A kormány szeretné a nemzeti konzultációkat folytatni, és - akárcsak idén - jövőre is indít olyat, amely a következő költségvetés megalapozását készíti elő - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője az MTI szerint az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén.
A gazdaságvédelmi akciótervek szükségességéről szólva egyebek mellett azt mondta: nem a magyar gazdasági növekedéssel van probléma, hanem a Magyarországot körülvevő gazdasági környezettel. A magyar gazdaság eredményeit csak úgy lehet felelősen megvédeni, ha van erre gazdaságvédelmi akcióterv, amelyet a költségvetés magában is foglal.
A magyar gazdaság megfelelő ütemben bővül, ám a romló nemzetközi környezet miatt a növekedés fenntartására kell összpontosítani - ezt már a parlament gazdasági bizottságának ülésén mondta a miniszterelnök kabinetfőnöke.
900 milliárdot adnak a turizmus fejlesztésére
Éves meghallgatásán Rogán Antal a nemzetközi hatások közül kiemelte az európai gazdaság lassulását, amely szerinte a hibás brüsszeli döntések következménye. A növekedést ösztönző kormányzati döntések közül elsőként a turizmus támogatásának jelentőségét hangsúlyozta. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy az ágazat teljesítménye kétszer olyan gyorsan bővül, mint a magyar gazdaság egésze, a GDP-n belül 11 százalékot ért el tavaly a turizmus. Összesítése szerint turisztikai célpontok fejlesztésére, valamint szálláshelyek építésére és korszerűsítésére 2030-ig közel 900 milliárd forint juthat.
Rogán Antal szerint a kormány a nemzeti konzultációkat továbbra is olyan eszköznek tekinti, amely a választások között is kapcsolatot teremt a választókkal, ezért egy új konzultáció pénzügyi fedezete idén és jövőre is a tárca rendelkezésére áll.
Hozzászólásában Székely Sándor (független) bérfejlesztést sürgetett, továbbá szóvá tette az állami tulajdonú hajózási cégek helyzetét, a szállodahajók kitiltásának kérdését a Duna fővárosi szakaszáról, és a letelepedési kötvények jövőjét. Csárdi Antal (LMP) úgy látja, hogy a turisztikai fejlesztések tönkreteszik a nagy tavak ökológiai egyensúlyát, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzési rendszerének átalakítása pedig hátráltatja a kormányzati kiadások átláthatóságát.
Válaszában Rogán Antal megjegyezte, hogy 2010 óta a nettó átlagkeresetek majdnem 80 százalékkal nőttek, a minimálbér megduplázódott, jelentősen csökkent a magyar termelők szempontjából is fontos alapélelmiszerek áfája. A kötvényprogramra utalva megjegyezte, hogy az semmilyen formában nem folytatódik, hiszen a gazdaságnak az ebből származó bevételre már nincs szüksége. A kötvények vásárlói ellen kifogás külföldön sem merült föl, adataikhoz a schengeni övezet más államai is hozzáfértek.
A dunai hajózásról azt mondta Rogán, hogy a részben állami tulajdonú Mahart Passnave Kft.-nek (a két tulajdonos a Rogán felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a svájci hátterű Viking Hungary Kft. - a szerk.) nincs köze a tragikus dunai hajóbalesethez, a szerencsétlenséget magántulajdonú vízi járművek ütközése okozta.
Kitért a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetésére is, elhibázottnak és károsnak nevezve a 2006-os privatizációt. A Budapest Airport fejlesztéseivel a kormány elégedetlen, ugyanakkor vizsgálja a lehetőséget a repülőtérhez vezető gyorsforgalmi rendszer kiépítésére - közölte Rogán Antal.
A turisztikai fejlesztésekről szólva hangsúlyozta, hogy az ökológiai szempontokat kiemelten kezelik, de a magántőkéből épülő vízparti lakóparkok az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, így azokat a kormányzati fellépéssel nem lehet megakadályozni - mondta az MTI szerint Rogán.
A közbeszerzési rendszer átalakítását az eljárások egyszerűsítése indokolta. Rogán szerint az állami kiadások átláthatóságát javította a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozása.