A jegybank által nemrég közölt adatokból egyértelműen kiderül, hogy tavaly megtört a készpénz térhódítása Magyarországon. 2023 december végén 8 168 milliárd forintkészpénz volt forgalomban, ami éves szinten egyébként közel 2 százalékos csökkenést jelent.

Jól látszik, hogy 2009 és 2022 között egyébként folyamatosan növekedett a hazai készpénzállomány. A tavaly év végi adatokkal azonban ismét csökkenésnek indult, amire a 2008-as gazdasági világválság óta nem volt példa a magyar pénzforgalomban.

A készpénzfelvételek egyre ritkábbak: összegüket vizsgálva egy év alatt 40 százalékról 36 százalékra estek vissza. Ez a kiesés visszajött a kártyás fizetéseknél, összegük pont 4 százalékkal nőtt 2022-ről 2023-ra.

Van azonban egy korosztály, aki szívesebben használja a készpénzt, egy részüknek pedig nincs is más lehetősége, mert bankszámlával sem rendelkezik. Ők pedig nem mások, mint az idősek, közülük is elsősorban a nyugdíjasok. A Pénzügyminisztérium 2019-es adatai szerint mintegy másfél millió ember kapja a nyugdíját postai kézbesítéssel, ez az ellátottak 43 százalékát jelenti egyébként.

Ők egész biztos, hogy készpénzzel fizetnek mindenhol, hiszen nincsen bankszámlájuk. Az elmúlt időszakban azonban több vállalat is hozott olyan döntést, amely nehéz helyzetbe hozhatja a kápéval fizetőket.

Lázár János nemrég bejelentette, hogy a MÁV megsarcolja azokat, akik készpénzzel akarnak fizetni, a jövőben ezért 200 forintos pluszt számolnak fel a jegyárakra. Érdekes ez a döntés annak tudatában, hogy a kormánytagok inkább a kézzel fogható pénzt preferálják:

  • Szijjártó Péter azt mondta egy interjúban, hogy „készpénz, mindig”,
  • Gulyás Gergely szerint egy teljes személyiségprofilt fel lehet állítani egy emberről, ha kártyával fizet,
  • de még Orbán Viktort is lencse végre kapták kezében egy köteg pénzzel.

Az OTP február elsejétől a nem saját számlákra történő pénztári készpénzbefizetésekre díjat számít fel. Mértéke a befizetett összeg 0,6 százaléka, de minimum 1 500 forint lesz, lesz egy akciós időszak is, ameddig csak 0,5 százalékot és minimum ezer forintot számolnak fel az ügyfeleknek. Ez leginkább a nyugdíjasokat érintheti nehezen, ugyanis sokan közülük készpénzben fizetik be számláikat és például a közös költséget.

Ha valaki havonta egy készpénzbefizetést indít a pénzintézetnél, annak éves szinten extra 18 ezer forintot kell fizetnie, havonta átlagosan két alkalmas befizetésnél pedig már 36 ezret számít fel a pénzintézet.

Mutatunk megoldást

Megoldást csak az jelenthet, ha bankszámlát nyit az érintett személy. Innentől kezdve ugyanis az ATM-eken keresztül ingyenes a készpénzbefizetés akár más tulajdonában lévő számlára – így például a társasház számlájára – is.

Ekkortól azonban a banki költségeket is fedezni kell, még akkor is, ha nem oda érkezik a jövedelem és nem is használjuk semmire a kártyát. A banki költségek alapvetően nem tűnnek túl nagy összegnek, hiszen külön vonja le a pénzintézet a számlavezetési-, zárlati- vagy épp a kártyadíjat, illetve minden egyéb szolgáltatás extra költségét, éves szinten azonban akár több tízezer forintot is levonhatnak a bankszámlák üzemeltetésére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi összesítéséből kiderül, hogy egy magyar lakossági ügyfél átlagosan 34 800 forintot költ a bankszámlájára, ilyenkor ezzel a plusz költséggel is számolni kell.

A következő hónapokban ráadásul várhatóan tovább fognak drágulni ezek a termékek is, a tavalyi éves átlagos közel 18 százalékos inflációval ez az összeg közel 41 ezer forintra emelkedhet számításaink szerint.

A fenti példán keresztül láthatjuk, hogy csak a készpénzbefizetésre nem éri meg számlát nyitni. Érdemes elgondolkodni a nyugdíjasoknak azon is, hogy inkább utalással kérik a juttatást, amelyről a sokkal alacsonyabb átutalási költséggel vagy akár csoportos beszedési megbízással is ki tudják egyenlíteni a kötelezettségeiket.

Segítséget jelenthet az is, hogy a postai csekkes befizetést választják az idősek, ilyenkor azonban egyes szolgáltatók plusz költséget számolhatnak fel, amely akár elérheti a készpénzbefizetés díjának összegét is.