Gazdasági események szempontjából erősen indult a múlt hét, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn azt javasolta, hogy a magánnyugdíj-számlákon lévő megtakarításokat lakáscélokra is fel lehessen használni, mindezt egyszeri intézkedésként, adómentesen. Kedden az Economxen máris utánamentünk a részletekbe menő szabályoknak, hogy pontosan mi mindenre költhető el ingatlan címen 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott megtakarítás.

  • A kormány számításai szerint 2023 végén 1,1 millió személy rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással: 300 ezer fővel kevesebb, mint a csúcsot jelentő 2008-ban.
  • A 45 évesnél fiatalabb generációból 2002-ben 677 ezren voltak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, míg 2022-ben már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból.
  • A legfrissebb statisztikák alapján szeptember közepén 2142 milliárd forint pihent ezeken a típusú számlákon.

Fontos, hogy a projekt státusza egyelőre még javaslat, amely a társadalmi egyeztetés fázisában tart, azaz október 22-ig a [email protected] e-mail címen még bárki elküldheti róla a véleményét a kormánynak. A törvénymódosítás várhatóan 2025. január 1-jén lép hatályba és egy éven át kötelezi a nyugdíjpénztárakat arra, hogy lakáscélú kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtsanak.

Kapcsolódó

A tervezet értelmében a megtakarítások felhasználására az alábbiak szerint lesz lehetőség: 

  • a megtakarítások lakáscélú felhasználása egy extra, opcionális lehetőség lesz, vagyis arról az érintett a saját belátása alapján dönthet;
  • a megtakarítások felhasználására az érintetteknek 2025-ben átmenetileg, egy éves időtartamban van lehetőségük;
  • a lakáscélú felhasználás ebben az egy évben adómentesen vehető igénybe;
  • a javaslat értelmében lakáscélnak számít a lakáshitel törlesztése, az önrész támogatása, illetve a Magyarországon lévő lakások korszerűsítése, felújítása;
  • a felhasználhatóságnak az is feltétele, hogy a lakás vagy a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza.

A turizmus reformja és a szervízdíjas okosságok vége

A Nemzetgazdasági Minisztérium a hét elején egyúttal legújabb turisztikai csomagját is bejelentette, amit lapunk úgy értékelt, hogy akár 180 fokos fordulatot is vehet tőle az ország vendéglátóipara, különösen a fővárosi. Nagy Márton tárcavezető elmondta: még az év elején létrehoztak a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen egy tanácsadó testületet, amelynek tagja 33 szervezet. A nemzetgazdasági miniszter szerint egyértelműen szükség volt a turizmus bürokráciacsökkentésére.

A 16 pontos turisztikai akcióterv fontosabb, érdekesebb elemei a teljesség igénye nélkül:

  • érkezik a digitális, telefonon keresztül használható SZÉP-kártya;
  • fokozzák a rendőri jelenlétet a budapesti bulinegyedben;
  • szigorodik az Airbnb-lakásokra vonatkozó szabályozás is a fővárosban;
  • a falusi turizmus erősítése érdekében lehetőség lesz a különböző gazdasági épületek, például pajták és pincék szálláshelyként való hasznosítására;
  • a vendéglátóhelyeknek kötelező lesz biztosítaniuk a vendégek számára a készpénzmentes borravaló adás lehetőségét;
  • a szervízdíjat mindeközben 12 százalékban maximalizálnák, elkülönítve a borravalótól.
  • szabályozzák az idegenvezetési tevékenységet: kizárólag a megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberek végezhetnék a jövőben ezt a munkát;
  • felülvizsgálják az éttermek parkolási követelményeit.

A bejelentés után külön cikket szenteltünk az Economxen a szervízdíj és a borravaló kérdésének, amelyből többek között kiderült, hogy Flesch Tamás szerint a szakma a 15 százalékos maximalizálásnak örült volna, de lapunknak azt is elmondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, hogy az alapvető kérdés az, hogy ez a pénz oda kerüljön, ahova valójában kell. Hozzátette: a szervízdíj egy beépített fizetés, amit kötelező lenne odaadni a dolgozóknak.

Flesch Tamás szerint tehát a szervízdíjjal alapvetően nem lenne semmi probléma, ha az valóban oda kerülne, ahova kell. Vagyis ezt a pénzt nem a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek kell zsebre raknia.

„Ha egy vendéglátóhely alkalmazza a szervízdíjat, akkor az benne van a számlában és a vendég mindenképpen megfizeti. Ezért indokolt a szervízdíj mértékének maximalizálása. A borravaló önkéntes, arról a vendég dönt. A borravaló adómentes, ahhoz, hogy ez készpénzmentesen, kártyával történő fizetéskor is biztosítható legyen, a POS terminálok fejlesztése szükséges. Erről egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetséggel” – válaszolta megkeresésünkre a minisztérium.

Gazdasági véleménysemlegesség

Ha még nem lett volna startból kellően eseménydús a hét, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón ismertette az új gazdasági akciótervet, hogy segítsék a hazai kkv-kat, javítsák a lakhatási feltételeket, továbbá növeljék a háztartások jövedelmét.

Ezek közül a főbb konkrét kormányzati intézkedések: 

  • a gyermekek után járó adókedvezményt két lépcsőben fogják növelni, jövő év július 1-től, és 2026. január 1-től;
  • meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát;
  • a lakáshitelekre 5 százalékos kamatplafont vezetnek be;
  • a kisvállalkozásoknak a Széchenyi hitelprogram kamatszintjét 3,5 százalékra csökkentik.
  • bővítik a kollégiumi férőhelyeket.

A kormányinfón ezen túl az is kiderült, hogy egy gazdasági akciótervet fogadtak el a legutóbbi kormányülésen, illetve egy újabb nemzeti konzultációt is indít a kabinet, amely az Orbán Viktor miniszterelnök által a közelmúltban meghirdetett gazdasági semlegesség koncepciójára épít. A kis- és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások lesznek például a témák, amelyekben a lakosság véleményére számít 11 kérdésben a kormány.

Így nézne ki a családi adókedvezmény duplázása a gyakorlatban

2026-ra 198 ezer forintos családi adókedvezmény járna majd három gyerek után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összevont adóalapot nagyobb összegű családi kedvezménnyel lehet csökkenteni, vagyis a jogosultak kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek be az államkasszába, a nettó jövedelmük pedig több lesz. - A részletekről és a várható pontos összegekről ITT írtunk bővebben.

Csányi vs kormány

A kormányinfó nagy bejelentései mellett a hét további része a hazai gazdasági élet nagyágyúinak erős mondásaitól és napvilágra került nézeteltéréseitől volt hangos. Kezdődött azzal, hogy Csányi Sándor OTP-vezér a Portfolio szerdai konferenciáján elmondta: egyrészt az uniós túlszabályozás, másrészt a hazai adókörnyezet miatt jelentős versenyhátrányban vannak a hazai bankok. Kiemelte, hogy nem teljesült a banki extraprofitadó kivezetéséről szóló kormányzati ígéret sem.

Csányi Sándor azt is kijelentette, hogy nincs még egy olyan közép-kelet-európai ország, ahol olyan aktív avatkozna bele a bankszektor életébe a kormány, mint Magyarországon. Szerinte nem csupán magasak a szektor terhei, hanem kiszámíthatatlanok is, és minden ágazat közül a bankszektor jár a legrosszabbul. Az elnök-vezérigazgató arról is beszélt, hogy ennek egyik fő oka, hogy olyan adókat varrtak a szektor nyakába, amilyenek más területek nem érzékelnek.

Az OTP vezetőjének szavaira reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter türelemre kérte Csányi Sándort. Mint mondta, a várakozásuk, hogy a kamatkörnyezet gyorsabban javul, nem következett be, ez pedig a költségvetés terheit magas szinten tartja, így szükség van az adóbevételre. Szerinte az európai országokban az elmúlt hónapokban, hetekben meghozott intézkedések hasonlóan érintik a vállalati szektort vagy a bankokat, elég Szlovákiára vagy Franciaországra gondolni.

A pénzügyminiszter azt beismerte, hogy korábban valóban azt ígérték, hogy ez az adó meg fog szűnni, „egy lassú kivezetésre tettünk most javaslatot”.

Még öt fontos hír a hétről

  1. Jó hírt kapott az egészségügy, jön a pénzeső: nem csak a szokásos tűzoltásra számíthatnak a kórházak, hanem jelentős pluszforráshoz jutnak, ami beépül a finanszírozásba.
  2. Pont került a héten Talgo-üzlet végére, amelyet eredetileg a Ganz-Mávag szeretett volna felvásárolni, ám végül úgy fest, hogy másé lesz a spanyol vonatgyártó óriás.
  3. Navracsics Tibor tisztázta, hogy a kormány miként szándékozza újraelosztani az önkormányzatok iparűzési adóját: a közigazgatási és területfejlesztési miniszter mindenkit megnyugtatott, hogy nem kerül veszélybe a hazai települések napi szintű működtetésének finanszírozása.
  4. A múlt héten azt is megírtuk, hogy a kikukázott fizetős palackoknak is van tulajdonosuk, és arról is beszámoltunk, hogy az kicsoda.
  5. Fontos változás jön a TB-járulékban 2025-től, lesznek, akik többet fizetnek. 

Ami a héten várható

Kedden tartja következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Akár hosszabb szünetet is tarthat a kamatvágási ciklusban az MNB - kedden biztosan nem nyúl az alapkamathoz a Monetáris Tanács, a CIB vezető elemzője szerint a piac már abban sem biztos, hogy év végéig lesz-e egyáltalán tere a jegybanknak újabb lazító lépésre.

Szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

Virág Barnabás MNB-alelnök az ülést követően azt mondta, hogy az MNB inflációs célja fenntartható módon 2025-ben érhető el, akkor már éves szinten is 3 százalék körülire csökkenhet a pénzromlás üteme.

Szintén kedden közli a Pénzügyminisztérium a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2623,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. 

Ugyancsak kedden ismerteti a KSH az augusztusi kereseti adatokat, illetve pénteken teszi közzé a KSH a foglalkoztatottság és munkanélküliség szeptemberi adatait. 

Pogátsa Zoltán: Szóval, irdatlanul nincs pénz

Így fogalmazott a közgazdász, szociológus, egyetemi tanár a Konkrétan Rónai Egonnal című podcast műsorban. Utalt arra is, hogy ezért állíthattak le bizonyos beruházásokat év közben, és ezért is kap „szegény Lázár János”, építési és közlekedési miniszter kevesebb pénzt a vasúti közlekedés rendbetételére. A beszélgetésben szóba került az is, hogy Navracsics Tibor a minap azt mondta, amit az uniós forrásokból megkaphattunk, az már érkezik, és a többi év végéig „majd kimúlik”. Pogátsa Zoltán szerint Navracsics Tibor már többször, több időpontot is bejelentett, miközben az egész hercehurca kormányzati döntéseken múlik. Orbán Viktor kormánya az uniós pénzhiányt részben az egymilliárd eurós kínai gigahitelből próbálja meg fedezni – tette hozzá Pogátsa Zoltán. A közgazdásszal készült beszélgetés ITT tekinthető meg.