Eddig sem volt, várhatóan ezután sem lesz egyszerű helyzetben az, akinek úgy van szüksége koronavírus-tesztre, hogy nem mutatja a betegség tüneteit, de valamiért mégis hatósági karanténba került, és onnan szeretne 14 napon belül szabadulni. Nem nehéz így járni: ha valaki külföldről tér haza Magyarország területére, akkor kettő, egymástól 48 órányi idő elteltével készült negatív PCR-teszt eredményével engedik csak ki, ugyanígy a kontaktszemélyek is akkor hagyhatják el otthonukat, ha két mintájuk alapján is kijelenthető, hogy nincs jelen a vírus a szervezetükben.

Azután, hogy a tavasz végén a magánszolgáltatók is elkezdhettek PCR-es koronavírus-teszteket végezni, nagyjából beállt a piac a 30-35 ezer forint közötti díjszabásra. Így ha egy négytagú család esetében volt szükség koronavírus-tesztre, akkor az ismételt vizsgálattal együtt 260 ezer forintot kellett kifizetni, ami a 262 648 forintos nettó magyar átlagkeresetet szinte teljesen elvitte. A tesztárak miatt már éleződött a társadalmi feszültség, különösen azután, hogy a kormány szeptember 1-jén váratlanul lezárta az ország összes határát a külföldről érkezők előtt, aki mégis belép Magyarország területére annak kötelező lett a kéthetes karantén, amiből csak a tesztekkel szabadulhat idő előtt.

Kapcsolódó

A kormány hétfői hatállyal hatósági árat vezetett be a piacon: 19 500 forintra vitte le egy vizsgálat árát. Bár a határozat erről csak pénteken délelőtt jelent meg, már Orbán Viktor szerda esti bejelentése után több magánlabor és egészségügyi szolgáltató jelezte, hogy az árazás az önköltségüket sem fedi, ezért leállnak. Mint arról korábban írtunk, ha a lakossági teszteléssel fel is hagynak, a berendezéseik szabad kapacitását átadhatják a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, ami információink szerint 22 ezer forint körüli áron szerződött eddig a magánlaborokkal a PCR-tesztek elvégzésére.

 

Sorra mondják le a magánlaborok a koronavírus-tesztelést

Egy nap alatt több magánegészségügyi szolgáltató, amely vállalta PCR-tesztek levételét, visszamondta a szolgáltatását, mert a magyar kormány hatósági árassá tette a PCR-vizsgálatokat. A meghatározott 19 500 forintos szint a legtöbb laboratórium számára nullszaldós vagy már ráfizetéses munkát jelent. Még csak nem is ők, hanem a magánrendelők kerültek nehéz helyzetbe, mert ők többet fizettek a minták vizsgálatáért.

 

Ma annyi kiderült ki még, hogy magáért a diagnosztikáért csak 17 000 forintot számolhatnak fel a laborok, a mintavételi szolgáltatásért 2500 forint a maximális elkérhető összeg. Közben viszont már a közvéleményben is felerősödtek a hangok, amelyek szerint a 19 500 forintos összköltség túl magas. Maradva a négytagú családnál: a kétszer négy darab teszt ára 156 000 forint, vagyis a nettó átlagkereset közel 60 százalékát elviszi.

A magyarok szerint nem megoldás

A Napi.hu számára a Pulzus Kutató készített közvélemény-kutatást arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a hatósági árazás ötletével, amelyből látszik, hogy az emberek valamivel több mint negyede tartja ezt csak elégséges kormányzati lépésnek. A képet árnyalja az is, hogy a reprezentatív mintavételes felmérés akkor készült, amikor még az összeg nagysága nem is volt ismert. Hat százalék szerint a piacra kellene hagyni az árazás kérdését, míg 61 százalék, a túlnyomó többség úgy véli, hogy teljesen ingyenesen kellene biztosítania az államnak a vizsgálatokat.

Közvélemény-kutatási szempontból mindig problémás a választási lehetőségek között feltüntetni az ingyenességet, ugyanis alapvető reakció, hogy ha valamiért nem muszáj, akkor ne kelljen fizetni. Most a kérdésfeltevés jogosultságát az adja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés nemzetközi mintái között nem egyszer döntött úgy egy állam, hogy bár anyagilag a részéről nagyobb befektetés a díjmentes és korlátlan vizsgálati lehetőség bevezetése, a pandémia terjedésének meggátolására ez a leghatékonyabb megoldás, amelynek a gazdasági haszna is nagyobb lehet.

Dél-Korea például már februárban átállt erre a módszerre, ugyanis ha az átfertőzöttség alacsony, akkor kevésbé szigorúbb intézkedések mellett tovább üzemelhetnek a boltok, vendéglátóhelyek, a munkahelyeken is megállás nélkül folyhat a munka. Viszont - egy korábbi összeállítás szerint - Európa-szerte könnyebb ingyenes teszthez jutni, mint Magyarországon: itthon ehhez a magas láz elengedhetetlen tünet, de amikor ettől eltekintenek, akkor is hosszan tartó rosszullét után rendelik el a vizsgálatot.

Hollandiában vagy Németországban például már az enyhébb jeleknél is jár a PCR-teszt, míg Olaszországban vagy Spanyolországban, ha valaki külföldről jön haza, alanyi jogon megkaphatja azt. Franciaország egyre több városában pedig a dél-koreai minta szerint teljes ingyenességet biztosít. A hibrid egészségügyi rendszeres Szlovákiában a biztosítók ajánlanak olcsóbb vizsgálati lehetőségeket magánlaborokban, vagy akár kórházakban. Vagyis ha máshol is így van, akkor Magyarországon is jogos felvetés, hogy ingyen legyen a teszt.

A nemek szerinti megoszlást tekintve valódi különbségek nem látszanak: a nők 26, a férfiak 28 százaléka támogatja a kormány lépését. Míg az ingyenesség kérdésénél épp fordított a helyzet, 60-63 százalék a megoszlás, de a nők támogatják inkább az ingyenességet.

Ugyanígy nagy differenciák a korcsoportok szerinti eloszlásban sem látszanak: talán meglepő, de a fiatalok között a legnagyobb az aránya a hatósági árazást támogatóknak, nekik 29 százalékuk tartja ezt elégséges megoldásnak, míg az idősek között csak 26 százalék van ezzel így. Utóbbi csoportban a legnagyobb azoknak a részesedése, akik nem tudnak véleményt alkotni a kérdésről, de náluk is csak 8 százalék. Viszont két százalékon belül van (60-62 százalék) minden korosztálynál az ingyenességet támogatók aránya.

Három százalékos eltérés van az alap- és a felsőfokú végzettségűek mentalitásában: a magasabb iskolázottságúak 30 százaléka ért egyet a hatósági árral, ahogy náluk csak 59 százalék pártolja a díjtalan tesztelést. Eközben az alacsonyabb végzettségűek esetében 26 százalék ért egyet a kormány által választott megoldással és 62 százalékuk akarja az ingyenes megoldást. A középfokú képesítéssel bírók nagyjából az össztársadalmi minta arányait mutatják, annyi eltéréssel, hogy 7 százalékuk, akik úgy látja, hogy a piacra kellene bízni a tesztek árát.

Szinte hibahatáron belül mozog a településeknél is az arány. Az átlagtól leginkább a budapestiek térnek el a véleményükkel: 32 százalék támogatja, hogy a kormány szabjon meg egy kötelező árat, míg "csak" 57 százalékuk várja el az ingyenes mintavételt és vizsgálatot. A legkevésbé a községek lakói fogadják el a hatósági árakat (23 százalék), míg a megyeszékhelyen élőkkel együtt ők akarják a leginkább az ingyenes vizsgálatokat (62 százalék).

A kormány az emberekre mutat, de nem rájuk hallgat?

Orbán Viktor miniszterelnök épp egy hete, szokásos reggeli rádiós, kérdezz-felek jellegű tájékoztatójában mondta el, hogy a nemzeti konzultációt visszaküldő 1,8 millió ember akarata szerint szervezik az ország védekezését. Akkor arról beszélt, hogy az emberek egyértelműen azt akarják, hogy az ország ne álljon le, működjön tovább a gazdaság. Lényegében ez annak kimondása volt, hogy most elmaradnak a tavaszihoz hasonló szigorú intézkedések, és ahogy Svédországban, a maszkviselés, a higiéniai és társadalmi távolságtartási szabályok lakossági betartásától várják a koronavírus-helyzet kezelését.

Ez viszont a skandináv országban tömeges teszteléssel párosult, ahol ugyan 95-100 korona (35-40 ezer forint) környéki árakat kértek a magánlaborok a PCR-tesztekért, már az enyhébb tüneteket mutatókat is kivizsgálják ingyenesen, állami keretek között. A svéd modell annyiban bevált a jelek szerint, hogy jelenleg náluk alig találnak új fertőzötteket, a halálozási mutatóik az elmúlt másfél hónapra vetítve heti szinten 2-1-3,4-es napi átlagra estek vissza, de a módszer gazdasági hatékonyságát egyelőre sokan vitatják. Az mindenesetre biztos, hogy a 8,3 százalékos második negyedéves GDP-visszaesésük uniós szinten az egyik legjobb adat, csak egyáltalán nem biztos, hogy a jelentősen más szerkezetű magyar gazdaságban is működhet a növekedés ilyetén mentése.

A magyar kormány az őszi védekezést szeptember 1-vel kezdte el, a határlezárással. Akkor a Napi.hu és a Pulzus kutatása alapján a magyarok alig 21 százaléka tartotta azt elégséges lépésnek, míg 40 százalék volt az, aki szerint szükségesnek-szükséges volt, de más lépéseket is elvárt. 25 százalékra rúgott azok aránya, akik szerint felesleges volt a lépés és teljesen máshogy kellene védekezni.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.