Pest megyében a legkevésbé megterheltek az ingatlanok a jelzáloghitelezéshez kapcsolódóan, az ország többi részén magasabb a százalékos arány – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett statisztikájából.
Az átlagos LTV érték 52 százalék körül szóródik országosan. Pest megyében alacsonyabb, 49 százalékos szerződéses összeggel súlyozott átlagos LTV látható, míg például Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Nógrád megyékben magasabb, 56 százalék körüli az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége. Ez azt jelenti, hogy a vidéki területeken több hitelt vesz fel a lakosság egy-egy ingatlanra átlagosan.
Magyarországon a lakossági jelzáloghitelek vonatkozásában 2015 óta az MNB által szabályozott hitelfedezeti mutató főszabály szerint az ingatlanfedezet forgalmi értékének 80 százalékában maximalizálja a felvehető kölcsön összegét.
Fiatalok esetében ez akár 90 százalék is lehet, így például egy 100 millió forintos ingatlan vásárlása esetén főszabály szerint legalább 20 millió forint önerővel kell rendelkeznünk, míg a fiataloknak csak 10 millióval.
2021 október és 2023 szeptembere között a jelzáloghitel-kihelyezések megoszlásában a lakáscélú hitelek tették ki a legnagyobb részt, több mint 90 százalékot. Ennek túlnyomó része lakóingatlan-fedezetű, mindössze 5 százalék volt az egyéb fedezet. Az LTV-értékben is különbség mutatkozik a különböző hitelcélok szerinti bontásban: a lakáscél esetén 53 százalék a mutató átlagos értéke, míg az egyéb hitelcélnál mindössze 47 százalék.
Inkább használtra kell a kölcsönpénz
Továbbra is használt lakásból vesznek legtöbbet a magyarok, legalábbis az ingatlanfinanszírozások adataiból ez derül ki. Használtra veszik fel a kölcsönök több mint 80 százalékát, építésre és új lakás vásárlására pedig mindössze 8-8, tehát összesen 16 százalékát.
Megterhelés tekintetében érdekes módon szintén a használt lakások vezetnek, átlagosan 55 százalékos hitelaránnyal, az új építésű ingatlanok és építkezések esetén kevesebb mint felét teszi ki az ingatlan értékéből a hitel.
Ebből pedig következtethetünk arra, hogy azok sokkal magasabb önerővel rendelkeznek, akik építkeznek vagy új lakást vesznek, mint azok, akik használtat. Ez az egyik magyarázat, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy utóbbiak valószínűleg kevesebb állami forrást is tudnak igénybe venni a tranzakciókor.
A futamidő is számít
A hosszabb futamidő általában magasabb eladósodottságot is mutat. Nem véletlenül, hiszen egy nagyobb hitelösszeg visszafizetésére több időre van szüksége az ügyfélnek. Egy 5-10 éves futamidejű hitel esetén átlagosan 42,8 százalék a hitel aránya, míg a 30 év vagy azt meghaladó kölcsönök esetén az LTV átlagos értéke 60 százalék felett van.
Hitelkonstrukció szerint egyébként 2023 első kilenc hónapjában is a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nélküli és nem támogatott hitelek vannak többségben, ezek teszik ki a lakáscélú hiteleknek közel a háromnegyedét (73,5 százalék).
A rangsor a következőképp folytatódik:
- támogatott hitelek és csok: 16,3 százalék;
- nem támogatott hitel és csok: 8,6 százalék;
- támogatott hitel csok nélkül: 1,6 százalék.
Kik vesznek fel hitelt?
A jegybank statisztikája szerint itthon legnagyobb arányban (38,5 százalék) a 30-39 éves korosztály kötött új hitelszerződést a tavalyi év első kilenc hónapjában. Őket követi a sorban közel 28 százalékos aránnyal a negyvenes korosztály, majd a legfiatalabbak (18-29 évesek) jönnek 17 százalékos részaránnyal.
A jegybank az aktuális trendek alapján úgy látja, nincs túlzott lakossági eladósodás, „a hitelezés az elmúlt években az MNB szabályozásának is köszönhetően egészséges szerkezetben, az ingatlanfedezetek növekvő megterheltsége és a magas megterheltségű ingatlanok finanszírozásának túlzott koncentrációja nélkül bővült”.