Nem kizárólag a kormány érdeme, hogy a magyar munkaerőpiac ilyen jó számokat produkál, ehhez kell az egész nemzetgazdaság, a foglalkoztatók és a munkavállalók részvétele is - ismerte el Simon Attila István (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

Felhívta a figyelmet, hogy ilyen magas nem volt még idehaza a foglalkoztatás: mostanra már 4 milliónál többen dolgoznak, munkanélküliség pedig 4,2 százalékos. Ezzel az EU-ban csak Csehország, Németország és Málta előz meg minket. A munkanélküliséget tekintve 7,4 százalékos az uniós, míg 5,8 globális átlag.

Kapcsolódó

Az aktív korúak 75 százalékos foglalkoztatását mint egyfajta elérendő célt, az EU 2020-ra azt tűzte ki. Magyarország mindössze azt a célt tűzte ki, hogy érjük el az uniós átlagot, ám mostanra meghaladtuk az EU 2020-as célját is.

Azért gond is van

Az üres álláshelyek betöltése ugyanakkor a legnagyobb gond. Hol az a munkaerő-piaci tartalék, amely alkalmas ezek betöltésére? - tette fel a kérdést Simon. A KSH által mért tartalék 370 ezer fő, sorukban az alulfoglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak seregével. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottak ebben nincsenek benne. Az NGM potenciális munkaerő-piaci tartalékként, álláskeresőként tekint rájuk.

+8
HR-vezetők Országos Konferenciája 2017
Hol van az alagút vége? HR-piaci kilátások 2018-ra – panelbeszélgetés A beszélgetés tervezett résztvevői: Dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese Nógrádi József, a Trenkwalder Kft. régióvezetője Dr. Fehérváry Ákos, a Baker & McKenzie Munkajogi Csoportjának vezető partnere G. Nagy Balázs, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke

A kormány szándékainak megfelelően létszámuk folyamatosan csökken: átlagos számuk havi 170 ezer főre zsugorodott a tavalyi 250 ezres csúcsról. Összességében az NGM becslései szerint a közmunkások közül körülbelül 70 ezer főt lehet hozzáadni a tartalékhoz, ők azok ,akik integrálhatóak a munkaerőpiacra - így a teljes tartaléksereg körülbelül 440 ezer főt tesz ki.

Rejtegetés is van

A politikus szerint a bejelentett üres álláshelyek a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél a regisztráltnál nagyobbak: "őrületesen" nagy a látencia, legalább a dupláját teszi ki annak, amit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat feljegyez.

Erősödik a verseny a munkaerőért a vállalkozások között - a helyettes államtitkár szerint ez a legfőbb kihívás. Ennek kedvező hozadéka a növekvő bérkiáramlás. Vannak azonban olyan területei az országnak, ahol ott, helyben már nem tudják megoldani klasszikus módszerekkel a munkaerőhiányt.

Leépítés is van

Ismét felhívta a figyelmet, hogy a kormány döntése alapján le kell építeni a közfoglalkoztatottak létszámát. Erre az NGM forrásokat is kapott és megkezdte a piaci szereplők bevonásával azoknak a közmunkásoknak az álláspiaci integrációját, akik "megfelelő állapotban" vannak. Sajnos javarészt alulmotivált, megkeseredett emberekről van szó, akik szegény régiókban élnek, így sok esetben mobilizálni kell őket.

Simon Attila István szerint még komoly tartalék van a 25 év alatti korosztálynál is, ahol még mindig két számjegyű a munkanélküliségi ráta. A 2021-ig szóló, 25-30 éves pályakezdőket megcélzó "Út a munkaerőpiacra programra" a GINOP keretében 214 milliárd, a VEKOP keretében 17,8 milliárd forintot különítettek el. A program végrehajtása kapcsán azonban komoly kihívással küzdenek, a korosztály nagyon speciális kommunikációs és a motivációs attitűdje miatt. ("Kannibalizáció" a magyar munkahelyeken - minden megváltozott.)

Probléma

A munkaerőhiány a gazdasági növekedés fő akadálya! A probléma ráadásul nőttön nő: felmérésünk szerint 2017 szeptemberében már a kkv-k 68 százalékának jelentős problémát okozott a dolgozók hiánya, miközben 2017 márciusában 57 százalék volt ez az arány - hívta fel a figyelmet Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője.

Kivel lehet megoldani a munkaerőhiányt? - tette fel a kérdést. A magyar kkv-k a legnagyobb arányban a pályakezdőket (27 százalék) és az idős munkavállalókat (14 százalék) említették egy kutatásban, míg - és ez nagy fájdalom Kiss szerint - a legutolsó helyen a közmunkásokat sorolták fel (két százalék).

Jönnek

Az idősek foglalkoztatása a nyugdíjkorhatár kitolásával 2010 után megugrott. Nemrég a szövetkezeti törvény és a nyugdíjtörvény módosításával, az iskolás szövetkezetek mintájára létrehozták a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket. Kiss Ambrus szerint az a tapasztalat, hogy nem ad hoc baráti társaságok közérdekből hoznak létre ilyen szövetkezeteket, hanem a diákszövetkezetekhez hasonló professzionális szervezetek.

Előnyük a nagyon kedvező adózás. A szövetkezetek minimális szolgáltatási óradíja 2017-ben 864 forint, amelynél alacsonyabb bérezéssel nem szerződtethetők a nyugdíjasok. Nincs járulékfizetési kötelezettség, szochó és szakképzési hozzájárulás, továbbá szja-kedvezményt lehet kapni bizonyos mennyiségű élelmiszer-utalvány juttatás után.

Veszély

Ezek a szövetkezetek egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, nagyon nagy veszély viszont a bérlenyomó hatásuk, hiszen jóval alacsonyabb bruttó fizetésért egy nyugdíjas magasabb nettót kap, mint például egy 50 éves dolgozó. Így könnyebben elvállalja a munkát.

A munkáltatónak kifejezetten érdeke lesz keresni ezeket a szövetkezeteket, ha azok garantálni tudják a munkaerőt. Ez ugyanakkor ronthatja a normál foglalkoztatottak bérezését vagy akár elbocsátást is okozhat. Kiss szerint egyáltalán nem látszik, milyen közhasznú igény hozza létre ezeket a szövetkezeteket. Sokkal inkább a munkaerőhiány csökkentéséről van szó.

A szakember szerint az is újdonság és kihívás lesz, hogy teljesen más célcsoportról van szó, mint a diákok esetében. Sokkal fontosabb a rugalmasság a munka és a magánélet összeegyeztetésében, nagyobb a szerepe a készpénzes kifizetésnek, illetve jobban elvárják, hogy közel legyen egymáshoz a munka és a lakóhely.