Nem történt túl sok előrelépés az irodafejlesztésekben az elmúlt egy évben a korábban tapasztalt gyors növekedéshez képest, a fejlesztők főként a már megkezdett és folyamatban lévő projekteket fejezték be. Bár az üres ingatlanok aránya továbbra is magas és a gazdasági bizonytalanságok sem támogatják az irodafejlesztések jelentős fellendülését, a DLA Piper Hungary prognosztizációja alapján 2024-ben lassú javulás várható.
Idén már a világjárvány alatti és az azt követő megnövekedett kereslet után a logisztikai- és ipari piac növekedési trendjei stabilizálódni látszanak. Egyértelmű piaci trend rajzolódott ki a szegmensben, amely szerint az ázsiai országokból érkezik a beruházási volumen a beruházók 67,5 százaléka EU-n kívüli székhellyel rendelkezett a vállalat által kezelt ügyek tekintetében.
Ezzel ellentétben a kiskereskedelmi piacon az ingatlanügyletek túlnyomó többségét hazai beruházók bonyolították le. A várakozások szerint 2024-ben a vásárlók növekvő jövedelme és az inflációs nyomás csökkenése a kiskereskedelmi ágazat látogatottságának és forgalmának javulását eredményezheti, ami hozzájárulhat egy lassú, de folyamatos fellendüléshez.
Az Economx kérdésére Borbély Gábor, a DLA Piper Hungary finanszírozási és ingatlanjogi csoportvezetője elmondta: az irodapiacon egyelőre jelentős trendfordító mozzanatokat nem látnak.
„Ami a home office terjedését illeti, mi inkább a munkáltatók oldaláról azt a jelenséget tapasztaljuk, hogy igyekeznek munkavállalóikat az irodákba visszacsábítani és számukra olyan vonzó munkakörnyezetet teremteni, amely a visszatérésüket támogatja az irodai környezetbe” – tette hozzá.
Nem gondolná, ki van előnyös helyzetben
A bérbeadók által dominált piac átalakult, a bérlők jóval előnyösebb pozícióval rendelkeznek a bérleti szerződések tárgyalása során a múltban megszokotthoz képest.
A vállalat részvételével megkötött tranzakciók mintegy 70 százaléka a meglévő bérleti szerződések meghosszabbítására irányult, amelyek keretében számos bérlő egyúttal az általa korábban bérelt terület csökkentését is kérte. Ez összhangban áll azzal a trenddel, hogy nő a bérlők igénye a részükre nagyobb rugalmasságot biztosító bérleti szerződések iránt. Jellemző az is, hogy a bérlők által támasztott fenntarthatósági és energiahatékonysági követelmények a fejlesztés és a használat során is egyre hangsúlyosabbá válnak.
A bevásárlóközpontok várhatóan növekvő pályára álló forgalma növeli a kiskereskedelmi helyiségek iránti keresletet, amely a bérleti díjak fokozatos emelkedéséhez vezet. E tendencia kihasználása érdekében a kereskedők elsődlegesen a több vásárlót vonzó kiemelt helyszínekre összpontosítanak.
Jól mennek a hotelek
A szállodai szegmens az egyetlen, ahol a fejlődési trendekben 2023 és 2024 folyamán nemcsak stabilitás, hanem egyértelmű növekedés is tapasztalható, amely tendencia várhatóan tovább folytatódik.
„A szállodák kihasználtsága folyamatosan nő a turisztikai ágazat fellendülésének és az országszerte megrendezésre kerülő rendezvényeknek köszönhetően” – emelte ki Balogh Tamás.
A bankok maradnak a fő finanszírozók
A külső finanszírozás általánosan elérhető és versenyképes maradt. Ugyanakkor a finanszírozás tükrözi a piaci érdeklődést a különböző eszközosztályokba tartozó ingatlanok és befektetési volumenek tekintetében. A hagyományos kereskedelmi bankok megőrizték az ingatlanfinanszírozás elsődleges forrásaként betöltött pozíciójukat az alternatív finanszírozókkal szemben.
A jelenlegi szabályozói környezet változatlansága mellett véleményünk szerint a kereskedelmi bankok piacvezető szerepe az ingatlanfinanszírozásban nem fog változni az elkövetkező időszakban sem
– hangsúlyozták lapunk kérdésére.
2023 biztosan nem az új fejlesztések és az ingatlantranzakciók éve volt, ami látható, az ezek számát általában tükröző projektfinanszírozás arányában is.
- A kereskedelmi ingatlanok projekthiteleinek volumenében az irodaházak leginkább a visszaesést mutató ingatlantípusok közé tartoznak jelenleg, ugyanakkor a logisztikai ingatlanokat is elérte némi óvatosság.
- A 2023-as fejlesztési és hasznosítási trendek igazi nyertese a szállodapiac, amelyhez kapcsolódóan a növekedési tendencia várhatóan tovább folytatódik.
ESG és megújuló energia
Az ESG-szempontok egyre hangsúlyosabbak az ingatlanpiac minden szektorában és befolyásolják a döntéseket az eszközök teljes életciklusa alatt. Továbbá, jelentős változást idéznek elő a szektorban az EU ambiciózus célkitűzései: a 2024 áprilisában elfogadott, az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv 2030-ig kibocsátásmentes épületeket, 2050-ig pedig az EU épületállományának teljes átalakítását írja elő.
A szigorú követelményeknek való megfelelés felelősséget ró a beruházókra, a fejlesztőkre és a bérlőkre is. A célok eléréséhez azonban több mint 100 milliárd eurós uniós forrás segíti a tagállamokat 2023 és 2030 között a felújításra irányuló törekvések támogatására.
„Tapasztalataink szerint a felhasználók részéről egyre markánsabban és egyre tudatosabban jelenik meg az energiahatékony és zöld megoldások iránti igény, amely igényeket jelentősen támogat a megújuló energiaforrások egyre jelentősebb térnyerése az ingatlanpiacon” – mondták a vállalat szakértői az Economx kérdésére.
A jövőben a szélerőműparkok létesítésére vonatkozó korlátozás szabályozási keretének év végi változása és a kiegészítő jelleg miatt a szélerőműparkok iránti fokozott érdeklődés várható a napelemparokok mellett.