Összhangban az inflációs tényadatokkal, nagyot fordult a világ a fiataloknál. A múlt év első felében még nem vettek észre komolyabb áremelkedést, az idei év elején azonban jelentős drágulást érzékeltek a 19-29 éves korosztály tagjai – derül ki a K&H ifjúsági index 300 fővel készült első negyedéves eredményeiből.
A tetemes áremelkedésre panaszkodók aránya szinte minden vizsgált termék- és szolgáltatáscsoport esetében határozottan emelkedett éves összevetésben.
Nincs elég pénzük: a fiatalok lemondanak az álmaikról
Magas tandíjak, szürreális albérlet-, rezsi- és élelmiszerárak – manapság nincsenek könnyű helyzetben a fiatalok megélhetés szempontjából. Így talán nem is meglepő, hogy a 16 és 30 év közötti korosztály 79 százaléka tart attól, hogy nem fogja tudni megvalósítani az álmait pénzügyi szempontból. Bővebben>>>Csak egy területen nem érte el az 50 százalékot az áremelkedés
Az elmúlt év elején még csak az élelmiszerek és az italok esetén lépte át az 50 százalékot azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint jelentősen nőtt ezen termékek ára.
Tavaly január-márciusban 57 százalékuk, áprilisban 60 százalékuk mondta azt, hogy az élelmiszerek és az italok jelentősen drágultak.
2023 első negyedévében már csak a közlekedéssel kapcsolatos kiadások esetén maradt 50 százalék alatt, 49 százalékon azok aránya, akik jelentős áremelkedést tapasztaltak.
Minden egyéb termékkör és szolgáltatás – ételek, italok, szórakozás, lakhatási és gyerekhez köthető kiadások, ruhák – esetében 50 százaléknál magasabb volt ez az arány.
Kifogy a tartalékból ez a korosztály, nincs már miből félretenni
Egyre kevésbé tudnak a fiatalok pénzt spórolni: az idei első negyedévben alig 50 százalékuknak volt tartaléka, szemben az előző negyedéveket jellemző 56-60 százalékos aránnyal. Megvizsgálták a 19-29 évesek anyagi helyzetét, és a megtakarítással rendelkező fiatalok közül tízből négy mindössze egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. Bővebben>>>A legnagyobb csapás az élelmiszerdrágulás
A huszonéves fiatalok 76 százaléka tapasztalt jelentős mértékű áremelkedést az élelmiszerek esetében.
- A nők az átlagnál magasabb, 83 százalékos,
- míg a férfiak alacsonyabb, 73 százalékos arányban tapasztaltak jelentős élelmiszer drágulást.
- A megyeszékhelyeken és a kisvárosokban 83 százalék és 77 százalék,
- Budapesten „csak” 67 százalék volt azok aránya, akik az élelmiszerek és az italok jelentős drágulását tapasztalták.
- A keleti országrészben élők szintén 83 százaléka értékelte úgy, hogy meglehetősen nőtt az élelmiszerek ára.
Az eredmények összhangban vannak a hivatalos számokkal, hiszen az elmúlt időszakban az élelmiszerek ára jelentősen emelkedett.
2022-ben a hosszú távú, éves átlagos adatokat nézve az élelmiszerek ára 26 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A 2022-esnél magasabb élelmiszer-inflációra csak 1995-ben volt példa, akkor 30 százalék volt ez az érték.
Szórakozni, fodrászba járni, albérletben élni szinte luxus
- A szórakozóhelyek, éttermek árait a fiatalok 65 százaléka látta jóval magasabbnak a korábbinál.
- A lakhatási költségek emelkedése került a harmadik helyre, miután a megkérdezettek 64 százaléka említett jelentős áremelkedést. A nők és férfiak aránya ebben a kérdésben 71 és 65 százalékos volt.
- A válaszadók 57 százaléka szerint a szolgáltatások – például a fodrász – is jelentősen drágultak.
- A ruházati cikkeknél 53,
- a műszakiaknál pedig 51 százalékuk volt ezen a véleményen.
- Szintén 51 százalékos azoknak az aránya, akik szerint a gyerekkel kapcsolatos költségek nőttek számottevően.
Nem volt ekkora bajban még a magyar élelmiszeripar a rendszerváltás óta
Nem úszta meg a hazai élelmiszeripar az inflációval és a megnövekedett költségekkel járó gazdasági nehézségeket. Az elmúlt években elért eredmények gyakorlatilag lenullázódtak, s a következő időszak régóta várt fejlesztései helyett sok szereplő a túlélésért küzd. Bővebben>>>Megegyezik a hivatalos inflációs számokkal
A fiatalok inflációs véleménye van a legnagyobb „összhangban” a hivatalos statisztikai adattal: az ehhez a korosztályhoz tartozók szerint az éves infláció 2023 februárjában 26 százalék körül alakult.
Ez gyakorlatilag megegyezik a hivatalos inflációs adattal, ami 25,4 százalék volt ebben a hónapban. Ugyanakkor a részletes kutatási adatok szerint széles sávban szóródtak az eredmények.
- Az elmúlt egy év során a megkérdezett fiatalok 22 százaléka 25-39 százalékos áremelkedést tapasztalt,
- 25 százalékuk 40 százalékosnál jelentősebb drágulásról számolt be.
- A válaszadók 26 százaléka 15-24 százalékos „saját inflációt” mért,
- a többiek 15 százalék alatti áremelkedést érzékeltek.