Az Európai Bizottság a civil szervezetek nyomására és az európai polgárok kezdeményezésére hivatkozva 2027-től teljesen megtiltaná a ketrec használatát az állattartásban. Brüsszel várhatóan 2023 második felében mutatja be a ketreces állattartás kivezetésére vonatkozó menetrendjét. Az előzetes tervek szerint 2027-ig fokozatosan szűnne meg a ketreces tartás az Európai Unióban.

A ketrec betiltását támogatja az EU szakhatósága

Fontos lépés a teljes ketrectilalom felé, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a napokban tette közzé tudományos jelentését, amelyben kiemelte:

a brojlercsirkék és a tojótyúkok ketrecmentes tartása jelentősen növeli az állatjólétet, ezért támogatják a tilalmat és a szabadtartás körülményeinek további javítását.

A hatóság emellett egy-egy átfogó, egyenként mintegy 200 oldalas tanulmányt is publikált a brojlerek és a tojótyúkok tartásának helyes gyakorlatáról, valamint azokról a szempontokról, amelyek figyelembevételével mérhető a szárnyasok jóléte. Az iránymutatások közül a legfontosabbak:

  • a csonkolás tilalma (csőr, szárny);
  • a ketreces tartás tilalma;
  • a takarmánykorlátozás tilalma;
  • jóval nagyobb hely;
  • kisebb állatsűrűség;
  • megfelelő világítás és hőmérséklet;
  • a por és a zaj csökkentése;
  • a tartáshoz szükséges tárgyak megfelelő elhelyezése;
  • valamint az állatjólét megállapításához szükséges szempontok meghatározása.

Csődhullám és jelentős áremelkedés jöhet

Felháborítónak tartja és visszautasítja az EFSA jelentését közös nyilatkozatában az európai gazdák legnagyobb ernyőszervezete, a Copa-Cogeca, a baromfitartók ernyőszervezete (AVEC), valamint a haszonállattartók európai fóruma (EFFAB).

A szakmai érdekképviseletek szerint ha az Európai Bizottság kötelezővé teszi a szakhatóság ajánlásait, azzal olyan mértékű beruházásokra kényszerítené a gazdákat, amely veszélybe sodorná a teljes európai baromfi és tojáságazatot.

Példaként említették, ha az EFSA ajánlása szerint 11 kilogramm/négyzetméterre csökkentenék az állatsűrűséget, akkor a baromfitartó telepeken 73 százalékkal kellene csökkenteni az állatállományt, vagy jelentős többletterülettel kellene bővíteni a gazdaságokat, amelyekre sok esetben nincs lehetőség.

A szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az állatjóléti követelmények ilyen mértékű szigorítása amellett, hogy megalapozatlan kötelezettségeket ró a gazdákra, sok vidéki kis- és közepes gazdaság csődjéhez vezet. A csődhullám az európai baromfiágazat és a tojáságazat összeomlását eredményezné:

  • az uniós gazdák elveszítenék versenyképességüket a harmadik országokkal szemben;
  • az egekbe emelkedne a tojás és a csirkehús fogyasztói ára;
  • tovább nőne a most is egyre jelentősebb behozatal Ukrajnából, Brazíliából és Thaiföldről.

Kifogásolják emellett, hogy a jelentés nem veszi figyelembe az állattenyésztők eddig elért eredményeit az állatjólét és a genetika területén. A szervezetek aggályosnak tartják, hogy a szakhatósági jelentés nem vette figyelembe a társadalmi és gazdasági hatásokat. Noha nem az EFSA hatáskörébe tartozik, de a gazdaképviseletek hiányolják a ketreces tartás betiltásával és a szabadtartás szigorításával járó beruházási kényszer finanszírozására vonatkozó javaslatot, valamint a jelentős – és a szervezetek szerint felesleges – költségnövekedés társadalmi és gazdasági hatásairól sem készült vizsgálat.

Megosztó a ketrec tilalmának ötlete, a baromfitartók szerint a szabadtartás nagyobb stressznek teszi ki a szárnyasokat
Megosztó a ketrec tilalmának ötlete, a baromfitartók szerint a szabadtartás nagyobb stressznek teszi ki a szárnyasokat

Szintén problémát okoz, hogy az import termékekre továbbra sem terjednek ki az EU-ban alkalmazott – a világon a legszigorúbb – állatjóléti előírások.

Kérdéseket vet fel, miért nem aggályos Brüsszel számára, hogy a harmadik országokban az európai normák szerint régóta elfogadhatatlan tartási körülmények között nevelik az uniós exportra szánt haszonállatokat.

Ha a bizottság nem terjeszti ki a behozatalra a tartással összefüggő elvárásokat, akkor az európai baromfitartók versenyképessége gyakorlatilag lenullázódik.

Rossz emlékeik vannak a baromfitartóknak

A három szakmai szövetség emlékeztetett, hogy 2012-től kötelező volt az EU-konform ketrecekként elhíresült tágasabb, az állatoknak kényelmesebb ketrec bevezetése.

A 2012-es szigorítást megelőzően a jelentős összeget felemésztő beruházások elvégzésére komoly kölcsönöket kellett felvenniük a baromfiágazat szereplőinek, a hiteleket sokan még most sem fizettek vissza. A legtöbb ágazati szereplő ezért nem akar végrehajtani egy újabb teljes technológiaváltást, főként nem a saját költségvetése terhére, inkább felszámolja a tevékenységét.

Ezért már most látható, ha 2027-től ez a szigorítás életbe lép, akkor komoly veszélybe kerül a baromfiágazat és a tojástermelés, miközben e két élelmiszert a jövő élelmiszereiként emlegetik, a fogyasztói kereslet folyamatos erősödése mellett.

A ketrec korának vége

Brüsszel 2021-ben döntött a ketreces állattartás uniós tilalmáról, a 2027-ig tartó fokozatos kivezetésről. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament azt követően döntött az állatjólét további szigorításáról, hogy az elsősorban tengerentúli civil szervezetek és radikális állatvédők „End the cage age” (a ketreckorszak vége) elnevezéssel még 2019-ben európai polgári kezdeményezést indítottak.

Ez eredményes volt, mivel meghatározott időn belül sikerült összegyűjteni több mint egymillió állampolgár aláírását. Az európai polgári kezdeményezés lényege, ha kellő európai polgár támogatja a kezdeményezést, akkor az Európai Bizottságnak kötelező foglalkoznia az üggyel.

Magyarország hamar érintetté vált

Idehaza a ketrectilalom mögött álló rendkívüli nemzetközi civilszervezeti lobbitevékenység következtében már 2019-ben bejelentették a nagy üzletláncok, hogy a továbbiakban nem hajlandók forgalmazni a ketreces tyúktartásból származó tojást. A hazai érdekképviseletek, vagyis a Baromfi Termék Tanács és a Tojásszövetség hosszas tárgyalások árán – a Covid-19 járványra tekintettel – jobb belátásra bírta a multikat, így egyelőre lekerült napirendről az idő előtti kereskedelmi korlátozás.

A ketreces tartásból származó tojás kitiltása az üzletekből gyakorlatilag végső csapást mért volna a hazai ágazatra, mivel a gazdaságok jelentős része ezeket a tartási rendszereket alkalmazza. A szakmai szervezetek egyébként az EFSA-val ellentétes véleményt fogalmaztak meg korábban.

A hazai képviseletek egyértelmű álláspontja, hogy a brojlerek és a tojótyúkok az EU-konform ketrecekben jobban érzik magukat, mivel a szabadtartásos rendszerekkel szemben az állatok nem bántják egymást, elegendő hely áll számukra rendelkezésükre, és a közvetlen érintkezés hiánya miatt kevésbé terjednek a különböző betegségek, mint a madárinfluenza. Emellett a ketreces tartásnak a helyigénye és a károsanyag-kibocsátása is alacsonyabb, a körülmények higiénikusabbak. Éppen ezért a baromfiágazatban a ketreces tartás az előnyösebb.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabadtartásos baromfitartás nem összekeverendő a háztáji, boldogan kapirgáló tyúk illúziójával. A háztáji tartási körülmények között képtelenség lenne a keresletet kielégítő mennyiséggel ellátni a lakosságot.