Több mint ötven éve, 1973. december 3-án tartották a legutóbbi lottólakás-sorsolást. Mi indokolta azt, hogy fél évszázaddal később a Szerencsejáték Zrt. visszanyúl ehhez a hagyományhoz? Igényelték a vásárlóik, érkezett ezzel kapcsolatban valamilyen jelzés a céghez?

Bánhegyi Zsófia: Az igény elsősorban bennünk fogalmazódott meg, ami miatt tavaly ősszel elindítottuk ezt az akciót. Szerettük volna megünnepelni, hogy a Játékoskártyát használók száma elérte az egymilliót, illetve növelni is akartuk a hűségprogramunk résztvevői körét, ami sikerült: mára 1,2 millió játékosunk igényelte a Játékoskártyát. Nem mellesleg szerettük volna egy olyan nyereménnyel megajándékozni a játékosainkat, amely jelentős értékkel is bír, és azt gondolom, egy 110 millió forint értékű, penthouse jellegű lakás mindenképp ilyen.

Mitől lehet hasznos a játékosok számára a Játékoskártya?

B.Zs: A Játékoskártya hasznossága leginkább abban mutatkozik meg, hogy számos biztonsági és kényelmi funkcióval segíti a vásárlóinkat: például rendelkezhetnek a játékosok arról, hogy csakis a Játékoskártya és a nyertes szelvény együttes felmutatásával juthassanak hozzá a pénzükhöz, segítségével automatikus nyereményátutalás is kérhető bankszámlára a 80. napot követően, 599 999 forintig, ugyanakkor a kártyabirtokosaink beállíthatnak limiteket is maguknak, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szerencsejáték valóban játék maradhasson, ne váljék szenvedéllyé.

Az akció főnyereménye egy több mint 100 millió forintos fővárosi ingatlan. A lakáspiac aktuális helyzetében mekkora értéket képvisel egy ilyen lakás?

Valkó Dávid: Ha az ölünkbe pottyan egy fővárosi ingatlan, pláne egy olyan penthouse jellegű lakás, amely egy újépítésű lakóprojekt része, azt gondolom, mindenképp szerencsésnek érezhetjük magunkat, függetlenül attól, hogy éppen milyen a piac helyzete. De ha kifejezetten arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit ér ma egy ilyen ingatlan, bizony meglepő eredménnyel szembesülhetünk. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ingatlantranzakciós adatbázisa szerint ugyanis 2023-ban a X. kerületben átlagosan 34,3 millió forintot fizettek egy megvásárolt lakásért. A Szerencsejáték Zrt. Somfa Lakóparkban található nyereménylakásának értéke tehát mintegy háromszorosa a piaci átlagnak. És dupla annyit ér, mint egy átlagos budapesti ingatlan.

Mennyire mozgatta meg a játékosokat ez az akció?

B.Zs: A játékosok örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, és már a kezdetektől azt tapasztaltuk, tudatosan gyűjtögetik a pontjaikat, ezzel növelve esélyüket a győzelemre. A kártyabirtokosok száma is a várakozásainknak megfelelően növekedett az akció időszakában, ilyen értelemben is sikeresnek tekinthetjük ezt a kampányt.

Említette, hogy egy-egy vásárlás során pontokat gyűjthetnek a vásárlók. Hogy néz ki pontosan ez a pontgyűjtési rendszer?

B.Zs: Egy-egy számsorsjátékkal vagy fogadással teljesített 1 000 forint feletti költésért 1 pontot adunk, és minden egyes ponttal növekszik a játékosok esélye a fődíjra. Az akció időszakában fejenként átlagosan 18,2 pontot gyűjtöttek a játékosaink. Jelenleg több mint 800 olyan játékos van, akinek 200 pontnál többet sikerült összegyűjtenie.

Hogyan hasznosíthatja a legoptimálisabban a szerencsés győztes a nyereményingatlant?

V.D: A hasznosítás bármely formáját is választja a nyertes, mindenképpen jól jár. Egy olyan ingatlan kerül ugyanis a tulajdonába, amelynek az értéke az idő előrehaladtával is stabilan növekszik. És ezért nem is kell nagy áldozatokat hoznia – például nem szükséges hitelt felvennie, amelyet később tíz-tizenöt vagy akár több évig törleszthet, nem kell óriási összegeket költenie állagmegóvásra vagy felújításra sem. Tekinthet úgy is a lakásra, mint egy folyamatosan bevételt termelő eszközre – magyarán bérbe is adhatja. Egy munkalehetőségekkel teli, oktatási intézményekkel jól ellátott, fő közlekedési útvonalak és metró közelében fekvő, modern, energiatakarékos otthon mindig sokak számára jelent ideális választást, akár saját otthont, akár albérletet keresnek. Budapest lakáspiaca a jövedelmekhez viszonyítva drágának számít, így tömegeknek jelent egyértelmű megoldást a lakásbérlés. Nem véletlen a lakbérek elmúlt években tapasztalt töretlen emelkedése.

Bár a lakásbérlés kézenfekvőnek tűnik, nem szűnt meg az a hazai társadalmi beidegződés, hogy ha csak tehetjük, igyekszünk saját tulajdonú ingatlanhoz jutni.

V.D: Az Eurostat 2022-es adatai szerint az Európai Unióban a népesség 69 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Ebből a trend egyértelműnek tűnhet, de azért árnyaltabb képet kapunk, ha országos bontásban nézzük meg az adatokat. Az ingatlantulajdonhoz való viszonyt nagyban befolyásolja egy-egy ország gazdasági háttere, illetve bizonyos történelmi és társadalmi okok is. Magyarország európai összehasonlításban a negyedik helyen áll, ami a lakástulajdonlás részarányát illeti. Nálunk ugyanis 90 százalékos a saját tulajdonú lakásállomány. Bár a legfrissebb statisztikák arra engednek következtetni, hogy ez az arány a bérlés javára elmozdulhat, de az önállósodással együtt járó egyik elsődleges cél továbbra is a saját ingatlantulajdon minél korábbi megszerzése. Emellett a pénzüknek befektetési lehetőséget keresők között is tömegek bizalmát élvezi az ingatlan. Nem meglepő, hogy a lakásvásárlók országosan közel harmada még a mostani bizonytalan áralakulást hozó helyzetben is befektetésnek vesz ingatlant. Ebben ráadásul növekedés várható, hiszen az infláció csökkenésével eltűnnek az évtizedes távlatban szokatlanul magas kamatot biztosító állampapírok, illetve a lakáspiac várható élénkülése az árakat ismét felfelé mozdítja majd, ami egyre többek fantáziáját mozgathatja meg. 

Terveznek újabb ingatlannyeremény-játékot?

B.Zs: Bár az akció még néhány napig tart, az mindvégig látható volt, hogy a kezdeményezés felpezsdítette a játékosainkat. Éppen emiatt gondolkodunk a folytatáson is.