Bár a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza, hogy a szabadság kiadásánál kinek, milyen joga és kötelezettsége van, a cégvezetők egy jelentős része nem szokta ezt szigorúan venni és igyekeznek úgy sakkozni a napokkal, hogy a munka se álljon meg és a dolgozók is elégedettek legyenek.

Ezt a kényelmes állapotot írta felül a koronavírus különösen azokban a munkakörökben, ahol nem volt lehetőség az otthoni munkavégzésre. Sőt, ahol elvileg működött volna a home office, de például az oktatásból kiszorult gyerekekkel kellett foglalkozni, ott is felmerülhetett, hogy a szabadságok kiadásánál nem tudják biztosítani az eddigi rugalmasságot.

Kapcsolódó

A hatályos rendelkezés szerint a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

A magyar munkáltatók úgy tűnik nem szőröszívűek, ugyanis a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy a dolgozók 38 százalékát nem kötelezték általa nem kért szabadság kivételére.

Mindössze 13 százalékuk válaszolta azt, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva adtak ki szabadnapokat számára, 12 százalék pedig a járványtól függetlenül rendszeresen találkozik ezzel. A válaszadók 37 százaléka nem dolgozik.

Érdekes eredményt hozott a nemek közötti bontás, ugyanis miközben a nők 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem dolgozik, a férfiaknál ez az arány csak 28 százalék volt. A nők 32 százalékát, míg a férfiak 45 százalékát nem érintette a "kéretlen" szabadságkiadás, ugyanakkor előbbieknél 23 százalék (12 általában és 11 a járványra hivatkozva), utóbbiaknál 27 százalék (11 általában és 16 a járványra hivatkozva) volt azok aránya, akiknek ki szokták, vagy idén kiadták a szabadságát.

A fiatalokkal több mindent meg lehet tenni

A kor szerinti bontásból az derül ki, hogy a 18-39-es korosztály 22 százalékának adták ki kéretlenül a szabadságát, míg a 40-59 évesek között ez az arány 14 százalék. (A 60 fölöttiek válaszai ebben a tekintetben kevésbé relevánsak, hiszen 60 százalékuk azt válaszolta, hogy nem dolgozik).

Ezzel szemben érdekes, hogy a vírustól függetlenül a középkorúak között a legnagyobb az aránya (18 százalék) azoknak, akiknél rendszeresen élnek a Munka Törvénykönyve adta lehetőségekkel.

Jól is és rosszul is járnak a felsőfokú végzettségűek

Miközben a felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban dolgoznak, érezhetően többeket érintett a kényszerített szabadságkiadás is. Rendszeresen 17 százalékuknak, a vírus miatt pedig 21 százalékuknak adtak ki szabadságot anélkül, hogy kérték volna.

Ez az alapfokú végzettségűeknél és az érettségizetteknél 9-12 százalék.

Hasonló kép rajzolódik ki a lakóhely szerinti bontásból is. Budapesten többen dolgoznak, de több embernek is kellett lemondania a szabadságáról. Érdekes emellett, hogy a megyeszékhelyeken sokkal többen mondták, hogy nincsenek állásban, mint a kisebb városokban, vagy akár Budapesten.

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"