Az Esterházy kincsek ügyében zajló peres eljárások évek óta tartanak, miközben a perben érintett tárgyak bedobozolva, a látogatók és a kutatók szeme elől elrejtve várnak arra, hogy akár peren kívül megállapodás szülessen, ahogy ezt az Esterházy Magánalapítvány (Privatstiftung) már évek óta szorgalmazza - írja közleményében a hercegi család ausztriai, közhasznú alapítványa.

Az Esterházy Magánalapítvány üdvözölte a Kúria szerdai döntését, melynek értelmében a Miniszterelnökségnek – ezzel együtt immár harmadik alkalommal – újra le kell folytatnia a restitúciós eljárást (amelyet az Esterházy alapítvány indított a javak visszaszerzése érdekében), mivel a korábbi eljárás végén hozott döntés nem terjedt ki minden, a kérelemben szereplő műtárgyra.

Kapcsolódó

Ezt a pozitív döntést újabb sikerként könyveli el a Magánalapítvány, miután a szerdán lezárt perrel párhuzamosan zajló, a tárgyak tulajdonjogáról szóló perben 2022. januárban a Kúria a Magánalapítvány álláspontját elfogadva, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára utalta vissza az ügyet, amely várhatóan májusban tárgyal ismét arról.

Hat év után elölről kezdődhet az egész ügy

A Magánalapítvány jogi képviselőinek álláspontja szerint arra is van esély, hogy a Fővárosi Ítélőtábla is visszautalja az ügyet az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszékre, így mindkét eljárás visszakerülhet a 2016-os startvonalra.

Bár mindkét kúriai döntés a Magánalapítvány számára kedvező fordulatot jelent, de az alapítvány továbbra is nyitott a magyar állammal a megegyezésre. Annál is inkább, mivel az ügy főszereplői véleményük szerint nem a peres felek, hanem maguk a műkincsek, melyek jelenleg nem elérhetők a nagyközönség és a kutatók számára, akik ennél fogva a vitás helyzet legfőbb vesztesei - írta az örökséget kezelő alapítvány közleményében.

Megegyezésre törekednek, nem vinnék el Magyarországról a kincseket

A Esterházy Magánalapítvány változatlanul kész a megegyezésre és továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a kincsek tulajdonjogának elismerését követően sem szállítja el azokat Magyarországról, hiszen magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. A Magánalapítvány az állammal megegyezve egy budapesti közgyűjteményben, illetve részben egy általa létrehozandó Esterházy Központban tenné a kincseket láthatóvá és kutathatóvá.

Miért pereskednek?

A fraknói vár 1695-ben alapított, kivételes értékű barokk főúri kincstárából mintegy 270 tétel került az I. világháború végén Budapestre. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig a fővárosi Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját - a sok éven át tartó, uniós támogatással felújított - fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

Az Esterházy Magánalapítvány 2017-ben indított pert a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal szemben. Az ügyben az Esterházy Magánalapítvány azzal érvelt a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyakra kiterjedő tulajdonjoga mellett, hogy azok alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak a fraknói Esterházy-várral, azokra az osztrák jog vonatkozott, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy magántulajdonba kerültek.

A tulajdonjogért indított perben, 2021 elején másodfokon vesztett az alapítvány, amely azonban a Kúriához fordult, és az ügyben 2022 januárjában született döntés. (Az alapítvány másodfokú ítélettel kapcsolatos kifogásairól itt olvashat.) A Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. A Kúria érvelése szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg - írta a döntést követően a Forbes.