Az elmúlt években a nemzetközi szervezetek, az USA és az Európai Unió is komoly erőfeszítéseket tettek az adóelkerülés visszaszorítása érdekében. Ezen munka gyümölcseként számos nemzetközi egyezmény született, amelyeknek köszönhetően az egyes országok adóhatóságai mára sokrétű és részletes információkat gyűjthetnek polgáraik külföldi munkavállalási, vállalkozási és befektetői tevékenységéről.

Az OECD által kialakított CRS (Common Reporting Standard), valamint az uniós DAC 2 (Directive on Administrative Cooperation) alapján például 2016 óta kerülhet sor pénzügyi számlainformációk átadására. Az amerikai FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) ugyanezen információkat már 2014-től elérhetővé teszi. Az EU DAC 1 irányelve alapján 2014-től kezdődően pedig már a munkaviszonyból származó jövedelemadatok is átkerülhetnek az érintett adóhatósághoz - hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.

Kapcsolódó

Az automatikus információcsere megállapodások eredményeként az egyes országok adóhatóságai visszamenőlegesen is értesülhetnek a be nem vallott jövedelmekről. Természetesen lehetőségük nyílik helyi jogszabályok alapján előírt, ám be nem fizetett adók utólagos behajtására is.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az adatáramlás a közelmúltban Magyarország felé is elindult. Megérkeztek az első információk a FATCA és a DAC1 megállapodások alapján a külföldi befektetésekből és munkaviszonyból származó jövedelmekről. A NAV meg is kezdte a bevallások és a külföldről kapott információk összehasonlítását. Első körben a 2015. évi személyi jövedelemadó bevallásokat vizsgálja a hatóság - mondja Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A NAV először úgynevezett "támogatói eljárást" kezdeményez, azaz felhívja az adózót a beadott bevallásának egyeztetésére, majd felszólítja, hogy a feltárt hibákat az adóhatóság segítségével javítsa ki. Ezen eljárás keretében rendezett eltérések nem vonnak maguk után szankciókat. A támogatói eljárásban való részvétel azonban önkéntes, ezért abban az esetben, ha az eljárás eredménytelenül zárul - például azért, mert a magánszemély nem veszi fel a kapcsolatot a NAV képviselőjével - az adóhatóság ellenőrzést rendelhet el.

Amennyiben valakinek külföldi forrásból is volt jövedelme vagy a jövőben számít külföldről származó jövedelemre - legyen az egy külföldi számlán található befektetés után kifizetett kamat, vagy külföldi forrásból származó osztalék - a bevallás elkészítése során körültekintően kell eljárnia. Célszerű figyelembe venni azt is, hogy a tavalyi évtől kezdve a NAV-nak már van olyan tájékoztató információja, melyhez hasonlítani tudja a korábbi bevallások adattartalmát - hangsúlyozta Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.