Elkötelezettek a magyar piac iránt a legnagyobb forgalmú élelmiszerláncok, üzletpolitikájukkal hosszú távon terveznek hazánkban. A kötelező akciózás tervezett bevezetésének új szabályozása ugyanakkor további terheket hárít a kiskereskedelemre, ahol már most is erős árverseny segíti a fogyasztókat és az infláció letörését – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a Napi.hu-val.
Mindezt azt követően jelentették ki, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség kedden egyeztetett a kereskedelempolitikát irányító Agrárminisztérium vezetőivel és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel.
Szerdán a láncok képviselői lapunknak jelezték: a tervezett szabályozásokban készek együttműködni a kormánnyal az infláció mérséklése érdekében, az új, akciózásról szóló rendelet ellen sem emeltek szót, hanem megtették a módosító javaslataikat.
Ezzel együtt hangsúlyozták: bíznak abban, hogy az egyeztetések végén olyan kormányzati döntés születik, amely a kereskedőket is segíti az újabb kötelezettség végrehajtásában.
A vásárlók igényei szabhatják a kötelező akciókat
Várhatóan a következő hónapok fogyasztói árainak alakulásában már érződni fog, hogy jelenleg is a vásárlók igényeihez igazítják az akciókat, amelyek hetek óta több ezer élelmiszerterméket érintenek az áruházakban. Alapvető tévedés ezeket úgy minősíteni, hogy az akciózás inkább csak reklámfogás – fogalmazott az OKSZ, hozzátéve, hogy súlyos terheket viselnek az inflációval szemben, az akciós árazás is egy ilyen befektetés a cégek részéről.
Ugyanakkor az is lényeges, hogy az alacsonyabb fogyasztói árak bevezetése eddig azon termékeknél vált lehetővé, amelyek esetén a magyar élelmiszeripar belföldi átadási is csökkentek.
Az élelmiszerüzletek legnagyobb költségei az árubeszerzésből erednek, ezért az infláció elleni küzdelemben elengedhetetlen a kormány együttműködése abban, hogy mérséklődjenek az ipar átadási árai – hangsúlyozták a kereskedők.
Vámos György, az OKSZ főtitkára korábban a Napi.hu-nak elmondta: az élelmiszeripari árak nagyobb ütemben nőttek, mint a bolti infláció – például volt olyan hónap, amikor egyes termékeknél a drágulás 50 százalék fölött is járt.
Habár ezek az emelések a fűtitkár szerint is indokoltak voltak, a drágulás azonban növekvő terheket rótt a boltokra, amelyek kezdetben a kiadások átcsoportosításával, a tervezett beruházások elhalasztásával ellensúlyoztak, ezt követően indultak felfelé a fogyasztói árak.
(Thurzó Katalin)
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.