Az IMF legutóbbi európai regionális gazdasági elemzésében azt közölte, hogy az európai lakáspiacok egy részén már lefelé irányuló korrekció zajlik, ráadásul ez a csökkenés felgyorsulhat, ahogy a jegybankok tovább emelik a kamatlábakat – írja a CNBC.
Néhány európai országban már folyamatban van a lakáspiaci korrekció, például Csehországban, Dániában, valamint Svédországban, ahol 2022-ben több mint 6 százalékkal csökkentek a lakásárak
– közölte a Valutaalap.
A lakásárak csökkenése felgyorsulhat, ha a piacok átárazzák az inflációs kockázatokat, és a pénzügyi feltételek a vártnál jobban szigorodnak – tette hozzá az IMF.
Ráadásul a jelzáloghitel-törlesztők is emelkedhetnek, mivel a központi bankok az infláció csökkentése érdekében sorra emelik a kamatlábakat. Következésképpen a jelzáloghitel-tulajdonosoknak kevesebb elkölthető jövedelmük marad, és
bizonyos esetekben akár olyan szintre is eljuthatnak, hogy nem tudják visszafizetni a hiteleiket.
Azt is megjegyzik, hogy a legtöbb európai országban az ingatlanárak 15–20 százalékkal is túl lehetnek értékelve.
Az Eurostat európai statisztikai hivatal adatai szerint 2015 óta először csökkentek a lakásárak . Az Európai Unióban a lakásárak 1,5 százalékkal estek vissza 2022 negyedik negyedévében az előző három hónapos időszakhoz képest.
Ragadós infláció
Az IMF arra számít, hogy a teljes infláció az eurózónában idén átlagosan 5,3 százalék, jövőre pedig 2,9 százalék lesz, ami jóval meghaladja az Európai Központi Bank 2 százalékos célját.
„Az EKB-nak viszonylag korán meg kell emelnie a kamatlábakat, és legalább 2024 közepéig fenn kell tartania azokat. Arra számítunk, hogy 2025 folyamán visszatérünk a 2 százalékos inflációs célhoz” – mondta Alfred Kammer, az IMF európai osztályának igazgatója a svédországi CNBC-nek.
Az Európai Központi Bank egyébként a jövő héten ülésezik, és egyik tagja nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az 50 bázispontos emelés nem kerülhet le a napirendről. Az EKB irányadó ráta jelenleg 3 százalékon áll.
Az eurózóna legfrissebb inflációs adatai szerint az általános ráta márciusban 6,9 százalékra esett a februári 8,5 százalékról. Az energia- és élelmiszerköltségeket nem tartalmazó maginfláció ugyanebben az időszakban enyhe növekedést mutatott.
„További szigorításra van szükség, és ha elértük a végárat, akkor ezt a végárat tovább kell tartani, mert a maginfláció (...) magas, és nagyon tartós.
És nincs rosszabb, mint túl korán szüneteltetni az infláció elleni küzdelmet, vagy túl korán felhagyni vele, mert ha másodszor is meg kell tenni, akkor sokkal nagyobb költségekkel jár a gazdaságnak
– mondta Kammer.
Ezekkel összhangban az IMF arról beszél, hogy a központi bankoknak nincs más választásuk, mint a további kamatemelés.
“A magas és a vártnál potenciálisan tartósabb mögöttes infláció szigorú monetáris politikát tesz szükségessé mindaddig, amíg a maginfláció egyértelműen vissza nem tér a jegybanki inflációs célok felé” – közölte az Valutalap.