt. Példaként a pénzügyi programokat említette, mondván itt nehéz lesz felhasználni a rendelkezésre álló összeget, részben a párhuzamos futó hazai programok miatt. Márpedig ha lassan fogy a pénz, akkor a kontrollmechanizmus nem lesz erős - hívta fel a figyelmet Kállay.