A fogyasztói árak 2011. júniusában 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint májusban. Az árak tavaly júniushoz képest 3,5 százalékkal nőttek - jelentette a KSH. Ilyen alacsony inflációra több mint két éve, 2009 áprilisa óta nem volt példa.

Mindez a májusi után újabb kellemes meglepetést jelent, hiszen a Napi Gazdaság szakértői konszenzusa azt valószínűsítette, hogy az infláció az ötödik havi 3,9 százalék után júniusban 3,8 százalékra mérséklődött. Az elemzői kar arra számított, hogy az élelmiszer- és az energiaárakban jelentkező bázishatások miatt lassul valamelyest tovább a magyarországi fogyasztói árak emelkedési üteme.

Kapcsolódó

A statisztikai hivatal jelentése szerint havi összevetésben az árcsökkenést az idényáras élelmiszerek mellett a cukor, az üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és - a nyári kiárusításoknak köszönhetően - a ruházkodási cikkek olcsóbbodása segítette, a dráguló üdülési szolgáltatások, háztartási energia, szeszes italok és dohányáruk ellenében.

Éves szinten továbbra is fűtik az inflációt az élelmiszerek (2010 júniusához képest itt 6,7 százalékos az áremelkedés), az üzemanyagok (12 százalékos év/év drágulás) és a távfűtés (7,8 százalékos növekedés).

A részletek

A fogyasztó árindex alakulásban a legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy az idei hatodik hónapban - 2011. májushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,0 százalékkal csökkentek, holott a piaci várakozások egy százalék körüli emelkedést prognosztizáltak. A mérséklődés a régóta inflációs mumusnak számító idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 9,2 százalékos árcsökkenésének és a többi élelmiszer 0,3 százalékos átlagos drágulásának köszönhető.

A maginfláció 2,7 százalékról 3 százalékra emelkedett, ami leginkább annak a következménye, hogy az elmúlt évben megfigyelt nyersanyag áremelkedés megjelent a feldolgozott cikkek áraiban, ami óvatosságra intheti a monetáris politika döntéshozóit az esetlegesen megjelenő másodlagos inflációval kapcsolatban - véli a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint ugyanakkor se keresleti, se béroldali inflációs nyomás nem fenyeget.

A hónapban például nőtt a margarin (+2,8 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (+1,8 százalék), a párizsi, kolbász (+1,6 százalék) és a tej (+1,4 százalék) ára. A hisztéria elmúlásának és az állami fellépésnek köszönhető, hogy látványos csökkenés volt a cukor ( a hónapban 4,2 százalékkal lett olcsóbb) - a KSH részletes adataiból kiderül, hogy a cukorrépából készülő édesítőszer, azaz a kristákycukor idén márciusban érte el a csúcsot a kilónkénti 352 forinttal, majd áprilisban 348 forint következett, a május 341 forintot, a június pedig 324 forintot hozott - igaz, így is még messze van a tavaly nyári 185 forint körüli árszint. A cukron kívül a a tojás is érdemben olcsóbbodott a hónapban (-2,0 százalék).

Júniusban a legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (+0,3 százalék), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 1,1 százalékkal kellett többet fizetni. Kismértékű drágulást mértek a háztartási energianál, valamint a szeszes italok, dohányáruk szegmensben (0,2-0,2 százalék). A nyári kiárusítások nyomán a ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent. Szintén árcsökkenést mért a KSH a tartós fogyasztási cikkek és az egyéb cikkek esetében (0,4-0,4 százalék), ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal csökkent. A a tartós fogyasztási cikkeknél nem az újab havi negatív árindex, hanem annak mértéke a meglepetés, a február óta tartó havi mínusz ugyanis eddig megmarad a 0,1-0,3 százalékos sávban.

Lejjebb jöhetnek az éves prognózisok

Meglepően kedvező lett a júniusi adata - adott gyorskomentárt a Napi Gazdaság Online-nak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Véleménye szerint nemcsak egyszeri volt ez a kedvező hatás, az év egészére mérséklődhetnek az inflációs várakozások. Ráadásul az árindex mérséklődését segíti majd a nyári jó termés, és annak árleszorító hatásának végiggyűrűzése a szezonális élemiszerektől a feldolgozottakig.

Arról sem szabad elfeledkezni azonban, hogy a júniusi kellemes inflációs meglepetés mögött az üzemanyagárak csökkenése állt, míg éppen honaptól újabb érdemi drágulás következik és itt egyelőre a kilátások sem kedvezőek. Összességében a júniusi inflációs adatoknak várhatóan nem lesz hatása a monetáris politikára, azaz a jegybank továbbra is tarthatja a hatszázalékos kamatot, így biztonsággal elérhető a jövő év végi háromszázalékos inflációs cél - véli Török.

A Takarékbanknál a következő hónapokban 3,5-3,6 százalék körüli inflációra számítanak, ami az őszi hónapokban tovább mérséklődhet az élelmiszerárak bázishatása miatt. Ezt némileg korlátozhatja a népegészségügyi termékadó bevezetése. Az év végére akár 3,1 százalék közelébe eshet az infláció, a 3 százalék inflációs cél pedig a jövő év elején elérhető. Az idei átlagos infláció 3,8 százalék, a jövő évi 3 százalék körül lehet. Felfelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak elhalasztott emelése, lefelé mutató kockázatot pedig a nyers élelmiszerárak akár a vártnál meredekebb csökkenése, amit az elmúlt hetek tőzsdei jegyzésárai is mutatnak, ill. a tavalyinál várhatóan kedvezőbb mezőgazdasági terméseredmények is lehetővé tesznek. Annak ellenére, hogy az inflációs várakozások jelentősen enyhülhetnek, az MNB feltehetően nem tudja mérsékelni az alapkamatot a stabilitási kockázatok szignifikáns növekedése miatt.