A magyar infláció január óta bár mérséklődött, továbbra is Európa-rekorderek vagyunk. Az év hátralévő részében is folytatódik a csökkenés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előrejelzése szerint. Az év végére egyszámjegyűre is csökkenthet az infláció. 2025-ig pedig terveik szerint 2,5-3,5 százalékra mérséklik az áremelkedés ütemét, ekkor térhet vissza az infláció a toleranciasávba.

Lesznek olyan tényezők 2024-ben, amik lassítják a dezinflációt – mondta Balatoni András. Ezért telik ilyen sok időbe a toleranciasáv elérése.

A jegybank igazgatója a tényezők között említette az Orbán-kormány adóintézkedéseit.

Január óta a negyedik legnagyobb mértékű volt a hazai dezinfláció mértéke az Európai Unióban – emlékeztetett az MNB. Ez jó hír, a fogyasztóiár-index azonban még így is 22 százalék volt augusztusban, az élelmiszereknél még ennél is rosszabb a helyzet – átlagosan 34 százalékkal kellett többet fizetni a boltban augusztusban a januári árakhoz viszonyítva.

Az infláció csökkenését a szigorú monetáris politika, a visszafogott belső kereslet, a piaci versenyt élénkítő lépések és a mérséklődő világpiaci nyersanyagárak támogatják. Közben a kőolaj világpiaci árának emelkedése jelentősen lassítja a dezinflációs folyamatot.

Mivel az MNB az infláció tartós csökkenésével számol, a reálgazdasági kilátásokról is hasonlóan pozitív képet fest le a jegybank nemrég közölt inflációs jelentése. Élénkülő gazdasággal és a reálbér pozitívvá válásával terveznek.

A bruttó hazai termék (GDP) alakulásával a következőképp számolnak:

  • 2023: -0,5 – 0,5 százalék,
  • 2024-től: 3,0 – 4,0 százalék.

A mérséklődő infláció elindíthatja a reálbérek emelkedését az év végétől, ezzel összhangban a fogyasztás is növekvő pályára állhat.

Az év végén indulhat el a háztartási hitelállomány növekedése is. A második negyedévben bár nőtt a lakossági hitelek állománya, de nem az új szerződéskötések okozták az emelkedést, hanem a törlesztések elmaradása. Az új szerződéskötések száma közel 50 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A vállalati hiteleknél ellentétes tendencia várható.

Erős munkaerő-kereslet

A munkapiaci aktivitás és a munkakereslet emelkedésének köszönhetően az elmúlt három negyedévben egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma. Utóbbinál egyébként elsősorban az alacsonyan képzettek körében növekedett – mutatott rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatás erős növekedésére számít a jegybank az idei év további részében is, 2024-ben ennél enyhébb ütemű bővülés várható. A munkanélküliségi ráta a jól megszokott 4 százalék körül alakulhat.

Költségvetési hiány

A jelentés idén 5,2 százalékos hiányt vár a költségvetésben. A jelenlegi hiánycél 3,9 százalék – ez a kormány részéről jelenleg is felülvizsgálat alatt van. Kormányzati oldalról a jövő évre 3 százalék alatti hiánycéllal terveznek, 2025-re pedig már 1,9 százalékos GDP-arányos deficittel számol a jegybank. A GDP-arányos államadósság az év végére 70 százalék közelébe csökkenhet, majd az előrejelzési horizont végére 66 százalékra süllyed.

Alternatív forgatókönyv

„Az inflációra vonatkozóan a Monetáris Tanács (MT) továbbra is felfelé, a GDP-ben lefelé irányuló kockázatokat azonosított” – mondta az MNB igazgatója, ebből pedig arra következtethetünk, hogy a kamatvágási ciklus óvatos tempóban folytatódhat.

  • Ha lelassul a globális konjunktúra, akkor bár a gazdasági recesszió nagyobb lesz, az infláció nagyobb mértékben tudna csökkeni.
  • Ha a fogyasztás képes lesz gyorsabban növekedni, akkor a vártnál nagyobb mértékben fog növekedni a GDP és az infláció is.
  • A vártnál nagyobb recesszióhoz és magas inflációhoz vezetne a feltörekvő piacokról való tőkekivonás.