Huszonöt bázisponttal 6,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitték lejjebb. A Monetáris Tanács legutóbb július 23-án 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitték lejjebb.

Augusztusban csökkent és ismét a toleranciasávba mérséklődött az infláció, ez megkönnyítette a jegybank döntését. Emellett a következő tényezők is fontos szerepet játszottak az MNB kamatvágásában:
  • Az augusztusi inflációs adat alapján éves alapon 3,4 százalékra csökkent az áremelkedés átlagos üteme, az előző hónaphoz képest stagnáltak a fogyasztói árak. Az inflációs adat a jegybanki célsávon belül van, közel az MNB által kitűzött konkrét célhoz.
  • A Fed is csökkentett a kamaton, ráadásul 50 bázisponttal mérsékelték az alapkamatot, eközben az Európai Központi Bank (EKB) is kamatot vágott, a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 3,50 százalékra.
  • Az ország kockázati megítélése bár csak enyhén, de javult.
  • Fokozatosan javult a fogyasztók bizalma a gazdasági szereplőkkel szemben, ez a jegybank szerint a háztartási fogyasztás fokozatos növekedésére is lehet számítani.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntés részleteit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: a jegybank az infláció mérséklésével és az árstabilitás elérésével, illetve a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.

Az infláció árnyéka ugyanakkor hosszú: a fogyasztási és beruházási döntésekre gyakorolt hatása továbbra is erőteljes.

„A változékony pénzügyi piaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek újbóli
fokozódása és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos,
türelmes megközelítést tesznek szükségessé” – teszi hozzá a jegybank helyzetértékelése.

Lazább környezet

A Fed és az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberi döntése után a külső monetáris politikai környezet némileg lazábbá vált. A külső monetáris közeg hatásainak megítélésében ugyanakkor óvatosság indokolt.

A befektetői hangulat enyhén javult az előző kamatdöntés óta. A kockázati indikátorok átmeneti romlást követően korrigáltak, miközben a tőzsdeindexek emelkedtek, és a hosszú távú kötvényhozamok csökkentek.

Az inflációt meghatározó középtávú folyamatokban nem változott a kép, 2025 első negyedévében folytatódik a dezinfláció. Ennek hátterében az alacsonyabb külső költségkörnyezet, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások állnak.

Közel a cél

„Szeptemberben arra számítunk, hogy még közelebb kerülünk a 3 százalékos inflációs célhoz” – hangsúlyozta Virág Barnabás. Kiemelte, hogy az év utolsó negyedévében ismét emelkedésre lehet számítani a fogyasztói árak emelkedésében.

  • Éves átlagban az infláció idén 3,5-3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5-3,5 százalék között alakul.
  • A szolgáltatói infláció a jövő évben indulhat csökkenésnek, ami a szolgáltatásokra elköltött összegeket is növelheti 2025-től.

A magyar gazdaság 2024-ben 1-1,8 százalékkal, 2025-ben 2,7-3,7 százalékkal, majd 2026-ban 3,5-4,5 százalékkal bővül. A külső egyensúly javulása idén és a következő években is folytatódik.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy fenntartható módon 3 százalékon alakuljon az infláció. E tekintetben nagy előrelépés, hogy már a toleranciasávban van a fogyasztóiár-emelkedés.

– húzta alá Virág Barnabás, kiemelve, hogy óvatos, türelmes és stabilitás-orientált célokkal döntenek az alapkamat mértékéről.

Erre figyelnek

Három tényező-csoportot fognak kiemelten vizsgálni a következő időszakban:

  • inflációs kilátások;
  • az ország kockázati megítélése: költségvetési célok elérhetősége, valamint a külső egyensúlyi folyamatok változása;
  • pénzügyi piaci stabilitás: itt különösen fontos a pozitív reálkamatok kérdése.

„A nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről” – közölte az MNB.

Fontos zónában az euró-forint árfolyama

A 394-395-ös tartományban mozog az euró-forint árfolyam, amennyiben a 395-ös szint áttörésre kerülne, a következő fontosabb akadály 397,5-nél húzódik, míg alul a 30 és az 50 napos mozgóátlag, majd a 392,5-ös szint képez támaszt – derül ki az Equilor elemzéséből.

Kapcsolódó

A kamatdöntés bejelentését követően kismértékben gyengült a forint, de a háttérbeszélgetés alatt visszakorrigált, összességében nem mutatott nagyobb elmozdulást.