Az elmúlt év inflációs folyamatainak hatására jelentősen emelkedett a kávé fogyasztói ára is. Az Eurostat adatai szerint 2021 decembere és 2022 decembere között 40 százalékos volt a kávé fogyasztói árának emelkedése Magyarországon. Ezzel a harmadikok vagyunk az Európai Unió országai között, Svédország és Litvánia mögött. Az átlagos uniós áremelkedés tavaly 17 százalék volt.
Jelenleg egy csomag 250 grammos kávé átlagosan 1100-1500 forintba kerül a hazai üzletekben. Akár ezer forint is lehet a különbség attól függően, hogy kapszulás, szemes, vagy instant kávét fogyasztunk.
A kávézás összességében jóval drágább szenvedéllyé vált, mivel a kávé 40 százalékos drágulása mellett a nem árstopos, ugyanakkor az üzletekben mindig beszerezhető tejek 80-90 százalékkal drágultak, míg az árstopos kilós kristálycukor helyettesítő termékeinek ára is legalább 20 százalékkal emelkedett.
Nem várható, hogy a kávé kerül ki a kosárból
A kávé árának emelkedése a forint-euró árfolyam változására és a szállítási költségek emelkedésére vezethető vissza, a 40 százalékos éves fogyasztói áremelkedés nagyjából szinkronban volt az importköltségeket mutató index változásával. Ez azt jelenti, hogy az áruházak csak néhány százalékos haszonkulccsal árulják a kávét.
Típusonként eltérő mértékben, de átlagosan 300-400 forinttal kerül többe most egy csomag kávé az üzletekben, mint egy évvel ezelőtt.
A vendéglátóhelyeken kapható eszpresszó átlagára itthon 450 forint, érdemben nem emelkedett az ára. Ez az ár jellemző a környező országokban is, amely valamivel kedvezőbb, mint Nyugat-Európában, de némileg drágább Dél-Európa vendéglátóhelyeinek árához képest.
A kávézás egekbe emelkedő költségei mellett sem várható, hogy visszaesik a hazai kávéfogyasztás.
Ennek elsősorban az az oka, hogy a kávé fogyasztói ára 2015-től a tavalyi árrobbanásig mindössze 150-200 forinttal emelkedett sőt, bizonyos években csökkent is az ár.
Létkérdés a reggeli és az ingyenes munkahelyi kávé
Magyarországon a felmérések szerint
- a lakosság 39 százaléka kávézik;
- 80 százalékuk a reggeli órákban;
- fejenként 2,3 kilogramm az átlagos éves hazai fogyasztás, azaz naponta 2-3 csésze;
- a legnépszerűbb továbbra is az eszpresszó, amelyet a fogyasztók 53 százaléka választ;
- a fogyasztók harmada pedig a lattét vagy a cappuccinot szereti.
A kávé kiskereskedelmi és vendéglátóhelyi forgalma eléri az évi 150 milliárd forintot. A forgalom közel felét, 45,8 százalékát az instant kávék adják, a kávékapszulák aránya 26,6 százalék, míg a szemes vagy őrölt kiszereléseké 21,9 százalék.
Magyarországra a kávé nem közvetlenül a termőterületekről érkezik, hanem importőr országokon keresztül: Németországból, Szlovákiából, Olaszországból, Lengyelországból vagy Franciaországból.
A 2,3 kilogrammos éves fogyasztással az EU tagállamok utolsó harmadába tartozunk.
A legnagyobb európai kávéfogyasztók a hollandok évi 8,3 kilogrammos mennyiséggel, őket követik a finnek és a svédek 7,8 illetve 7,6 kilogrammal.
Hogyan változhatnak az árak?
Rövidtávon nehéz megjósolni a kávé fogyasztói árának változását. A felvásárlási árak változása – ha ez a változás globális viszonylatban nem kiugró – összességében nincs sok hatással a magyar üzletek árpolitikájára.
A kávé árát ugyanakkor a tőzsdei kereskedés érdemben befolyásolja, így a kereslet és a rendelkezésre álló kínálat egyensúlyának változása gyors és jelentős árváltozást is eredményezhet,
hasonlóan az Európában tapasztalt energiaárakat és gabonaárakat érintő szélsőséges mozgásokhoz. Középtávon az európai infláció mérséklődésével várhatóan a kávé bolti ára sem nő tovább, sőt, adott esetben némileg csökkenhet is.
Hosszútávon szinte borítékolható az árak egyre gyorsuló emelkedése, ám az ehhez vezető fordulat még nem jött el.
A világ legnagyobb kávétermesztő vidékein az éghajlatváltozás, így az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárás komoly pusztítást okoz a korszerűtlen ültetvényeken, szélsőségesen befolyásolva a kávébab termésmennyiségét. Az exportra jelent komoly kockázatot, hogy jellemzően alacsony jövedelmű országok a globális kávénagyhatalmak, sok államban a társadalmi ellentétek akár polgárháborús konfliktushoz is vezethetnek.
Hosszútávon tehát a kávé árának emelkedésével érdemes számolni. A klímaváltozás és a legnagyobb kávétermő régiókban jellemző társadalmi problémák mellett a drágulást vetíti előre az is, hogy a világ kávéfogyasztása ugyan nem jelentősen, évi 1-2 százalékkal nő, ugyanakkor a kávétermés egy rosszabb esztendőben már nem tudja kielégíteni a jelenlegi keresletet sem.
Pocsék termés jellemzi a mostani szezont
Az idei kávéévben – amelynek kezdete nálunk későőszre tehető – szinte az összes nagy kávétermesztő vidék az export csökkenéséről számol be. Ennek a visszaesésnek az alacsonyabb termésmennyiség az oka, de a társadalmi ellentétek sem kedveznek a kávékereskedelemnek.
A világ legnagyobb kávétermesztő országai Brazília, Vietnám és Kolumbia. A legnagyobb termővidékeken eltérő okokra vezethető vissza a rossz szezon:
- Dél-Amerika: A világ legnagyobb kávétermő területén decemberben 17,3 százalékkal esett vissza az export az egy évvel korábbihoz képest. A régióban a szélsőségesen csapadékos időjárás a kolumbiai kivitelt akadályozta, mivel a kávé száradása jóval több időt vesz igénybe, mint egy átlagos esztendőben. Peruban a szállítást az egyre többször előforduló zavargások nehezítették.
- Ázsia és Óceánia: Enyhén, 4 százalékkal nőtt az export mennyisége egy év alatt. A növekedést elsősorban a világ második legnagyobb termesztő országa, Vietnám adja, ahol a tavalyi rekord rossz év okozta alacsony bázis miatt jobbak az idei kilátások. A térségben termő többlet ugyanakkor nem tudja ellensúlyozni a világpiacon a dél-amerikai kávémennyiség csökkenését. Az ázsiai termővidékeken összességében több kávé terem idén, ugyanakkor ennek oka a tavalyi, évtizedek óta nem tapasztalt rossz termés.
- Afrika: a termés 9 százalékkal marad el az előző szezonhoz képest. Uganda jelenleg a legnagyobb afrikai kávétermesztő ország, de meghatározó Etiópia, Tanzánia és Kenya szerepe is. A kontinensen megtermesztett kávémennyiség kevesebb, mint fele a dél-amerikai és az ázsiai mennyiségnek. Afrikában a csökkenő mennyiség oka elsősorban az aszály, de az exportot érinthetik a térségben tapasztalható belső konfliktusok is.
- Közép-Amerika: A térségből az afrikaival nagyjából azonos mennyiségű kávé kerül a világpiacra. Az export 15,2 százalékkal marad el az előző szezontól. A közép-amerikai, elsősorban hondurasi termelők nem tudtak hatékonyan védekezni a kávécserjéket támadó kártevők ellen, amelyek így elszaporodtak az ültetvényeken, hatalmas pusztítást okozva.
Már most sem terem elég a kávé
A Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organization) adatai szerint az utolsó lezárt,
2021/2022-es kávéévben 167,2 millió zsák (egy zsák 60 kilogramm) kávé termett, 2,1 százalékkal kevesebb, mint a megelőző szezonban. Ez a mennyiség nem tudta kielégíteni a kávéévben jellemző 170,3 millió zsák fogyasztási igényt,
így a világban tapasztalható kereslet kielégítéséhez 3,1 millió tonna felhalmozott készletre is szükség volt.
Világfórumok szólnak a kávé jövőjéről
Február 14-én zárult a Ruandában megrendezett negyedik kávétermesztői világfórum (World Coffee Producers Forum, WCPF) legfontosabb témája a világ kávészükségletének kielégítéséhez vezető lépések mellett a fenntarthatóság volt.
A termőterületek sajátosságait figyelembe véve nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelem jelenti a fő kihívást. A kávétermesztők 70-80 százaléka kistermelő, akik minden esetben alacsony jövedelműek. Az alacsony jövedelmi szint a kávétermesztő országok túlnyomó többségére jellemző.
A szélsőséges időjárás és a nagy társadalmi, valamint jövedelmi különbségek mellett a népességrobbanás is kihívást jelent, a hosszú távú stabilitásra nincs garancia. A helyi viszonyok miatt a termelési technológiák elavultak, az innováció, a fejlesztések teljes hiánya miatt a kávétermesztés jelentős környezetterhelés mellett lehetséges, a hozamnövelés pedig újabb őshonos területek bevonásával lehetséges.
A kávénagyhatalmak szerint a zöld átállásnak együtt kell járnia az érintett országokban a lakosság jövedelmének emelkedésével, a társadalmi különbségek csökkentésével és az egyre szélsőségesebb időjárás hatásainak tompításával.
Az alacsony jövedelmek felzárkóztatása nélkül ugyanakkor biztosra vehető, hogy nem tud megvalósulni a zöld átállás. A fenntarthatósági célokra ráadásul helyben érdemi törekvésekre sincsenek példák.