Nem fukarkodott az ígéretekkel a magyar kormány a koronavírus-járvány kezdetén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) április eleji közleménye szerint 1200 milliárd forinttal támogatják a munkahelyek megtartását és újak teremtését idén, kifejezetten az előbbi célra 220 milliárdot szántak.

Erre a kormány két támogatási formát alakított ki:

Kapcsolódó

  • A csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás, ezt a német Kurzarbeit megfelelőjeként képzelték, de a szabályai nagyon bonyolultra és korlátozóra sikeredett: csak 3 hónapig jár, a 15-75 százalékos munkaidő-kiesés 70 százalékát fizeti az állam, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális támogatás 112 ezer forint, ez havi 322 ezer forintos bruttó esetén járhat.
  • A kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatása, amely szerint bármely kutató fizetésének jelentős részét átvállalja a kormány, ha érintette a járvány, függetlenül attól, hogy visszaesett-e a bevétel és/vagy a munkaidő. 670 ezer forintos havi bruttó fizetés mellett lehet elérni a havi 319 ezer forintos maximális támogatást, a kormány a kutatói bérek felét vállalata át maximum három hónapra.

Elszámolta magát a kormány?

A G7.hu megnézte, hogy az elmúlt hónapok adatai alapján, mennyire teljesültek a kormány ígéretei. Ezek alapján a gazdasági portál úgy látja, a kabinet alaposan elszámolta magát, a rendkívül szűkre szabott feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a támogatásokat. Augusztus pedig az igénylés utolsó hónapja, erősítette meg György László, az ITM államtitkára hétfőn. A politikus arról is beszélt a távirati irodának, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás keretében a kormány "több mint 226 ezer" munkavállalónak nyújtott támogatást.

A portál által vizsgált számok alapján úgy tűnik, a kormány idén a veszélybe került munkahelyek megmentésére jó eséllyel 50 milliárd forintot sem fog költeni, ami a tervezett összeg alig több mint ötöde. Sőt bizonyos értelemben már ez a szám is túlzás, hiszen egy kalap alá veszi a kétféle bértámogatást, miközben a kutatói bérek átvállalásánál csak annyi feltétel volt, hogy legalább a támogatás időtartamával megegyező ideig tovább kell foglalkoztatni a k+f munkatársakat.

A támogatás értelmetlenségét talán az mutatja a legjobban, hogy úgy kapott összesen 16 ezer kutató bértámogatást, hogy összesen 35 ezer kutatói munkahely volt tavaly vállalkozásoknál a KSH adatai szerint - és ebben feltételezhetően több ezer fő lehet az olyan vállalkozás, ami állami és/vagy egyetemi tulajdonban van - jegyzi meg a G7.hu. Ez pedig így leginkább az innovációval foglalkozó cégek állami támogatásának tekinthető, és nem kármentésnek. A portálnak nem sikerült egyelőre a támogatott cégek listáját elérni, de mivel a vállalati innováció nagyrészt a multik itt végzett - vagy sok esetben csak Magyarországra lekönyvelt - k+f tevékenységéről szól, ez a külföldi vállalkozások állami támogatása lehetett leginkább.

Csak minden 20. munkavállalót támogatott a kormány

Ez utóbbi támogatást is figyelembe véve, és elfogadva a György László-féle 226 ezres számot, akkor ez az első negyedévben még 4,5 millió foglalkoztatott számához viszonyítva azt jelenti, hogy csupán minden 20. magyar munkavállalót támogatott a kormány, ami nemzetközi összehasonlításban igen alacsony. Németországban ugyanis minden ötödik munkavállaló részesült a Kurzarbeitból, míg Ausztriában minden harmadik munkavállaló kapott.

Főként a tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban volt jelentős a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Ez a portál szerint azzal lehet összefüggésben, hogy a legnagyobb járműipari cégek főként ezekben a megyékben vannak jelen, illetve a turizmus szerepe is nagyobb ezek többségben.

Minden második álláskereső a semmiből él

Az már csak hab a tortán, hogy az Mfor.hu a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján azt találta, hogy mára minden második regisztrált álláskereső maradt bármiféle anyagi támogatás nélkül. Az szolgálta júliusra vonatkozó adatai ugyanis azt mutatták, hogy 6 hónap után először csökkent a regisztrált álláskeresők száma, azaz 10 500 álláskereső tudott elhelyezkedni, aminek eredményeként 365 755 volt a regisztráltak száma az előző havi 376 290 után.

Az ellátás nélküliek száma ugyanakkor 190 982 fő volt júliusban, ami 15 ezerrel magasabb az előző havinál, az előző évi létszámot pedig majdnem 80 ezerrel haladja meg. Arányuk a regisztrált álláskeresőkön belül 52,2 százalék lett a korábbi 46,7 százalék után. Ez azt is jelenti, hogy minden második álláskereső anyagi segítség nélkül marad - mutat rá az mfor.hu. A portál szerint legutóbb ennél magasabb arányra 2015. áprilisában volt példa, amikor is az ellátás nélküliek aránya a regisztrált álláskeresők 53,6 százalékát tette ki.

Emellett csökkent a szociális segélyben (74 504 fő) részesülők száma is, a tartósan álláskeresőké ugyanakkor néhány száz fővel 79 429-re emelkedett júliusban. Az álláskeresési járadékban (ami gyakorlatilag a munkanélküli segélynek felel meg) részesülők száma 25 ezerrel 100 ezer főre mérséklődött a hetedik hónapban.