Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal nőtt a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint.
Az extrém szintű drágulás hiába kezdett lassulni, főleg az élelmiszereken látszik és a termékeladások 10,3 százalékos éves volumencsökkenésén.
- A tartós cikkek forgalma csaknem kétszámjegyű visszaesést mutatott márciusban.
- Az üzemanyag-fogyasztás csökkenése 30 százalék körüli mértékben mérséklődött márciusban.
A tavalyi év első felében árstopokkal és jelentős fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisát – főként áprilisban – nehéz lesz jelen körülmények között megközelíteni, így a következő hónapban is vélhetően a mostanihoz hasonló számokkal szembesülhetünk a kiskereskedelemben – közölte Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Rosszabbul megy, mint a szomszédnak, de ezeken akkor sem vagyunk hajlandóak spórolni
Az idén az első negyedévben a magyar háztartások 41 százaléka fogta vissza kiadásait a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt, míg egy éve még csak 22 százalék reagált így a gazdasági folyamatokra. Bővebben>>>Mérséklődő infláció segítheti a feltámadást
Ugyanakkor a továbbra is messze kétszámjegyű bérkiáramlás és mérsékelt energiaárak, valamint a fokozatosan mérséklődő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek.
Pozitívumként értékelhető, hogy márciusban havi alapon már nőtt a forgalom, ugyanakkor a kedvező elmozdulás trendszerűségét csak a következő hónapok adatainak ismeretében erősíthetjük meg.
- Márciusban az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 10,3 százalékkal kisebb lett.
- Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 12 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal csökkent.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 9,6 százalékkal mérséklődött.
Turkálóba járunk, úgy spórolunk
Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 11 százalékkal nőtt, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben lényegében nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,4, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 21 százalékkal csökkent.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal kisebb lett.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 29,3 százalékkal esett vissza.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,9 százalékkal emelkedtek.
Márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1511 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az idei első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 9,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,1 százalékkal kisebb lett a negyedéves értékesítés volumene.