Pusztán a számokból kiindulva azt láthatjuk, hogy a sikeres válságkezelésnek hála ma Magyarország továbbra is felzárkózó növekedési pályán van az európai szintéren, az idei 2 százalék körüli várható hazai növekedés ugyanis érdemben meghaladja az EU átlagos növekedését a gazdaságunk nagyfokú nyitottsága ellenére is.

2020 elején a magyar gazdaság dinamikus növekedést mutatott, a hazai gazdaság több szektorában is rekordok dőltek. Az ipar és a kiskereskedelem erős teljesítménye, valamint a turizmus és a vendéglátás fellendülése miatt a foglalkoztatás a rendszerváltás óta nem látott szintekre tört.

A koronavírus-járvány megjelenése azonban drámai változást hozott, a járvány terjedésének megfékezését célzó korlátozások bevezetése és a határzárak azonnali leállásokat okoztak számos ágazatban, ami keresztbe törte a korábbi gazdasági növekedési kilátásokat. Éppen csak megkezdődött a kilábalás, amikor újabb sokkok sorozata jelent meg: az orosz-ukrán háború miatt kialakuló energiaválság; a világ több részén pusztító aszály és egyéb szélsőséges természeti csapások miatt megugró alapvető terményárak, az elszálló nyersanyag és félvezető árak és egyéb nehezítő tényezők.

Ezek eredőjeként globálisan megugrott az infláció, ami évtizedek óta nem látott – és máig fennmaradó – erőteljes kamatemelési ciklusokhoz és recesszióhoz vezetett. Egy ilyen nemzetközi környezetben kellett helytállnia a magyar gazdaságpolitikának az elmúlt 4 év során.

A magas kamatok a vállalatokat is nehéz helyzetbe hozták, ezért a kormány itt is kamatstopokkal, valamint kedvezményes hitelprogramokkal – többek között a Baross Gábor Újraiparosítási programmal – támogatta a hazai KKV-kat, ezzel is elkerülve a hitelkiszáradás és a csődök kockázatát.

A kabinet kiterjesztette a Széchenyi Kártya Program keretösszegét, mivel a magas kamatkörnyezetben a vállalkozások „ki voltak éhezve” a kedvezményes kamatozású termékekre. Ezen programok nélkül a hitelezés akár egyharmaddal is csökkenhetett volna, amelynek következtében vállalkozások tízezrei szembesülhettek volna finanszírozási válsággal. 

A még ma is tapasztalható, növekedést fékező kamatkörnyezet kezelése érdekében a kormány mindezeken felül 2023 őszén megállapodott a kereskedelmi bankokkal önkéntes kamatplafonok bevezetéséről a lakáshitelek és a kkv hitelek esetében, amelynek mértéke 2024 elején tovább csökkent, végül a piaci kamatok mérséklődésével kivezetésre került. A bankok átmenetileg azt is vállalták, hogy az új kkv hiteleknél nem érvényesítik a BUBOR feletti kamatfelárakat.

A családok életszínvonalának fenntartását a rezsicsökkentés és a családtámogatási intézkedések megvédése mellett az segítette, hogy 2022-ben közel 20 százalékkal, 2023-ban 14-16 százalékkal, 2024-ben pedig 10-15 százalékkal növelte a kormány a bérminimumot és a minimálbért. A dinamikus bérnövekedést az intézkedések eredményeképp fennmaradó rekord alacsony munkanélküliség és feszes munkaerőpiac is támogatta.

Az átmenetileg gyorsuló infláció miatt a bérek reálértéke 2022 szeptembere és 2023 augusztusa között 4 negyedéven keresztül csökkent, azonban a hazai munkavállalók így is kedvezőbb helyzetben vannak összességében, mivel Csehországban 9 negyedéven, Németországban 6 negyedéven keresztül csökkentek a reálbérek, ráadásul itthon közel egy éve látványosan, a legutóbbi adatok szerint 10 százalékos ütemben növekszik a fizetések vásárlóereje. Azaz újra egyre többet tudnak vásárolni a családok.

A kormány által átvállalt lakossági terhek és válságkezelési intézkedések következtében a költségvetés kiadásai jelentős mértékben emelkedtek, ami az államadósság átmeneti növekedéséhez vezetett, ahogy az világszerte látható volt. Emiatt bár gyakran illetik kritikával a kormányt, a valóságban az anticiklikus gazdaságpolitikával helyesen cselekedett, ugyanis az ösztönzők segítségével sikerült tompítani az elmúlt évek válságainak gazdasági hatásait, valamint megőrizni a fizetések vásárlóerejét és a kamatstopokon keresztül megállítani egy újabb hitelválság kialakulását.

A fegyelem nem bomlott meg, ezt jól példázza, hogy nemzetközi kitekintésben továbbra is jóval alacsonyabb a GDP arányosan mért 73,5 százalékos magyar államadósság, mint a fejlett országok jelentős részében, sőt összevetve a japán 266 százalékos, az olasz 137 százalékos vagy az amerikai 121 százalékos értékkel kifejezetten kedvező szintet mutat, és hasonló szintet ér el, mint például a szlovén 69 százalékos vagy a horvát 63 százalékos államadósság.

Az alacsony háztartási energiaárak fenntartásának költsége a nemzetközi energiaárak süllyedésével ugyan érdemben mérséklődik, azonban az államadósság átmenetileg megugrott kamatterhei, valamint az óvatosság miatt elhalasztott fogyasztás által elmaradó áfa bevételek ezer milliárd forintos mértékben rontják a költségvetés egyenlegét.

Belátható, hogy szükség van a hiány konszolidálására, már csak a további költségvetési kamatterhek mérséklése miatt is, miközben az Európai Bizottság hét másik tagállam mellett hazánk ellen is elindította a túlzottdeficit-eljárást. Miközben ezzel párhuzamosan visszatartja a Magyarországnak járó EU-s források fennmaradó több mint 20 milliárd eurós részét, ami szintén segíteni tudná a gyenge külső kereslet által előidézett gyengébb konjunktúra ellensúlyozását.

A beruházásokat érdemben befolyásoló kamatok kapcsán érdemes megjegyezni, hogy mára érdemben csökkentek a 2022 őszén elért csúcshoz képest, és noha még fokozatosan és lassabb ütemben tovább mérséklődhetnek, a fenntartható árstabilitás eléréséhez szükséges a pénzpiaci stabilitás, amelyre szintén befolyással van a hazai kamatszint. 

Összességében ugyanakkor a hazai gazdaság jó állapotban lévő fundamentumaiból következően több pozitív fejlemény is segíthet, hogy a növekedés továbbra is az EU-s átlag felett maradjon. A reálbérek kifejezetten dinamikus növekedése, valamint a fokozatosan oldódó óvatossági motívum hatására a következő negyedévekben tovább élénkül a fogyasztás, bevételhez juttatva a hazai KKV-kat is. Ezt támogatja a háztartások pénzügyi vagyonának növekedése is, ami lehetővé teszi a nagyobb fogyasztást, valamint az elhalasztott fogyasztás pótlását.

A belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások termelésének és beruházásainak helyreállításához elsősorban ezek a javuló belső keresleti kondíciók járulhatnak hozzá, segítve a jelenlegi alacsonyabb kapacitáskihasználtság helyreállását és új beruházások indukálását. A mára 7 százalék alá kerülő - és fokozatosan tovább csökkenő - kamatok szintén szükségesek ehhez az olyan támogatott hitelprogramok mellett, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, valamint a már említett SZKP.

A fenti célokat fogja szolgálni az idén várható új családtámogatási- illetve a KKV-k üzleti környezetét javító intézkedéscsomag, illetve a háztartások fogyasztási lehetőségeit érdemben bővítő jövő évi családi adókedvezmény duplázás, melyek tovább kívánják erősíteni a gazdaságnak mind a keresleti, mind a kínálati oldalát.

A már említett ellensúlyozandó kockázatok között szerepel, hogy a rövidtávú nemzetközi kilátások és előrejelzések alapján nem számíthatunk az exportkereslet gyors élénkülésére, a fontosabb német és európai konjunktúra indikátorok is gyengék egyelőre, tükrözve a német és az európai gazdaság fennálló versenyképességi problémáit, illetve a szankciós- és energetikai döntéseinek következményeit.

Ezzel párhuzamosan a belső kereslet javulása az import növekedésében is megjelenhet fokozatosan. Mindezek hatására az év második felében záródik az export és import változása közötti rés, így a külkereskedelmi egyenleg nettó alakulása kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. Eközben az exportpiacainkon legkésőbb a jövő év elejétől javulás következhet be, ami egyrészt az EKB várható kamatcsökkentéseinek, másrészt a reálbérek exportpiacainkon is jelentkező pozitív fordulatából következhet, igaz az is megjegyezhető, hogy azonnali és átütő megoldást a béke jelentene. 

Az export várható bővülését a jelenleg folyamatban lévő exportkapacitás bővítések üzembe helyezése is támogathatja, részben ellensúlyozva a jelenlegi alacsonyabb kapacitáskihasználtságot is, illetve amivel növelhetjük exportpiaci részesedésünket, segítve a hazai gazdaság külső keresleti lábát. 

Ha összességében sorba vesszük a jelenlegi, igen erőteljes hátráltató tényezőket, mint a világgazdasági exportkereslet gyengesége, az EU-s és német gazdasági szövetségi rendszerünk jelenlegi útvesztése, továbbá az olyan gazdasági károk elszenvedését, mint például az EU-s források visszatartása és az ukrán energetikai zsarolás, valamint hogy a belső kereslet megtámogatásának hiányát is érzi jelenleg a magyar gazdaság, és ezek ellenére tud az EU-s átlagot láthatóan meghaladó növekedést produkálni, akkor bizakodásra mindenképp van okunk.

A második negyedévben látott 1,3 százalékos éves alapú GDP bővülés az Eurozóna 0,6 százalékos növekedési ütemének több mint kétszeresét éri el, és az élmezőnybe tartozva a 8. legjobb az unión belül, megelőzve például a belga, a francia, az olasz, a holland, a román, a lett vagy éppen a német gazdaság teljesítményét.

Az eredmények alapján tehát a gazdaságpolitikai intézkedések működnek és megóvták a gazdaság alapszöveteit, így a békét követően a magyar gazdaság tartalékai felszabadulhatnak és újra 4 százalékos gazdasági növekedés lehet.

Szerző: Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető elemzője