Magyarországon jelenleg erős az EU támogatottsága és az európai identitás, az utóbbi 5 évben ez a támogatottság még erősödött  is - mondta Tóth István György, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója a Transparency International (TI) Magyarország Európa és mi - Értékközösség, referenciapont vagy valami egészen más? című online panelbeszélgetésen.

Példaként említette, hogy azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy erősen vagy nagyon erősen kötődnek az EU-hoz, 2014 tavaszán 59 százalékon állt, ami ugyanebben az évben ősszel 80 százalékra emelkedett, és mindez egy olyan időszakban történt, amikor Magyarországon kifejezetten EU-ellenes retorika volt a domináns. Továbbá a magyaroknak körülbelül 80 százaléka uniós állampolgárnak érzi magát, amivel pedig az ország a felső harmadban van a tagállamok között.

Kapcsolódó

Általában véve a magyaroknak több mint 50 százaléka értékeli pozitívan az EU-t - ami több közvélemény-kutatásból is visszaköszön. A Pew Research egy 2019 tavaszán készített felméréséből is az derült ki, hogy 67 százaléknak jó véleménye van az EU-ról és 62 százalék gondolta azt, hogy jó dolog az EU tagság. Sőt az euró bevezetését is sokan támogatják: a lakossági támogatás 2015 és 2019 között 62,9 százalékról 69,7 százalékra emelkedett.

A nemzetközi intézmények között az uniós intézmények megítélése is pozitív a magyarok körében, és egy kelet-nyugat összehasonlításból pedig az is kiviláglik, hogy elsősorban a transzatlanti közösség országait ítélik meg a magyarok pozitívan - mondta a kutató. Az elmúlt években volt némi átrendeződés is, például viszonylag jelentős mértékben javult Oroszország megítélése (a 2012-2015 között mért 23 százalékos kedveltségi arány 2019-20-ban 47 százalékra emelkedett), és Kínáéban is volt javulás, bár ott mérsékeltebb volt az előrelépés. Ugyanakkor ha az embereket a viselkedésük alapján nézzük, akkor is az látszik, hogy a migrációs célpontok elsősorban a nyugat-európai országok lesznek, nincsenek köztük keleti országok - tette hozzá a Tárki vezérigazgatója.

A közvélemény-kutatások alapján a magyarok körében alacsony az EU-s intézményrendszer előnyeivel és vívmányaival kapcsolatos személyes tapasztalat, vagyis a magyarok saját bevallásuk szerint nem igazán tudták kihasználni az EU vívmányait (például vám, szabad utazás, tanulás). Emellett a szabadságértékeknek a súlya is alacsonyabb értéket kap, ha ez szemben áll a prosperitással. Utóbbit az EBRD vizsgálta 2016-ban, amikor is feltette azt a kérdést a volt szocialista országokban, hogy ha lehetne választani, akkor egy gyenge gazdasági növekedéssel rendelkező, de teljes politikai szabadságot felmutató országban szeretnének élni, vagy egy olyanban, amelyik erős gazdasági növekedést mutat, viszont korlátozott szabadságjogokat engedélyez. A magyarok 70 százaléka az utóbbi opciót választotta, azaz a gazdasági prosperitás javára engednének a politikai szabadságjogokból is. Ez nem új jelenség, mindenesetre elgondolkodtató - mondta Tóth István György. Meggyőződése ugyanis, hogy a szabadság és a prosperitás együtt jár, ezek nem válthatók ki egymással.

Véleménye szerint ezekből arra lehet következtetni, hogy ma Magyarországon megvan a lakosságban a nyugatos azonosulás és célrendszer, de ezzel együtt, megvan a keleti berendezkedéssel kapcsolatos sérülékenység is. A Tárki vezére ezért úgy véli: fontos lenne annak a bizonyítása, hogy a fékek és ellensúlyok részei a közjónak, azok nem valami külső aktornak a mániái, hanem valamennyiünk javát szolgálják közép és hosszú távon, és a szabadságnak és a prosperitásnak együttes feltételeit jelentik. A szabadelvű rendszerek véleménye szerint hosszabb távon hatékonyabb berendezkedésűek, mint az autoriter rendszerek, az innovatív szabad gazdaságoké a jövő. Az járulna a leginkább hozzá egy erős, nehezen szétrobbantható integrációhoz, ha ezt az egészet egy középosztálybeli projektté sikerülne tenni.

Nincs rend a fejekben

Az EU magas támogatottsága Magyarországon főként gazdasági tényezőkkel magyarázható, mert ha megkérdezik a magyarokat arról, hogy miért is hasznos az EU, akkor elsődlegesen azt említik meg, hogy az EU munkahelyeket teremt, növekedést és életszínvonal-emelkedést biztosít, vagyis főleg gazdasági szempontokat említenek. Ugyanakkor a korábbi kutatások alkalmával már bebizonyosodott tapasztalatra, hogy minél absztraktabb a kérdés, annál inkább pártolja a magyar lakosság a nyugati értékeket és az EU-integrációt, és minél konkrétabb dolgokat említenek, a támogatottság annál kisebb. Ezért lehet az is például, hogy a demokrácia, mint absztrakt fogalom, népszerű Magyarországon - mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Ezt mutatták a korrupciós kutatások is: van egyfajta betegségtudat a magyar társadalomban, azaz tudjuk, hogy van korrupció és ez probléma is adott esetben, vagyis absztrakt szinten érzékeljük a problémát, de ha konkrét szintre megyünk, akkor a túlnyomó többség már tolerálja a korrupciót. Emögött az is van, hogy a magyarok kevéssé bíznak abban, hogy az egyszerű állampolgár is tehet valamit ellene. Ebből a szempontból Magyarország Fehéroroszországgal, Oroszországgal és Ukrajnával van egy szinten Európában.

Martin József Péter szerint az állami korrupciót más tényezők mozgatják, mint az úgynevezett kis korrupció megítélését. Az utcai korrupciót a demográfiai tényezők befolyásolják, az államit pedig politikai megítélés. Utóbbinál nagyon erős a pártpreferencia, vagyis a magyarok szemében általában a korrupció mindig a másik oldalon van. Ennek megváltoztatása nemcsak az elit feladata lenne, hanem egy kétirányú interaktív folyamatnak kellene lennie. Jelenleg azonban ott tartunk, hogy az elit kihasználja a már meglévő társadalmi attitűdöket, ami például a mai kormány számára lehetőségként jelentkezik. Ennek megváltoztatása a TI vezetője szerint egy nagyon lassú és nehéz folyamat.

Ehhez Tóth István György hozzátette, hogy az elmúlt 15 évben nagyon polarizálódott a magyar társadalom, és ez megszabja, mit tartunk korruptnak és mit nem. Szerinte az a megítélés, hogy a korrupció mindig a másik oldalon van, egy végtelenül káros dolog. Ebből nagyon nehéz kijönni.

A korrupcióról szerinte akkor lenne érdemes beszélni, ha van egy morális rend, amihez képest megvalósul a korrupció. Ehhez az is kellene, hogy legyen egy "rend" a fejekben arról, hogy mint gondolunk a tisztességes gazdagodás módjáról és ehhez képest ítéljük el, ami nem tisztességes. A Tárki vezetője szerint nálunk nincs meg a tisztességes gazdagodás ethosza, ami kellene ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mi a tisztességes és mi nem, és ez egy probléma. Ha van konszenzus a tisztességes gazdagodásban, utána erőteljesebb lehet annak az elítélése és a szankcionálása. Ez pedig onnan lehetne kezdeni, hogy helyre kellene állítani a jó kapitalizmusnak és jó demokráciának az ethoszát.

Mit tud kezdeni az EU a demokráciadeficitekkel?

Az EU már sokat kísérletezett a demokratikus normák érvényesítésével - állapított meg Arató Krisztina, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke. Erre példának a 7-es cikk szerinti eljárást, valamint az Európai Bizottság jogállamisági mechanizmusát említette, ám utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az ott bukott meg, amikor a lengyelek nem voltak hajlandóak válaszolni sem a bizottság megkereséseire. Vagyis ezek alapján Arató Krisztina kétségesnek látja, hogy az EU mennyire tudja érvényesíteni ezeknek a normáknak a betartatását.

Ezek a viták és eljárások fontosak, de például az eurózónában sokkal erősebb ellenőrzésre van lehetőség - egyebek mellett kötelező például az Európai Ügyészségi tagság. Emiatt ő megpróbálna minél előbb olyan feltételeket teremteni, hogy a nem eurózónatagok is lépjenek be a valutaövezetbe, ahol már erősebb érdekérvényesítésre van lehetőség, így ezeknek az elveknek is sokkal erősebb érvényesítése lehetséges.

Egy jövőre megjelenő tanulmányukból az derült ki, hogy az eurózóna-államokban a demokrácia-visszacsúszás, ha történt is ilyen, sokkal kisebb mértékű volt, mint a nem euróövezeti tagoknál. Ennek oka szerinte részben az, hogy az eurózónában bizonyos dolgokat nem lehet megcsinálni következmények nélkül, vagyis az intézményrendszernek is jelentős szerepe van ebben, de ott van még az identitástudat is, vagyis ezek az országok sokkal inkább a rendszer részének érezhetik magukat.

Mi lehet a jogállamisági vétó miatt kipattant vita kimenete?

Felmerült a kérdés, hogy vajon mi lehet a jelenleg is zajló jogállamisági vitának a kimenete, melynek során a magyar és lengyel kormány kijelentette, hogy ha jogállamisági feltételekhez kötik az uniós források felhasználását, akkor nem szavazzák meg az egyhangú szavazatot igénylő uniós hétéves költségvetést (MFF) sem (amivel egy csomagban kellene elfogadni a koronavírus gazdasági hatásait enyhíteni hivatott helyreállítási alapot is). A kerekasztal-beszélgetésen megszólaló szakértők nem voltak nagyon optimisták.

Martin József Péter szerint olyan kimenet már nem lehetséges, ahol mindenki jól jár, az álláspontok ugyanis már nagyon bemerevedtek. A TI Magyarország ügyvezetője emiatt a legnagyobb esélyét egy kompromisszumnak látja. Véleménye szerint a jogállamisági mechanizmus beépül az uniós intézményrendszerbe, lehetséges viszont, hogy valamennyit puhítanak rajta, ám ezt az Európai Parlament (EP) valószínűleg nem hagyja. Annak viszont nem látja esélyét, hogy teljesen kikerüljön a végső megoldásból.

Arató Krisztina nem látja a kompromisszum létrejöttét. Szerinte ugyanis ha az EU elengedi a 7-es cikk szerinti eljárásokat, akkor az egyenlő lesz a jogállamisági gyakorlat megkérdőjelezésével, az EP nem akar hosszá nyúlni a jelenlegi verzióhoz, a vétóval fenyegető két ország részéről pedig nem látszik, hogy felülvizsgálnák az álláspontjukat. Esetleg azt találná kiútnak, ha a Covid-alapot a maradék 25 tagállam elindítaná, így viszont a költségvetést sem fogadnák el, ami lehet egy időhúzási taktika. Ez esetleg ráveheti a két renitens tagállamot a kompromisszumra.

Navracsics Tibor volt uniós biztos is úgy vélekedett az ATV-nek a hétvégén, hogy nehéz most már olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára presztízs- vagy arcvesztés nélkül vállalható. Véleménye szerint az lenne a megnyugtató, amit eddigi információi szerint Németország is tervez, vagyis hogy januártól elindul egy párbeszéd az uniós intézmények és a tagállamok között, amelynek keretében végigtárgyalják azt, hogy mi az, ami jogállamiság probléma és mi az, ami nem. Lehet, hogy ez a magyar és a lengyel ellenkezést is leszerelné - jegyezte meg a volt biztos.