Az áremelkedés üteme az év első hónapjaiban a jegybanki toleranciasávon belül alakult, míg a következő hónapokra annak felső széléhez közeli infláció várható.

Az idei évre várt inflációs pálya lejjebb tolódott a márciusi prognózishoz képest, a mutató 2024-ben átlagosan 3 és 4,5 százalék között alakulhat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében 2025-re és 2026-ra vonatkozóan is 2,5 és 3,5 százalék közé teszi a várható fogyasztóiár-emelkedést.

A jegybanki inflációs célt fenntartható módon 2025-re érhetjük el. Az áremelkedések visszaszorítására pozitívan hatott a világpiaci olajárak áprilisban megvalósult mérséklődése, negatív hatása volt azonban a visszatekintő átárazásoknak a piaci szolgálatások területén.

Reálgazdasági kilátások

Idén főként a háztartások fogyasztása, valamint a nettó export járulnak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) fokozatos emelkedéséhez. 2025-től a dinamizálódó beruházási aktivitás és a magasabb külső kereslet következtében kiegyensúlyozott növekedés várható.

A munkaerőpiaci feszesség enyhült, a foglalkoztatás ugyanakkor továbbra is historikusan magasan alakul. A jegybanki jelentés megjegyzi: a reálbérek számottevőn emelkednek 2024-ben. A bérezési folyamatok bár továbbra is erősek, tavaly május óta az infláció csökkenésével párhuzamosan a bérdinamikában is enyhülés tapasztalható.

A folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben részben a cserearányhatásnak, részben a mérséklődő importnak köszönhetően érdemben nő, majd 2025-től – az exportpiaci részesedés növekedésével párhuzamosan – tovább bővül.

A bankok és a telekommunikációs cégek

A szolgáltatások dezinflációja világszerte lassabb, mint a teljes fogyasztói kosár árdinamikájának csökkenése. A magyar szolgáltatásinflációval azonban még így is sikerült 2024 első hónapjaiban elsőnek lenni, nálunk volt ugyanis a legmagasabb az Európai Unióban.

Májusban 9,7 százalék volt a piaci szolgáltatások éves áremelkedése: ennek harmada a telekommunikációs és banki szolgáltatások visszatekintő átárazásából eredt. Összehasonlításképp: 2017 és 2021 között az utóbbi tételek átlagos hozzájárulása az inflációhoz csupán -0,2 százalékpont volt.

Ebben a két szektorban a vállalatok jó része az általános szerződési feltételekbe írta bele, hogy az előző évi inflációval arányosan emelhetnek

– mondta el az Economx kérdésére Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

A visszatekintő átárazás során a vállalatok a tavalyi év átlagos inflációjához igazították az idei tavaszi áremeléseiket, ami a jelenlegi, tavalyinál alacsonyabb inflációs környezetben jelentős inflációemelő hatással járt. A bázis ugyanis 17,6 százalék volt idén, ez jövőre 3 és 4,5 százalék között lehet.

„Jelentősen lassulni fog ezen ágazatok esetében az árindex 2025 második negyedévétől” – emelte ki Balatoni András. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a piaci szolgáltatásokban a visszatekintő átárazás nélkül is magas infláció azonosítható, ami elnyújthatja a szolgáltatások dezinflációját.

Kettőség a hitelpiacon

Idén kettősség tapasztalható a hitelpiacokon: míg a háztartási hitelkihelyezés élénkül, a vállalati szektorban egyelőre kivárás tapasztalható. 2023-ban a hitelintézetek háztartásokkal kötött új szerződéseinek értéke jelentősen visszaesett az előző évhez képest, így 2023 egészében visszafogottan, 3 százalék alatt alakult a lakossági hitelállomány növekedési üteme.

Az újonnan kötött háztartási hitelek értéke azonban 2024 első negyedévében már 71 százalékkal volt magasabb, mint 2023 azonos időszakában. Ennek hátterében az alacsony bázis mellett a bankok többsége által alkalmazott önkéntes thm-plafon piaci ösztönző hatása állhatott, valamint az idei évben megváltozott feltételű családtámogatások is javíthatták a trendet.

Az előző év elejéhez képest a lakáshitelek (+130 százalék), a babaváró hitelek (+60 százalék) és a személyi hitelek (+48 százalék) szerződéskötései egyaránt érdemben bővültek. Ezzel a teljes pénzügyi közvetítőrendszerrel szemben fennálló háztartási hitelállomány éves növekedési üteme is emelkedni kezdett, és az első negyedév végén 3,6 százalékot tett ki.

A vállalati szektorban a hazai hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal szembeni hitelállomány éves tranzakciós növekedési üteme az európai tendenciákkal összhangban fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban, így 2023-ban 5,8 százalékot tett ki. A hazai vállalati hitelpiacon egyelőre visszafogott kereslet tapasztalható, az első negyedévben kötött új szerződések értéke jelentősen, mintegy 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, amelyben azonban bázishatás is szerepet játszik. A vállalati hitelállomány növekedési üteme így mérséklődött az év végéhez képest, és 2024 első negyedév végén 3,2 százalékot tett ki. 

Kapcsolódó

2024 második és harmadik negyedévére előretekintve azonban mindkét szektorban a kereslet bővülése valószínűsíthető: a lakáshitelek, a fogyasztási hitelek, illetve a vállalati hitelek esetében a bankok nettó értelemben vett 50, 46, illetve 14 százaléka vár keresletélénkülést

– mondta Balatoni András jegybanki igazgató.