Nagy lehet a nyomás Matolcsy Györgyön és ezt a befektetők sem díjazzák

Rájár a rúd mostanában Lengyelországban az ottani Matolcsy Györgyre. Adam Glapinski jegybankelnököt konkrétan azzal vádolják, hogy kamatcsökkentéssel próbálta fellendíteni a gazdaságot, hogy ezzel is választási győzelemhez segítse régi szövetségesét a Jog és Igazságosság (PiS) pártot. Azóta persze kiderült, hogy ez vajmi kevés volt az üdvösséghez, hiszen az országot eddig vezető Jaroslaw Kaczynski-féle formáció jelen pillanatban is a kormányalakítással küzd, és parlamenti többség híján igencsak kétséges lesz a kimenetele. 

A Reuters cikke szerint erős a párhuzam Magyarországgal, hiszen itt Matolcsy György jegybankelnökre igyekeznek nyomást gyakorolni kormányszinten, hiszen nyakunkon a jövő júniusi önkormányzati és európai parlamenti választás, a jegybanki alapkamat pedig továbbra is igen magas. 

Mindkét országban nagy gond a nyugat-európainál továbbra is jelentősen magasabb infláció, amelyet különféle strukturális tényezők mellett, az árstopok és a választási osztogatások is tetéztek. 

Habár Donald Tusk unió-párti koalíciójának választási győzelme a lengyel eszközöknél komoly tőzsdei rallyt generált, a befektetők és a hitelminősítők azonban résen vannak, és

szoros figyelemmel kísérik a nemzeti bankokra helyezett politikai nyomást.

Különös tekintettel arra, hogy az infláció még mindig jóval a célérték felett van, és 2025 végéig valószínűleg nem fog visszatérni a normál kerékvágásba.

A cikk emlékeztet a Világbank 2021-es felmérésére, amely szerint a központi bankok politikájába való politikai beavatkozás tartósan magas inflációs időszakokhoz vezetett a feltörekvő piacgazdaságokban, különösen elrettentő példa erre Törökország és Argentína.

A központi bankok függetlenségével kapcsolatos befektetői aggodalmak mellett ráadásul ott vannak a jogállamisággal kapcsolatos, régóta fennálló kritikák: Lengyelországban és Magyarországon, az EU több milliárd eurónyi támogatást függesztett fel a demokratikus normák leépítésével kapcsolatos – ám a kormányok által rendre cáfolt – aggodalmak miatt. 

Paul Gamble, a Fitch Ratings feltörekvő európai államadósság-besorolásokért felelős vezetője szerint Magyarországon a gazdaságpolitikai hitelességet, Lengyelországban pedig a tántoríthatatlanul magas inflációt figyelik árgus szemekkel. 

A Fitch Ratings Magyarország vonatkozásában már korábban is megjegyezte, hogy ha nem kezelik a kormányzással és a gazdaságpolitika hitelességével kapcsolatos aggodalmakat, az

újabb piaci stressznek teheti ki Magyarországot

és gazdasági egyensúlytalanságokhoz vezethet, ami negatív kilátásokat jelenthet.

Lengyelországban a Donald Tusk-vezette Polgári Platform már a választás előtt azt ígérte, hogy Adam Glapinski jegybankelnököt az elsők között vonják felelősségre, méghozzá a nemzeti bank „függetlenségének lerombolásáért”. A nagy eséllyel kormányra kerülő ellenzék szerint az, hogy Glapinski éppen a választások előtt csökkentette 100 bázisponttal a kamatlábakat, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a monetáris politikát a PiS szövetségesei igényeihez igazította. A Politico arról írt, hogy a döntés valósággal sokkolta a piacokat, pláne, hogy Glapinski korábban arról értekezett, hogy a bank addig nem csökkenti a kamatlábakat, amíg az infláció – amely tavaly 18 százalékon tetőzött Lengyelországban – vissza nem tér egyszámjegyű szintre. 

A Rzeczpospolita cikke szerint a jegybankvezér ellen most már egyre biztosabbnak tűnik a jogi eljárás, amelynek eredményeképpen az Állami Törvényszék elé is kerülhet. Szóvivője szerint viszont minden törvényes volt, és épp egy ilyen lépés lenne a nemzeti bank függetlensége elleni súlyos támadás. 

Kapitulálnak a jegybankok, vagy sem? Ez itt a nagy kérdés

A Reuters írása szerint Magyarországon ma minden szem arra szegeződik, hogy Matolcsy György, aki Orbán Viktor korábbi szövetségeséből, a kormány gazdaságpolitikájának hangos bírálójává vált, hogyan kezeli majd a kormány azon követelését, hogy az EU-ban legmagasabbnak számító 11,5 százalékról tovább csökkentsék a kamatlábakat.

A magyar jegybank május óta 650 bázisponttal csökkentette a hitelfelvétel költségeit, ám a múlt héten már tartózkodott a nagyobb huszárvágástól. Tette ezt annak ellenére, hogy a kilátások némileg javultak: az infláció ugyanis az első negyedévi 25 százalék decemberre 7 százalékra mérséklődött.

„Bár úgy tűnik, hogy számos szilárd ok szól a kamatcsökkentés ütemének felgyorsítása mellett, a külföldi befektetők nagy része ezt a politikai nyomásnak való engedésnek tekintheti” – mondta Virovácz Péter, az ING közgazdásza.

Számításaik szerint egyébként az alapkamat már februárban egyszámjegyűre csökkenhet, ami a következő két hónapban egymást követő 75 bázispontos csökkentéseket jelent. Matolcsy György hivatala, egyébként nem reagált a megkeresésre. 

Jelzésértékű egyébként, hogy a lengyel ötéves kötvények pénteken 282 bázispontos, a magyar ötéves kötvények pedig 437 bázispontos felárat mutattak a német kötvényekhez képest. Az, hogy ezek a felárak a későbbiekben miként alakulnak, részben attól is függ, hogy a befektetők hogyan észlelnek-e politikai nyomást a lengyel és a magyar jegybankokon.

Ahogy Arif Joshi, a Lazard portfoliómenedzsere fogalmazott a lapnak: „Minél kevésbé független a központi bank, annál nagyobb reálhozamra van szükség a kockázat kompenzálásához”.