A magyarországi turisztikai kereslet kettős képet mutat: az egyik oldalon sorra dőlnek a rekordok - jellemzően ezt kommunikálja az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is - a másikon viszont borús a kép, mert a külföldiek még mindig elkerülik az országot, miközben látjuk, hogy igény és kedv már van az utazásra.

Az óriási eltérés oka, hogy míg az MTÜ adataiban a belföldiek körében nagyon népszerű magánszálláshelyek is benne vannak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat csak a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát közlik.

Kereskedelmi szálláshely gyakorlatilag minden, amit kifejezetten turisztikai céllal építettek: a szállodától kezdve, a panzión, üdülőházon át egészen a kempingekig és közösségi szálláshelyekig. Azok a létesítmények, amelyeket nem kizárólag szálláskiadásra használnak, a szobák száma legfeljebb 8, az ágyaké pedig 16, a magánszálláshely kategóriába tartozik.

Nagy a magánszálláshelyek jelentősége

Hogy ezek súlya mekkora a hazai turizmusban azt jól mutatja a tavalyi csúcshónap, az augusztus adata. Akkor az MTÜ 6,4 millió vendégéjszakát rögzített, a KSH pedig kevesebb mint 3,6 milliót. A vidéki szálláshelyeken, ahol 82 százalék volt a belföldiek és 18 a külföldiek aránya, a magánszálláshelyek 47,3 százalékot hasítottak ki a tortából vagyis a teljes forgalom közel felét. A 6,4 millió éjszaka nagy részét - 5,8 milliót - a vidéki helyek adták.

Budapesten, ahol a külföldiek domináltak 72 százalékos vendégéjszaka aránnyal (637 ezer) a magánszálláshelyek 36,4 százalékot adtak.

Bár nem lehet kijelenteni, hogy a magánszálláshelyeket kizárólag belföldiek keresik - főleg, hogy ma már nem a "Zimmer Frei" táblák hozzák be a vendégeket, hanem a netes foglalás vagy az utazási iroda igénybevétele - a forgalmuk zömét ők adják.

Getty Images

Ez persze nem von le semmit a jelentőségükből, hiszen az itt megszálló főként budapesti turisták életben tudnak tartani turisztikai régiókat még ha nem is költenek annyit, mint egy nyugat-európai család.

Hol vannak a külföldiek?

Ettől függetlenül aggasztó, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat számai alapján a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma még nagyon messze van a pandémia előttitől és Magyarország régiós összevetésben sem szerepel fényesen.

Kapcsolódó

Az Eurostat legfrissebb adata 2021 októberi. A szezonális kilengéseket "elsimítva" a külföldi vendégéjszakák számát évesítettük (2021. októbere és az azt megelőző 11 hónap) és vetettük össze a két évvel ezelőtti hasonló adattal, amikor a koronavírus még Kínában sem jelent meg (vagy legalábbis nem tudtunk róla).

Az adatok siralmasak: Magyarországon 3,9 millió vendégéjszaka áll szemben a 2019. októberrel végződő év 15,5 milliós adatával, amely 75 százalékos mínusz. Ennél a csehek és a szlovákok állnak rosszabbul. A cseheknél ez közel 5,2 millió turistát jelent a 27 millióval szemben, Szlovákiában pedig 1,3 millióra esett a két évvel ezelőtti 6 millió.

Messze a legjobb helyzetben a horvátok állnak a régióban, akik - helyi beszámolók szerint - meg is döbbentek a nyári forgalmon és már tavaly év végén elkezdetek munkaerőt toborozni a 2022-es szezonra. Náluk az októberrel végződő évben 62,4 millió vendégéjszakát töltöttek a külföldiek, ami "csak" 25,8 százalékkal alacsonyabb a két évvel korábbi 84,1 milliónál.

Ez részben annak is lehet a jele, hogy egyelőre nem sikerült átpozicionálni a Balaton, pedig ez az ígéret annyiszor elhangzott a döntéshozók szájából, hogy már-már közhelyszámba megy. A külföldieket továbbra is Budapest vonzza, de a pandémia alatt úgy tűnik, a Horvát tengerparttal nem nagyon lehet versenyezni.