Betéti oldalon továbbra sem zajlik öldöklő verseny a bankok között az új forrásokért, legalábbis a piac vezető szereplői között biztosan nem.

A nyilvánosan elérhető ajánlatok szerint (nem számolva a privátbanki ügyfeleknek szóló egyedi kondíciókkal, a bizonyos plusz szolgáltatás igénybevételével együtt elérhető betéti kamattal vagy a kockázatosabb befektetési termékekkel kombinált lekötött betét ajánlatokkal) évi csupán 0,1 százalék körüli kamatot fizetnek a nagybankok, vagyis az OTP, MBH, Erste, K&H, Raiffeisen, Unicredit, CIB alkotta hetes. 

Kapcsolódó

Pedig nem kicsi az az összeg, amit a magyar lakosság betétként a pénzintézeteknél tart: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint június végén 10 663 milliárd forintra nőtt az állomány, 392 milliárd forinttal emelkedve egy hónap alatt, vagyis ennyi volt a nettó betételhelyezés.

Ha a hét nagybank piaci részesedését vesszük alapul (86 százalék), akkor ebből az következik, hogy közel 9200 milliárd forint lakossági pénz gyakorlatilag csak azért van bankszámlákon, hogy ne otthon kelljen tárolni, kamatot viszont csak jelképes mennyiségűt termel. 

A lakossági devizabetét állomány a félév végén 2300 milliárd forint alá esett, mivel itt 54 milliárd forintnak megfelelő nettó betétkivonás volt megfigyelhető az év hatodik hónapjában. 

A múlt héten publikált gyorsjelentés szerint a magyar bankszektor vezetője, az OTP Bank részesedése a teljes betéti piacon 27,3 százalék volt, de a lakossági szegmensben ennél nagyobb lehet a súlya: a magánszemélyek 5111 milliárd forintot tartottak náluk lekötött betétként.

Miért 0,1 százalék a betéti kamat?

De miért engedhetik meg maguknak a piacvezetők, hogy a lehető legkisebb kamatot fizessék a lekötött betétek után? A válasz egyszerű, a likviditási helyzetük az, ami bőven lehetővé teszi, hogy ne kelljen versenyezniük a forrásokért.

Kép: economx

Ezért van például az is, hogy bankváltáskor nem marasztalják a nem kiemelt ügyfeleket új ajánlatokkal. 

Amíg a hitel/betét arány alacsony, az OTP Bankban például 58 százalék, addig nem is várható, hogy a jelenleginél lényegesen jobb kamatkondíciókkal rukkoljon elő a 7 nagybank.

A másik ok, hogy többségük nem akar, illetve nem tud versenyezni a lakossági állampapírok kamatával, amelyek jelenleg 7 százalék körül szóródnak, a legmagasabb kamatot most az egyik Bónusz Magyar Állampapír kínálja, de ez nem fix, hanem változó kamatozású termék. Most 8,37 százalék az éves kamata, de a diszkontkincstárjegy hozamok láttán hamarosan jóval kisebb kamattal kell beérni a BMÁP tulajdonosoknak. 

További negatívum, hogy 2023 júliustól a bankbetéteken realizált kamatok után nem csak a 15 százalék szja-t, de 13 százalék szochót is fizetni kell, ez így már 28 százalék adóteher, mindez csak TBSZ (tartós befektetési számla) lekötésekkel úszható meg. 

A privátbanki kondíciók nem ismertek, a vállalati betétek után átlagosan 6 százalék volt a kamat az első félév végére. A lakossági ügyfeleknek viszont tényleg nem marad más – ha nem csak nagyítóval látható kamatot akarnak – a közepes bankok ajánlatai közt érdemes nézelődniük.

Hat százalék fölött is van betéti kamat

A múlt héten például a Gránit Bank jelentette be, hogy július végével évi 6 százalékra emelte a 3-hónapos lekötés éves kamatát. A Bank360 kalkulátora szerint van ennél jobb ajánlat is, a Cetelem lekötött betét kamata 6,35 százalék, emellett pedig a Magnet Bank 5 százalékos ajánlata dobogós. A Money.hu a bankok közé nem sorolható Lightyear befektetési szolgáltató kamatait is listázza, náluk 5,31 százalék az éves kamat a TBSZ-en lévő forintösszeg után.