Új gazdaságpolitikai akcióprogramról döntött a kormány a napokban, melyet Gulyás Gergely jelentett be a szerdai kormányinfón. Később a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is kiadott egy közleményt, mely – valamelyest – részletezi, miként is képzelik el, hogy „Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen”. A kormány szerint új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség, mert a koronavírus-járvány és a háború miatt „a világgazdaság megváltozott”.

Annak ellenére, hogy magát az akcióprogramot már bejelentették szerdán – sőt, az elmúlt napokban Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt már erről –, az NGM szintén aznapi közleménye még csak úgy fogalmazott, hogy „a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását”.

Kapcsolódó

Az akcióprogram három alappilléren nyugszik majd: 

  1. jövedelmek vásárlóerejének növelése;
  2. megfizethető lakhatás biztosítása;
  3. Demján Sándor-program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

Ezek a pillérek összesen 21 intézkedést tartalmaznak az új bérmegállapodástól, a munkáshitelen, a családi adókedvezmény megduplázásán, az Airbnb szigorításán, a vidéki otthonteremtési programon át – hogy csak néhányat emeljünk ki – egészen a Demján Sándor Programig, amely a kkv-kra fókuszál. 

A kisebb méretű cégekre lövő program tartalmazza a legtöbb intézkedést, pontot is, szám szerint nyolcat:

  • jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
  • „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
  • „minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
  • a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
  • az Eximbank exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
  • az Eximbank által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése – erről már írtunk korábban,
  • a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
  • a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.

A nemzetgazdasági tárca szerint az új akcióterv intézkedései összességében hozzájárulnak a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez.

Hitelprogramokból épül-szépül az ország

A különböző gazdaságpolitikai intézkedéseket a kormány nem rest becsomagolni hangzatos akcióprogramokba, melyekből számos volt már 2010 óta – cikkünkben ezek közül szemezgettünk, különös tekintettel a különböző hitelprogramokra.

Az elmúlt majdnem másfél évtizedben a kormány számos hitelprogramot indított a gazdasági növekedés ösztönzése és a vállalkozások támogatása érdekében. 

Voltak, melyek 

  • a lakosságot célozták (lakásvásárlás, -felújítás támogatása, családalapítás – ide sorolható például a csok és a babaváró hitel);
  • a vállalkozásokra lőttek (például növekedési hitelprogram vagy a vállalati hitelgarancia, de ide sorolhatók még a különböző agrár- és vidékfejlesztési hitelek is, ahogy a turizmust támogató különböző intézkedések is).

A támogatás típusait nézve pedig volt köztük

  • kamatkedvezmények, kedvezményes hitelek (ahol a hitel kamata és/vagy futamideje kedvezőbb a piaci kamatnál);
  • tőkehozzájárulás (itt az állam részben vagy egészben átvállalja a hitel törlesztését – például a csok esetében);
  • garancia (az állam garanciát vállal a hitel visszafizetésére);

A célok között értelemszerűen voltak, melyek 

  • a gazdasági növekedést támogatták (beruházások ösztönzése, munkahelyteremtés);
  • szociális célokat szolgáltak (családtámogatások sora a lakhatástól egészen a babaváróig);
  • és voltak olyan szelektív támogatások is, melyek egyes konkrét szektort célozták (a mezőgazdaságtól, a turizmuson át egészen az energiahatékonyság javításáig).

Hitelprogram és garancia a vállalatoknak, otthonteremtés a családoknak

A Növekedési Hitelprogramot (NHP) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) indította el 2013-ban, mint monetáris politikai eszközt. Időben a gazdasági válság után járunk, ez a program pedig a helyreállítást és a növekedés fenntartását segítette. Deklarált cél volt a vállalati hitelállomány növelése, a gazdasági növekedés gyorsítása, valamint a kkv-k támogatása. 

A programban a jegybank lényegében hosszú lejáratú, alacsony kamatozású kötvényeket bocsátott ki a bankoknak, melyek ezeket a kötvényeket vásárolták meg, és az így kapott forrásokat alacsonyabb kamatozású hitelek formájában továbbították a vállalkozásoknak. Ez azt eredményezte, hogy az olcsó forrásnak köszönhetően a bankok alacsonyabb kamatokkal tudtak hitelezni – ez serkentette a cégek hitelfelvételi hajlandóságát és így a beruházásokat is. Az NHP több körben zajlott, később a feltételek is módosultak, végül 2021-ben le is zárták.

Az állam nem csak hitelprogramokkal, de garanciákkal, kezességvállalással is támogatja a vállalkozásokat: a rendszer lényege, hogy az állam garanciát vállal a bankok által nyújtott hitelek egy részéért, így csökkentve a bankok kockázatát, amelyeket ezzel is csak arra ösztönöz, hogy minél több hitelt helyezzenek ki a cégeknek. A cél elsősorban a kkv-k hitelhez jutásának elősegítése, amelyek így akkor is hozzáférhetnek nagyobb összegű hitelekhez, ha a saját tőkéjük erre alap esetben nem lett volna elegendő.

A különböző otthonteremtési programok talán a legnépszerűbbek: vannak köztük lakáshitel kamattámogatási programok és lakáscélú családtámogatási hitelek is. Ilyen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a csok plusz és a falusi csok – ezek vissza nem térítendő támogatások, amelyet lakásvásárlásra vagy építésre lehet felhasználni, a támogatás összege pedig a vállalt gyermekek számától függ. Ide sorolható még a babaváró támogatás is, mely egy kamatmentes hitel – amennyiben megszületik a gyermek a meghatározott időn belül –, de három megszületett gyermeknél a hitel támogatássá válik, a fennmaradó tartozást az állam átvállalja.