Februárban átlagosan 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz viszonyítva mindössze 0,7 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett friss adatokból. Így még közelebb került az inflációs mutató a jegybanki toleranciasávhoz, ami 2-4 százalék. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció egyaránt 5,1 százalékra csökkent.

Az élelmiszerárak árai egy év alatt 2,2 százalékkal növekedtek, a szeszes italok és dohányáruk 5,3, a ruházkodási cikkek 5,1, a szolgáltatások 10 és az üzemanyagok ára 2,1 százalékkal emelkedett. Közben a tartós fogyasztási cikkek ára 2, míg a háztartási energiaé 9 százalékkal esett vissza.

Kapcsolódó

„Az infláció és a maginfláció is alacsonyabban alakult februárban a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél. Az eltérést az infláció esetén elsősorban az élelmiszerek, míg a maginfláció esetén a feldolgozott élelmiszerek vártnál kedvezőbb áralakulása magyarázta” – válaszolta lapunk kérdésére Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Kiemelte, az elmúlt 13 hónapban tapasztalt lassuló inflációhoz hozzájárult a következő tényezők együttes hatása:

  • fegyelmezett monetáris politika,
  • a kormányzat versenyt erősítő lépései,
  • a visszafogott kereslet,
  • a bázishatások és a korábbinál lényegesen alacsonyabb külső költségkörnyezet.

    A fogyasztóiár-index 0,1 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az iparcikkek (-0,4 százalékpont) és az élelmiszerek (-0,3 százalékpont) dezinflációhoz való hozzájárulását ellensúlyozta az üzemanyagok (+0,6 százalékpont) inflációt emelő hatása. Az éves bázisú maginfláció 1,0 százalékponttal csökkent, amelyen belül a dezinfláció általános volt.

    A jegybank tartósabb inflációs tendenciákat megragadó éves bázison számított mutatói szintén mérséklődtek: a ritkán változó árú termékek inflációja 0,9 százalékponttal, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció éves áremelkedése pedig 1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest.

    Pozitív hír, hogy az élelmiszerek áremelkedése már az összesített inflációs adatnál kisebb mértékű, a februári adatban 1,5 százalékos a kettő közötti különbség.

    A KSH adatsoraiból az is kiderült, hogy az átlagos éves áremelkedésnek sikerült visszatérnie a 2020-as szintre. Egyértelmű lassuló tendencia mutatkozik az előző éves bázison.

    Közben januárhoz képest átlagosan 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak februárban. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal emelkedett, a háztartási energiáért és szolgáltatásokért 0,6-0,6 százalékkal kellett többet fizetni.

    Ezen a diagramon sokkal stagnálóbb adatokat láthatunk, ugyanakkor mértéke a jegybank tájékoztatása szerint a teljes fogyasztói kosár és a maginfláció esetében is megfelelt az év ezen időszakára jellemző historikus átlagnak.

    Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedett. Az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi bázisú maginfláció 0,3 százalékon alakult. A februári átárazások mértéke az iparcikkek esetén megfelelt a historikus átlagnak, miközben a piaci szolgáltatások esetén magasabban, az élelmiszerek esetén pedig alacsonyabban alakult.

    Felgyorsult a csökkenés

    „Nem tört meg az az inflációcsökkenő trend, ami már egy éve tart” – mondta az Economx kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

    Szerinte alapvetően lefelé mutató trendek vannak az inflációban,
    • a termékáraknál a leggyorsabb a csökkenés üteme,
    • közben a szolgáltatásoknál sokkal lasabb az inflációcsökkenés üteme.
    „Emiatt lefelé módosítjuk az előrejelzésünket az idei évre” – tette hozzá.

    Török Zoltán szerint ennek két tényező is ellenhat az infláció csökkenésének. Az egyik a forint árfolyamának gyengülése, ami tartós marad, és meg fog jelenni az inflációs számokban a későbbiekben, főleg az importtermékek esetében. A másik a gyors termékkiáramlás és az élénkülő lakossági fogyasztás.

    „Több olyan hónap lesz idén, amikor 4 százalék alatt marad a havi inflációs szám, mint amennyiben fölötte” – hangsúlyozta.

    Éves szinten átlagosan 3,8 százalékra csökkentették az inflációs várakozást, decemberre azonban így is 4,5 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedéssel számolnak.

    Az infláció engedheti a 100 bázispontos csökkentést

    „Az előzetes várakozásunkhoz (3,5 százalék) közel álló, de a konszenzusnál alacsonyabb februári inflációs adat azt jelzi, hogy a bázishatások kezdenek kifulladni, a csökkenő pálya könnyű részének végéhez értünk” – értékelte a friss inflációs adatot Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

    Szerinte ezzel szinte biztosra vehető, hogy tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus a kitűzött 6-7 százalékos év közepi cél irányában. A döntéshozók továbbra is a 75 és a 100 bázispont között mérlegelhetnek. A mai adat mellett a 100 bázispont mellett szól a tőkepiacok viszonylagos stabilitása és az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi „galamblelkű nyilatkozata”, amely kilátásba helyezte az európai kamatcsökkentést.

    „A 75 bázispontos csökkentést csak a forint gyengélkedése indokolná, de a jó hangulat átmeneti megnyugvást hozhat az árfolyamban. Az év közepéig előre tekintve azonban az látszik, hogy a feltehetőleg júniusig szinten maradó európai alapkamat, és az addig folyamatosan csökkenő hazai irányadó kamatszint miatt erodálódó kamatkülönbözet nem hat majd támogatólag az árfolyamra” – teszi hozzá.

    Kiemelte: az év közepétől várható emelkedés komplikálhatja a képet, főleg a 400-hoz közelítő forintárfolyam mellett.

    „Összességében 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta; míg az élelmiszerek esetében látható folyamatok a dezinflációt támogathatják, addig a gyengülő forintárfolyam, amennyiben nem jön pozitív korrekció, felfelé mutató inflációs kockázatot jelent a bérek alakulása mellett. Ezen túlmenően a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés az eddig látott gyors inflációcsökkenés után, mivel a valamivel 3 százalék alatti jegybanki inflációs cél és árstabilitás elérése legkorábban 2025-ben várható, és az éves átlagos infláció még ekkor is kismértékben a cél felett lehet” – közölte Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.

    A februári inflációs adatok lehetővé teszik a jegybank számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását, azonban az ország kockázati megítélésének következő két hétben várható alakulása is olyan tényező, amely a kamatcsökkentés mértékét befolyásolhatja – húzta alá.

    Reagált az NGM is

    Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció összeomlása annak köszönhető, hogy a kormány olyan célzott és eredményes intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.

    Szerinte 2024-ben, a tartósan alacsony inflációt és az idei évre vonatkozó bérajánlatokat figyelembe véve akár 5-6 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek. Az idei év fő feladata a gazdasági növekedés helyreállítása lesz, ennek eléréséhez az Orbán-kormány szerint a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább kell fokozni a 15-64 éves korosztály munkaerőpiaci aktivitását, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, valamint helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.

    Január elején Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a korábbi 6 százalékos éves átlagos inflációs várakozást 5,2 százalékra csökkentik 2024-re vonatkozóan.