Ezekben a napokban Magyarországon mindenki arra vár, hogy kiderüljön, hogy a koronavírus-járvány tetőzése valóban elkezdődik-e május 3-tól, ahogy azt több kormányzati kijelentés valószínűsítette. Orbán Viktor kormányfő egyenesen úgy fogalmazott, hogy május 3-4-én Magyarország képes lesz arra, hogy - több ország tapasztalatát is figyelembe véve - legyen egy kilábalási, visszatérési terve. Ekkor derülhet ki az is, hogy a kormány szerint milyen lépések nyomán lehet visszatérni a hétköznapi életbe. Már Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is arról beszélt, hogy a jövő héttől tervezi az "ereszd meg" fázist, amikor fokozatosan, szigorú menetrend szerint enyhítenek a korlátozásokon, újraindítva az ország életét és a gazdaságot.

Ennek ellenére már jó néhány jogszabályi változás biztosan bekövetkezik május elején.

Kapcsolódó

A munkavállalók a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak az egészségügyi ellátásra. Helyettük május 1-től a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7710 forintot). A munkáltató kérésére a NAV engedélyezi, hogy még ezt a minimális összeget is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen megfizetnie.

Május elsejétől receptkötelessé válik több láz- és fájdalomcsillapításra használt népszerű készítmény: a 600 és 800 milligramm ibuprofént és 300 milligrammg dexibuprofént tartalmazó tabletták az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) döntése nyomán. A receptkötelezettség májusi bevezetését azzal magyarázzt a hatóság, hogy a fájdalom- és lázcsillapítóként használt ibuprofén esetében 1200 milligramm, a reumatikus betegségekre való dexibuprofénnél pedig 600 milligramm a biztonságos napi dózis és akik szedik az érintett tablettákat, könnyen túlléphetik a limitet.

Május elsején indul az országos tömegtesztelés, a tervek szerint 17 ezer embert keresnek meg, hogy vegyenek részt a koronavírus-tesztelésében. bben a négy orvosi egyetem közreműködésével összesen ezer orvos, szakdolgozó és orvostanhallgató vesz részt. A vizsgálatsorozat célja, hogy pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről és az új típusú koronavírussal fertőzöttek és átfertőzöttek valós számáról.

Péntektől hatályosak az ágazati különadók, amelyek a Járvány elleni védekezési Alapba folynak majd be. A kiskereskedelmi különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, azonban a korábbihoz képest ez immár független az értékesítés módjától, így a hazai és az itthon tevékenykedő külföldi netes kereskedőkre, az online értékesítésekből származó bevételekre is vonatkozik. Az adó mértéke 500 millió és 30 milliárd forint között az éves árbevétel 0,1 százaléka, 30-100 milliárd forint között az árbevétel 0,4 százaléka, 100 milliárd forintot felett pedig az árbevétel 2,5 százaléka. A kormány ebből az új adóból 36 milliárd forintos bevétellel számol - sőt mára kiderült, hogy ez a különadó a jövőben is megmarad.

A hitelintézetekre kirótt különadóból idén 55 milliárd forintra számít a kabinet. Ez az ígértek szerint egyszeri adó, kulcsa az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka, a pénzt három egyenlő részben (június 10-ig, szeptember 10-ig, valamint december 10-ig) kell befizetni a büdzsébe. A bankrendszer a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból ezt az összeget visszakapja, tehát egyszeri előrehozott adóbefizetésről van szó.

A koronavírus-járvány miatt a diákhitelezési rendszert is módosította a kormány. Május 1-től 500 ezer forint szabadon felhasználható kölcsönt kérhetnek a tanulók (a felnőttképzésekben résztvevők 1,2 millió forint), a következő tanévben pedig havi 150 ezer forintra emelkedik a bármire költhető hitel maximális összege, az eddigi 70 ezer forintról. A Diákhitel Plusz bevezetésével egyidőben a Nyelvtanulási Diákhitel megszűnik, a mostanáig felvett, 1,99 százalékos kamatozású hitelek május 1-től szintén kamatmentessé válnak a költségvetéstől kapott kamattámogatásnak köszönhetően.

Veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online is szervezhetnek nyelvvizsgát az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján. A számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel rendelkező vizsgaközpontok kérelmezhetik az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy akkreditációjukat kiegészítsék online vizsgáztatással, és így a koronavírus-járvány idején is biztosított legyen a nyelvvizsgázás lehetősége. Az OH soron kívül, legfeljebb 8 napos eljárásban bírálja el a kérelmeket. A becslések szerint tízezer felett van a koronavírus-járvány miatt elmaradt vizsgákra jelentkezők száma, és további több tízezren várják az online lehetőséget. Az év első felében általában 40-42 ezren próbálkoznak a nyelvvizsga megszerzésével, az érdeklődés idén is vélhetően hasonló.

Új finanszírozási szabályok lépnek életbe az egészségügyi dolgozók bérezésének biztosítása érdekében. Mivel a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetben, a halasztható beavatkozások elmaradása miatt, a kórházak jelentős bevételtől estek el, az egészségügyben dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) májustól az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának mértékét átlagfinanszírozással határozza meg.

A NEAK-kal szerződött egészségügyi szolgáltatók a veszélyhelyzetet megelőző időszak háromhavi finanszírozási díja átlagának megfelelő összeget kapnak majd.

A Wizz Air az elmúlt hetekben hat útvonalon repült Budapestről, május elejétől Athén, Barcelona, Berlin, Birmingham, Bázel, Dortmund, Eindhoven, Göteborg, London-Gatwick és London-Luton, Liverpool, Madrid, Marosvásárhely, Podgorica, Stockholm és Szarajevó válik elérhetővé a ferihegyi repülőtérről.

A Mobiliti tavaly ősszel megvásárolta az e-Mobit, így május 1-től már nemcsak az előbbi, hanem az utóbbi cég villanyautó töltőpontjainak használatáért is fizetni kell. A jelenleg nagyrészt még ingyenesen használható mintegy 336 darab e-Mobi töltőn péntektől ugyanannyit kell majd fizetni az áramért, mint a Mobiliti töltőkön. A Mobiliti és e-Mobi hazai töltőinek a száma megközelíti az ötszázat.

Elvileg májustól tíz százalékkal csökkentik az olajországok (OPEC+) a termelést, A 9,7 millió hordós csökkentés a globális olajkereslet csaknem tíz százalékát jelenti. Az egyezség szerint a napi 9,7 millió hordós csökkentés május-júniusra érvényes, azt követően - 2022 áprilisáig fokozatosan - növelik majd termelést. Miközben a WTI ára átmenetileg már a negatív is volt, a Bent pedig 20 dollár közelében, az OPEC arra számít, hogy 2020 második felében 40 dollár körül mozog majd a nyersolaj hordónkénti ára, a kitermelést korlátozó megállapodásnak köszönhetően május-júniusban már 35 dollár jöhet.