A magyarok 56 százaléka érzi magát magányosnak a STADA Health Report 2024 eredményei alapján. Ezzel az eredménnyel a magyar a hetedik legmagányosabb európai nemzet.

A riport alapján Európa-szerte és Magyarországon is kirajzolódik, hogy minél fiatalabb valaki, annál magányosabb. Ezen a téren megelőznek bennünket például a svédek, a finnek és a lengyelek.

A magány okai: 

  • Ahogy Európa-szerte, úgy Magyarországon is a túl sok munkával magyarázzák a legtöbben a magányt.
  • A magyarok negyede úgy érzi, hogy nem marad elég ideje társas kapcsolatokra amiatt, mert túl sokat dolgozik.
  • A második leggyakrabban említett ok a partner, családtag vagy barát elvesztése,
  • valamint a rossz egészségi állapot vagy a mobilitási problémák.
  • A nők lényegesen magányosabbnak érzik magukat, mint a férfiak, és sokkal gyakrabban említik a gyermekgondozási feladatokat a magányosság érzésének okaként.
  • A home office munkavégzés csak a magyarok 12 százalékánál hozható összefüggésbe a magánnyal.
  • Csak minden tizedik magyar gondolja úgy, hogy a magányának oka az, hogy túl sok időt tölt közösségi médiával vagy számítógépes játékokkal.

Minél fiatalabb valaki, annál magányosabb

Azt feltételezhetnénk, hogy az idős embereket különösen érinti a magányosság érzése. A STADA Health Report 2024 eredményei alapján ennek éppen az ellenkezője igaz: minél fiatalabb valaki, annál inkább érzi magát egyedül.

Riasztó adat, hogy a magyar 18 és 24 év köztiek közül tízből heten érzik magukat magányosnak valamilyen formában. Az életkor előrehaladtával egyre csökken a magányoság érzése. Magyarországon a 18 és 24 évesek negyede, a 25 és 34 év köztiek 14 százaléka tulajdonítja magányérzetét a közösségi médiában vagy számítógépes játékokkal eltöltött sok időnek.

Már a WHO is megszólalt

2023-ban a WHO a magányt globális közegészségügyi problémának nyilvánította, lehetséges egészségügyi következményeit az erős dohányzáshoz hasonlította. A rangos szervezet szerint a magány az egészség és a jóllét minden területét érinti.

Nagyjából az európaiak 63 százaléka, a magyaroknak pedig 77 százaléka írja le magányosságát – bármennyire is gyakori – nem súlyosnak. Megállapítható, hogy összességében azok az emberek, akik elégedettek a külsejükkel és jó a mentális és fizikai egészségük, kevésbé érzik magukat magányosnak.

A magány bármelyik formája komoly hosszú távú következményekkel járhat. A nyilvánvalókon túl, mint például a depresszió és a szorongás, növeli a stroke, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a függőség és a demencia kockázatát is

– hívja fel a figyelmet Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

A magány és a hozzá kapcsolódó mentális egészségügyi problémák orvoslására a magyarok többsége jobb gazdasági helyzetet és a munka és a magánélet kielégítőbb egyensúlyát szeretné. További javaslatok között szerepel a szabadidős tevékenységek jobb elérhetősége és hozzáférhetősége.

Tízből közel hárman úgy gondolják, hogy kevesebb időt kellene online tölteniük. Negyedük szerint több, az idősebb lakosságnak szóló speciális támogatásra lenne szükség, 19 százalékuk pedig jobb hozzáférést szeretne különböző terápiákhoz.

STADA Health Report 2024

A STADA Health Report 2014 óta vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak, mit szeretnének és mik az aggályaik az egészségügyi témákkal kapcsolatban, valamint azt, hogy ezek hogyan tükröződnek a viselkedésükben. A STADA Health Report eredetileg németországi tanulmányként indult, idén a 10. kiadását ünnepli és immár hatodik alkalommal nemzetközi szinten is elvégezték. Magyar adatok először kerültek bele. A kutatás összesen 46 000 válaszadó bevonásával készült, országonként körülbelül 2000 válaszadóval.

Kapcsolódó