A 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban hiányzott a világos koncepció, akkor az a döntés született, hogy minden gazdasági szereplőnek, iparágnak ígértek valamilyen támogatást, így pedig nem jelöltek ki olyan ágazatokat, amelyeket kiemelten kezeltek - jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Privátbankár.hu konferenciáján. A gazdasági válság mindezt eszkalálta, és az EU sem hozott gyors válságkezelő döntést, azt várták, hogy a visszaesés után is olcsó hitelekkel lehet finanszírozni a növekedést.

Ma már azonban azt látjuk, hogy a válság utáni világ más, mint az előtte lévő, így hiába volt eddig is egységes fejlesztéspolitika az EU-n belül, most először van egységes stratégia, az EU2020 - hangsúlyozta az államtitkár. Tizenegy célkitűzést határoztak meg, az energiafüggetlenségtől, a szegénység felszámolásán át, az innovációig számtalan területet neveztek meg.

A magyar kormány pedig eldöntötte, hogy az eddigi 16 százalék helyett 60 megy a gazdaságfejlesztésre. A következő hét évben rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forintnyi forrásból cél az is, hogy 5 millióra emeljék a munkahelyek számát, illetve kijelöljék azokat az ágazatokat, amelyek akkor is tudnak majd erősen növekedni, ha esetleg 2020 után nem, vagy jóval kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre. Erre Csepreghy szerint, az uniós kollégákkal való beszélgetések után nagy esély van, ráadásul olyan kihívásokkal néz szembe az EU - görög válság, bevándorlás -, amelyeknek jelentős költségvonzata van, így pedig nehéz lesz rávenni a régi tagállamokat, hogy 2020 után is támogassák a 2004-ben csatlakozott tagállamokat.

Az EU pislog, mint hal az akváriumban - vélte a helyettes-államtitkár, (bár a szólásmondásban igazából akvárium helyett szatyor szerepel - a szerk.) aki szerint az unió nincs felkészülve arra, hogy egységes választ adjon a világon zajló átalakulásra. Utoljára az ipari forradalom idején volt ekkora változás Csepreghy szerint, aki szerint a folyamat végén eltűnnek azok a munkahelyek, amelyek nem adnak hozzáadott értéket, például a szolgáltató szegmens. Példaként elmondta, hogy ma az USA-ban már két államban lehet használni önvezető autókat, így pedig idővel a járművezetők elvesztik a munkahelyüket - ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy az EU-ban 400 ezer ember él sofőrködésből.

A magyar kormány döntött arról, hogy 2017-ig minden pályázatot meghirdet, így pedig olyan gazdasági előnyt adhat az országnak, ami a régióban máshol nincs meg - emelte ki Csepreghy, aki szerint az új fejlesztéspolitikai rendszer jól vizsgázott. A szakember elismerte, hogy az eddigi időszakban nem a legjobban használtuk fel a forrásokat, ám azzal, hogy innentől a pénzek 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy, ez a probléma is megoldódhat.

Ingyen pénz vagy sem?

Az irány, miszerint az összes összeg 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy, jónak tűnik, hiszen az országban - a KSH másfél milliós számával szemben - 644 ezer kkv az, amely "valóban" működik, ők pedig mannaként várják a forrásokat - fogalmazott Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint az elmúlt hét évben "szinte senki sem fejlesztett semmit", így pedig az elavult eszközparkkal jelentősen csökken a versenyképességük is.

Persze a vállalkozások többsége az ingyen pénzre, azaz a vissza nem térítendő (vnt) forrásokra vágyik, jelenleg is 51 százalék csak ezt a forrástípust várja. Éppen ezért óva intette a kormányzatot, hogy szélesebb körben hirdesse meg a visszatérítendő támogatásokat, hiszen amíg vannak vnt-pénzek, addig mindenki arra vár. Krisán szerint át kell gondolni a pályázatíró cégek helyzetét is, hiszen "valóban sok volt a kókler", ám azt sem lehet várni, hogy a kistermelő hazamegy a földjéről és elkezd pályázatot írni. Így pedig félő, hogy újra nőnek a feketén "szerződött" cégek - adott hangot aggodalmának a szakember. (A vissza nem térítendő és visszatérítendő források sorsáról ide kattintva olvashat bővebben.)

Krisán szerint egyelőre korai attól félni, hogy sofőr nélkül maradnak a taxik, ez a magyar vállalkozói réteg számára még távoli. Inkább attól félnek, hogy 2020 után nem lesz vissza nem térítendő támogatás, ebben ő is egészen biztos, éppen ezért úgy kell e pénzeket felhasználni, hogy azok 2020 után is hozzák a hasznot, garantálják a gazdasági növekedést - hangsúlyozta a Kavosz vezetője. Így nem csak a gyártásra kell koncentrálni, hiszen nem mellőzhető a kkv-k kétharmada, a kereskedelmi és szolgáltató szektor. Ezzel kapcsolatban állandó vitában állunk az államtitkárral, mert nem várható el az előbb említett iparágaktól, hogy gyárakat építsenek, mert most azt támogatja a kormány - mondta Krisán.

A szakember változtatna a kkv-k meghatározásán is - az EU-ban ez jelenleg 250 fő és 50 millió eurós árbevétel alatti cégeket jelenti -, mivel itthon egy 16 milliárd forint árbevételű cég nem számít kicsinek. Utóbbinak azonban jóval nagyobb a kapacitása, hogy elinduljon a pályázatokon, így pedig a legkisebbek, a valóban nélkülözők elől szívja el a lehetőségeket. Ezen változtatni kell - emelte ki Krisán.

Kellenek-e pályázatírók?

Másfél-két éve várnak a vállalkozók az új uniós pályázatok kiírására, ami semmiképpen sem ideális helyzet, ahogy az sem, hogy csak most lettek nyertesei a novemberben kiírt pályázatoknak, miközben a kormányzat 30 napos elbírálási időt ígért - mondta Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója. Az utóbbi időszak arról szólt, hogy "ki kell nyomni a pénzt", hogy meglegyen a 100 százalékos lehívási arány. A közszféra 8 hónapnyi bónuszt kap ezért, így Essősy szerint emberileg meg lehet érteni a pályázatokat kezelőket, hogy inkább a régi pályázatokat erőltették - ám éppen ezért késhettek az új fejlesztési időszak pályázati kiírásai és elbírálásai.

A szakember szerint kérdés, hogy akkor most a kormány támadja, vagy nem a pályázati tanácsadókat. (Példaként említette azt is, hogy Fellegi Tamás miniszterként még 2010-ben bejelentette, hogy a pályázati tanácsadókat ki kell szűrni a rendszerből, majd 2011-től ő maga is tanácsadóként dolgozik.) Megemlítette azt is, hogy bár a kormányzat azóta is számtalan támadást indított a pályázatírók ellen, ám az új pályázatokban is el lehet számolni az ő költségüket, akár öt százalékos mértékben is, miközben a korábbi ígéretek maximum 2,5 százalékról szóltak.

Sajnos sok magyar vállalkozó ma is könnyen bedől a csaló pályázatíróknak - ismerte el Krisán, ám egyből hozzátette, hogy ez amúgy is egy komplett feladat, amelyhez valóban szakemberek kellenek. Semmi értelme nincs annak, hogy 2,5 százalékra leviszik a pályázatírók költségeit, mivel ekkora összegért nem lehet valódi szakembert találni. Ezzel szemben inkább akkreditációs kényszerrel szűrné a csalókat a Kavosz vezetője.