Kényes helyzetben a kormány: Ha van rajta ársapka, az a baj – ha nincs rajta, az a baj

Sokakat meglepett az árnövekedés jelenlegi üteme, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden lerántotta a leplet ennek valós mértékéről. 

Az infláció tehát újból kicsúcsosodott: a fogyasztói árak emelkedése ugyanis – a 4,8 százalékos konszenzussal szemben – 5,5 százalékos szintre ugrott januárban. A lehangoló fejleményt a forint sem köszönte meg a devizapiacon.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A kormány várhatóan ismét belenyúlna központilag az árképzés rendszerébe Magyarországon, de nem az üzemanyagárak, hanem jó eséllyel az élelmiszerárak megregulázására szánhatják rá magukat. 

Az Economx kormányzati körökből származó értesülése szerint már napirenden a kínzó kérdéskör, és záros határidőn belül megtudhatjuk, mégis milyen árkontrolláló intézkedéshez folyamodnak.

Így már az aktuális, szerdai kormányülésen döntés születhet a miniszteri szinten előre belengetett árstopok, vagy valamiféle árszabályozás visszahozásáról. Az árak esetleges befagyasztását pedig majd a soron következő kormányinfón jelenthetik be. Úgy tudjuk, a korábbi szisztémától eltérő, de az alapvető élelmiszereket érintő szabályozás merülhet fel.

Példaként előzetesen arról értesültünk, hogy az egyes élelmiszerekre alkalmazott árrés maximált mértékének meghatározása, vagy az átadási árakra vonatkozó fogyasztói árképzés egyéb korlátozásai kerülhetnek terítékre. Vagyis

főként a kereskedők készülhetnek fel az ismételten körvonalazódó intézkedésre.

Lapunk megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központot arról, hogy mi várható, valóban elrendelik-e az újabb árstopot és hogyan, ám eleddig nem válaszoltak.

Nagy Márton szavaiból is a közelgő kormányzati beavatkozás óhaja olvasható ki. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: 

„a kormány minden eszközzel kész fellépni a családok védelmében.”

A Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) irányító miniszter szerint a kabinet „szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa”. Nagy Márton már tárgyalt is az üzletláncokkal és más érintettekkel arról, hogy ez így nincs rendjén. Sőt, maga a tárcavezető tette fel a konkrét kérdést közösségi oldalán: „jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” – ígérte az NGM vezetője.

Mit üzennek a szakértők?

Az infláció gyorsulásával összhangban lapunknak egy modern szakszervezet arra mutatott rá, hogy egy állami árfigyelő „kartellhivatal” felállítása lenne kívánatos. Különösen a bértárgyalások fénytörésében tartják ezt fontosnak, mivel nem mindegy, mekkora lesz a fizetések tényleges vásárlóereje. Bár az árstop újbóli bevezetését élből nem vetik el, mindenesetre azt javasolják, hogy a tisztességtelen áremelésekkel szemben a kormány vegye fontolóra egy, a teljes élelmiszerláncot ellenőrző központ életre hívását.

Elemzők pedig az Economxnak egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy nem jó ötlet az ársapka, inkább az erős forintnak látják szükségét. Azt gondolják, sem közép-, sem hosszabb távon nem az ársapka fogja megoldani az élelmiszer-drágulás problémáját, ráadásul ha a magas átárazás megmarad a következő hónapokban is, az megint nagyon ragadóssá teheti az inflációt. Emellett rávilágítottak, hogy az ársapka kettős hatású: a meghirdetett termékeknél ugyan valóban ott van egy árcsökkenés, de a kereskedők más termékeknek árának emelésével kompenzálják ezt a veszteséget, aminek a fogyasztók sem látják hasznát.

Akadt olyan hang is, amelyik a meglepő inflációs adatot értékelve úgy ítélte meg, hogy mivel minden év januárjában magasabb az infláció, a következő hónapokban már lassulni fog az áremelkedés mértéke. 

Hogyan teljesítettek a régebbi árbefagyasztások?

Egy pillanatra tekintsünk vissza a korábbi árstop intézményére, illetőleg hogy milyen hatással jártak a hatósági árakat előíró szabályok a magyar gazdaság színterén!

A kitűzött cél az volt, hogy az ármaximumot megkövetelő lépés letörje, legalábbis lassítsa az inflációt – idővel egyre szélesebb termékskálán.

Ez a kívánalom jó időre teljesült is.

• Első körben 2021 őszén döntött a kormány úgy, hogy átmenetileg bevezeti az árstopot egyes alapvető élelmiszerek esetében, és apróbb módosításokkal ez csaknem két éven át hatályban is maradt. Az élelmiszerárstop 7 terméket érintett: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát szabták meg.
• Az árstop szabályozását – a 2022-től még látványosan elszabadult fogyasztói árakra reagálva – egyre inkább kiterjesztették, majd csak 2023 júliusában szüntették meg, mihelyt az már okafogyottá vált. 
• Ezt már egy másik államilag meglépett eszköz, a boltok kötelező akciózása követte 2024 júliusáig, és ekkor ugrott meg a korábbi árstopos termékek ára is. Addig az intézkedés nyomán az előírtnál nagyobb, egyes esetekben akár 50 százalékos árcsökkentést is tapasztalhatnak a vásárlók.

Amikor az utóbbi árszabályozási eszközt is kivezették, akkor fokozatosan drágulni kezdtek az alaptermékek az érintett élelmiszerláncok kínálatában, hiába enyhült egy százalékra az élelmiszer-infláció éves alapon az azt megelőző időszakban.

Ezt követően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) figyelmét irányították kiemelten az élelmiszercikkek árának hazai alakulására. 

Mi a helyzet az áfaolvasztással?

Itt érdemes megemlíteni, hogy a mai napig él és érvényben van a kormány egyik kapcsolódó intézkedése, amely az online árfigyelő rendszert foglalja magában. Ez a GVH-hoz fűződő adatbázis pedig többé-kevésbé alkalmas arra, hogy az ember összehasonlítsa a különféle szupermarketek árucikkeit az árazásuk alapján. Idén januárban az NGM közléséből kiderült, 100 termékre bővülhet az online árfigyelőben regisztrált termékek köre, és ezt az élelmiszerárak mostani alakulásával magyarázták.

Az elfajulni látszó, de átmenetinek ígért inflációs helyzet apropóján végigvettük, a drágulásban leginkább érintett termékek milyen áron futnak most a nagyobb láncoknál, és ezen termékek átlagosan mennyibe kerültek 2024-ben a KSH statisztikáját alapul véve.

Szintén megjegyzendő, hogy a 27 százalékos áfakulcs visszanyesése is régóta a politikai diskurzus egyik fő témáját jelenti. Ám arról egyelőre nem tudni, hogy az állami bevételeket tápláló áfa valamikori további lefaragásának terve a kormány asztalára fért volna jelen helyzet közepette. Az adócsökkentés eddig nem került hangsúlyosan fókuszba az Orbán Viktor vezette kabinetben.

Az áfaterhek most sem egyöntetűek. Magyarországon jelenleg három kedvezményes áfakulcs létezik, az 5 és a 18 százalékos mellett van egy 0 százalékos is, amely kizárólag a napilapokra vonatkozik. Bizonyos alapvető élelmiszerek áfája már jelenleg is 5 százalékon van rögzítve, ilyen például a baromfi- és sertéshús, a tej, a tojás vagy a hal. Ugyanakkor 18 százalékos adótartalom alá tartoznak a tej- és gabonatermékek. 

Szakértői vélemény szerint abban az esetben, ha az áfabevétel csökken, miközben érdemben nem emelkedik a fogyasztás sem, akkor tekintélyes bevételkiesés realizálódhat a költségvetésben.

Beleillik a nemzetközi mintázatba?

Noha az árstop hallatán a szabad piac elkötelezett aktorai aligha repeshetnek az örömtől, 

nemzetközi viszonylatban sem példa nélküliek az árszabályozási lépések.

A régióra tekintve, aktuálisan megemlítendők az utóbbi időszak folyamán bejelentett árkorlátozások déli szomszédainknál. A hatósági árszabás eszközéhez épp a napokban nyúlt a horvát kormány is, miután a fogyasztási adatok nem a legpozitívabb képet mutatták: a kiskereskedelmi forgalom a felére zuhant egy bojkottjuk nyomán. Múlt pénteken életbe is lépett a rendkívüli árintézkedésről szóló rendelet, amely hetven árucikkre határozott meg árstopot Horvátországban.

Tavaly szeptemberben pedig Szerbia döntött úgy, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévők életkörülményeinek javítása érdekében ideiglenesen mintegy 700 termék árát csökkenti. Miután a szerbek mellett Bosznia-Hercegovinában is a nagy élelmiszerláncok bojkottjára szólították fel az embereket, a horvátok sikerén felbuzdulva a montenegróiak is elhatározták, hogy csatlakoznak ehhez a módszerhez.

Ezt megelőzően, 2023 októberében aktivizálták már magukat a fogyasztóvédők: Németországban a csökkenő infláció dacára megszaladt élelmiszer-drágulás visszaszorítására javasoltak olyan konkrét állami lépéseket, mint az árrések kontrollálása és a kiskereskedők kötelezése az áraik interneten való közzétételére. A német kormány piaci beavatkozásának elvárását az árak kilövése alapozta meg. Várhatóan európai szinten egységes módszerek bevezetése jöhet annak érdekében, hogy valamennyi kereskedő és gyártó esetén nyomon követhetők legyenek az árak az EU teljes belső piacán.

Mindenesetre – akár a friss magyar makrogazdasági adattengert, akár általánosságban az egyéni inflációs érzetet vesszük alapul – nincsen a legkényelmesebb helyzetben a kormány: bárhogyan is döntenek az árstopról, bőven van tennivaló az infláció elleni küzdelemben.