A Napi.hu megbízásából készült Pulzus közvélemény-kutatás, amely arra, a manapság igencsak forrónak számító kérdésre kereste a választ, hogy az elszálló infláció, a meredeken emelkedő árak időszakában, idén kinek mennyivel emelkedett a fizetése.

A válaszok a következőképpen alakultak a kérdésre a munkavállalók körében:

  • arányaiban a legtöbben, 36 százalék válaszolta azt, hogy kapott az idén fizetésemelést, ugyanakkor az infláció mértékénél kisebb mértékben emelkedett a bére;
  • tőlük alig elmaradva, a válaszadók pontosan harmada (33 százalék) nyilatkozta azt, hogy semmiféle fizetésemelésre sem számíthatott eddig az idén, vagyis pontosan ugyanannyit keres, mint korábban;
  • itt egy jó nagy ugrás jön: a kutatás résztvevőinek mindössze 14 százaléka vallotta magát annyira szerencsésnek, hogy az idén az infláció mértékének megfelelően emelkedett a fizetése;
  • sőt, egy négy százalékos szűk réteg az inflációt is meghaladó mértékű fizetésemelést kapott 2023-ban;
  • viszont 8 százalék arról számolt be, hogy csökkent a fizetése;
  • valamint a válaszadók 5 százaléka nem nyilatkozott.

Mindez tehát azt jelenti, hogy többen vannak azok, akik idén részesültek fizetésemelésben: a munkavállalók egész pontosan 54 százalékának emelkedett valamekkora mértékben az év elejétől a bére.

Bár ezen belül is csupán 18 százalék, a munkavállalók kevesebb, mint ötöde mondhatta magát annyira szerencsésnek, hogy az infláció mértékének megfelelően, vagy akár azt is meghaladóan több pénzt visz haza.

Velük szemben, ha hozzáadjuk a fizetésről nem nyilatkozókat viszonylag lesújtó képet kapunk: a magyar munkavállalóknak majdnem a fele (46 százaléka) keres ugyanannyit, vagy még kevesebbet, mint tavaly az eddig tapasztalható, sokkoló drágulás ellenére.

Jelentősebb különbség a nemek között a következő kérdésekben mutatkozott:

  • a férfiak 31 százaléka nyilatkozta azt, hogy az inflációnál kisebb mértékben emelkedett a bére, míg a nőknek a 41 százaléka;
  • a nem emelkedett a bére kategóriát a férfiak 37 százaléka, a nők 29 százaléka jelölte meg;
  • a csökkent a fizetésem kategóriát pedig a férfiak 12 százaléka, a nők 4 százaléka adta meg.

Tehát a nemek tekintetében úgy tűnik, nincs alapvetően nagy különbség. Bár tíz százalékkal többen vannak a nők, akiknek a béremelése nem inflációkövető módon történt, mégis mintha összességében egy picivel jobban jöttek volna ki a nők az idei béremelésből: hiszen 8-8 százalékkal több férfi közölte, hogy nem kapott fizetésemelést, vagy még a tavalyi bérénél is kevesebbet visz haza.

Az idősek számíthattak leginkább béremelésre

Életkorok tekintetében azonban már nagyobb a szórás, itt a tanulságosabb összefüggések:

 

  • akik az infláció mértékét is meghaladó fizetésemelésben részesültek, ők elsősorban a 40 és 59 év közti középgeneráció tagjai;
  • ugyanakkor az infláció mértékével megegyező béremelést már a legidősebb dolgozói generáció tagjai, a 60 év felettiek kapták meg a legnagyobb arányban: nekik az ötöde esik ebbe a kategóriába;
  • a fiatalok, a 18 és 39 év közti korosztály tagjai azok, akik a legnagyobb arányban (40 százalék) számoltak be arról, hogy a fizetésük még nem emelkedett az idén: ebben a kategóriában a 40-59 közti válaszolók 33 százalékos, a 60 évnél idősebbek pedig 23 százalékos arányban képviseltették magukat;
  • a legnagyobb arányú fizetéscsökkenést a 40-59 év közti korosztály tagjai tapasztalták meg.

Ha külön-külön megvizsgáljuk, hogy mi történt az egyes korosztályokkal, a következőt látjuk:

  • a 18 és 39 év közti korosztálynak jellemzően nem emelkedett a fizetése (40 százalék), ám ha emelkedett is, akkor elsősorban az inflációnál kisebb mértékben, ehhez képest az inflációval azonos vagy feletti béremelés náluk elenyésző mértékű;
  • a 40 és 59 éves kor közti munkavállalók a legnagyobb arányban a „nem emelkedett a bérem” kategóriát jelölték meg, és közel a felüknek azért emelkedett valamilyen mértékben a fizetése;
  • a 60 év felettiek 72 százalékban számoltak be fizetésemelésről;
Kép: Pulzus

A legnagyobb arányban tehát a 60 felettiek számolhattak valamiféle fizetésemeléssel, ők 70 százalékos arányban kaptak plusz pénz, míg a fiatalabb generációk közel 50 százalékos arányban. Így nagyon úgy tűnik, hogy az idősebb generáció a jelenleg legnagyobb nyertese a jelenlegi béremelésnek. Őket követi a 40 és 59 közti korosztály, majd a fiatalok.

A diplomások jártak jól a legkevésbé

Lényegileg nincs különbség az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú végzettségűek közt nincs különbség az alábbi kategóriákban:

  • csökkent a fizetésem;
  • nem emelkedett;
  • az inflációnál nagyobb mértékben emelkedett.

Ahol már szembetűnő a különbség:

  • hogy a felsőfokú végzettségűek mindössze 4 százaléka számolt be az infláció mértékét meghaladó fizetésemelésről, szemben az alapfokú és középfokú végzettségűek 16-17 százalékos eredményeivel;
  • a legnagyobb szórás az inflációnál kisebb mértékben emelkedett sávban tapasztalható: itt a diplomások 47 százalékos arányban jelentkeztek, a középfokúak 41 százalékban az alapfokú végzettségűek pedig 31 százalékban.

Ebből az egyértelműen kitűnik, hogy a jelenlegi béremelésnek a diplomások úgymond a legnagyobb vesztesei, és a náluk alacsonyabb végzettségűek azok, akik hozzájuk képest jelentősebb mértékben részesültek a béremelésből. Ha köztük is különbséget kell tenni, egyértelmű, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők szakították idén az inflációval a legnagyobb béremelést.

Ám összességében igaz, hogy legyen szó bármilyen végzettségről, összességében a lakosság pár százalékát, a teljes magyar lakosságának értéktelenedett el a fizetése az inflációs hatás következtében. Ezt ugyan a munkaadók inkább igyekezték valamiféleképpen kompenzálni és lekövetni, ezt vagy nem tudták/vagy nem akarták olyan szintig vinni, hogy ne maradjon a hó végén kevesebb pénz a zsebünkben.

Egész pontosan a lakosság több mint 80 százaléka kénytelen most kevesebb reálbérből gazdálkodni, kisebb fizetésből kijönni, mint az infláció elszabadulását megelőzően.

A városokban dolgozók kapták a legnagyobb arányban az infláció mértékét meghaladó béremelést. Az infláció mértékével megegyező béremelés mindenekelőtt a községekben volt jellemző (20 százalék), majd Budapesten (18 százalék), a megyeszékhelyeken viszont szinte nem is fordult elő olyan, hogy valakinek csökkent volna a fizetése. 

Kép: Pulzus

Egy kutatás résztvevői

A Pulzus-kutatást a napokban, a 18 év feletti hazai munkavállalók körében végezték. A reprezentatív kutatásban a résztvevők 45 százaléka volt férfi, és 55 százaléka nő. A 18-39 éves korosztály 37 százalékos arányban képviseltette magát, a 40-59-es korosztály 34 százalékban, a 60 év feletti pedig 29 százalékban. Az alapfokú végzettségűek aránya 51 százalék, a középfokú végzettségűeké 31 százalék, a felsőfokú végzettségűeké 18 százalék volt a válaszadók között. A községben élők 30 százalékban, a városban élők 35 százalékban, a megyeszékhelyen élők 17 százalékban, míg a fővárosban élők 18 százalékos megoszlásban válaszoltak.