Ó, az a legendás magyar korrupció: mítosz és mindenféle matek

A Transparency International 2023-ra vonatkozó Korrupció Érzékelési Indexén (CPI) Magyarország 2022-höz hasonlóan 42 pontot ért el, amivel a világ 180 országából a 76., európai viszonylatban pedig a legkorruptabb országgá vált.

A jelentés szerint minél több pontot ér el egy ország a lehetséges 100-ból, annál kevésbé korrupt. A 2024. január 30-án Budapestet ismertetett eredmények szerint bár az európai uniós pénzek lehívása érdekében meghozott korrupció elleni és jogállamisági intézkedések között van, ami előremutató, önmagában azonban mégsem lehet velük felszámolni a rendszerszintű korrupciót, és helyreállítani a jogállamiságot.

Mi fán terem a vesztegetés?

Az, hogy a korrupció mint fogalom, mit jelent, önmagában nem képezi vita tárgyát. Más kérdés azonban, hogy ki, mit és hogyan értékel korrupciós kockázatnak és vesztegetési kísérletnek.

A jelentés alapján a Transparency International kiindulópontja az, hogy a CPI legfrissebb globális adatai alapján egyértelmű az összefüggés a korrupció kiterjedtsége és az igazságszolgáltatás függetlensége között. Ennek alapján pedig a jogállamiság helyzetét vizsgáló nemzetközi vizsgálatok tekintetében a szervezet szerint világszerte hanyatlik a független igazságszolgáltatás.

Erre - szerintük - az mutat rá, hogy a World Justice Project által összeállított Rule of Law Index felmérésben alacsony pontszámot elérő országok a Korrupció Érzékelési Index rangsorában is gyengén teljesítettek. Ez főként a TI által autoriternek, illetve félautoriternek nevezett jogállamokban fordult elő.

Magyarországra vonatkozóan a szervezet górcső alá vette a jogállamiság állapotán túl a közbeszerzések rendszerét, a korrupciónak a gazdaságra gyakorolt hatását. Az EU által megalapozott mérföldkövek nyomán létrehozott Integritás Hatóság és a mellette működő Korrupció Ellenes Munkacsoport hatásköri deficittel küzd, korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. Emellett azt is kiemeli, hogy a hatalom nyilvánossággal szemben való elutasító reflexi nem változtak érdemben attól, hogy az Unió nyomására visszavonta a közérdekű adatok hozzáférhetőségének akadályát.

A jelentésben a TI arra is kitér, hogy a nagy korrupció szerény gazdasági teljesítménnyel párosul. Ez azt jelenti a szervezet szerint, hogy hiába jó hír az, hogy 2023-ig a magyar gazdaságra rendkívül magas beruházási ráta volt jellemző, mivel „a befektetések GDP-hez viszonyított magas szintje a régiós országokkal összevetve szerény gazdasági teljesítménnyel és gyatra termelékenységgel párosult.” Ez pedig, a TI szerint, szintén egy olyan összefüggő tényező, ami a korrupció egyik velejárója.

A számítás mikéntje 

A Korrupció Érzékeli Index egy 100-as skálán mért pontozási rendszer. A TI Berlinben működő társasága a mutatók 12 szervezet 13 felmérése és értékelése alapján állítja össze. A jelentés alapján a CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértői és üzleti értékelések alapján állapítják meg, mennyire fertőzi a korrupció a közszektort az adott országban.

• A skálán a 0 a korrupcióval leginkább érintett, míg a 100 az abban legkevésbé érintett országok jelöli.
• Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták, a háttárindexek pontszámait pedig rávetítik a skálára.
• Ebből és az alindexek pontszámának átlagából kapja meg az adott ország a CPI pontszámát.

Mindez azonban nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a korrupciós index végleges pontszámát jelentő alindexek hogyan tevődnek össze a kutatásban résztvevő szervezetek és szakértők által, azonban a módszertant a TI egész részletes leírja ebben a dokumentumcsokorban.

A SZERVEZET JELENTÉSÉRE SŰRŰN HIVATKOZNAK A KÜLÖNBÖZŐ SAJTÓORGÁNUMOK,

mivel maga a TI kért hitelességi tesztet a saját módszertanára még 2018-ban az Európai Bizottságtól. Az eljáró audit pedig a korrupció mérésére alkalmas eszköznek ítélte meg azt. Vagyis az EB számára a CPI mértékadó adat.

A Világbanknál más a matek

Nemrégiben jelent meg a Világbank adatvizualizációs térképe, amelyen a korrupció számos indikátorának értéke követhető nyomon. Ez a mérés a helyi szinten működő vállalkozások észleléseire hagyatkozik, és a korrupció szándéka szerint több indikátor által jegyzett adat is lekövethető:

• Vesztegetés előfordulása (azon cégek százalékos aránya, amelyeknél legalább egyszer kértek kenőpénzt),
• Az olyan közügyletek százalékos aránya, amelyekben ajándékot vagy nem hivatalos fizetséget kértek (röviden: a vesztegetés mélysége),
• És ezen felül az olyan cégek százalékos aránya, amelyek ajándékokat vagy ügyleten kívüli juttatásoknak adhatnak adóhivatali tagoknak, vagy egy fontos hatósági, eljárási és építési engedély vagy kormányzati megbízás érdekében,
• vagy köztisztviselőknek azzal a céllal, hogy „elintézze” a dolgokat.

Az egyes indikátorokon belül a Világbank annak az összesítését is jegyzi, hogy a kis- közép- vagy nagyvállalkozásoknál melyik típusú vesztegetési forma milyen gyakorisággal fordul elő.

Azonban bármelyik indikátorról is van szó, pontatlanságra adhat okot, hogy sok országban, köztük európai országban is, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok 2018-asak vagy 2019-esek.

MINDEMELLETT EZEK AZ ADATOK TISZTÁN VÁLLALATI ADATOKRA TÁMASZKODNAK.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője a Mandiner írása alapján egyetlen indikátorra mutatott rá, mégpedig arra, amely azoknak a cégeknek a százalékos arányára mutat rá, amelyeknél legalább egyszer érzékelhető volt, hogy kenőpénzt fogadtak vagy fogadhattak el. Ez a mutató a magyar vállalatok esetében - ahogy a szakértő is rámutat - 1,2 százalék volt tavaly.

Azonban ez csak a felszín, hiszen ha az egyes indikátorokban szétnézünk, az arányok változnak.

Az az indikátor ugyanis, ami a köztisztviselők potenciális vesztegetésére mutat rá (abból a célból, hogy „intézzék el a dolgokat”), azt mutatja, hogy az ilyen fajta korrupcióban

a magyar vállalatoknak már a 3,5 százaléka lehet érintett, ezen belül pedig a száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok 4,9 százaléka.

De 3 százalék feletti ugyanez a mutató azoknál a vállalkozásoknál, ahol egy háztartás gyakorolja a tulajdonosi jogkört, ami nem exportőr, illetve ami valamilyen szolgáltatást végez.

Az az indikátor pedig, ami azon cégek százalékos aránya, akik vélhetően ajándékokat adnak kormányzati szerződés elnyerése érdekében, semmilyen adatot nem mutat Magyarországra vonatkozóan, ahogy az olyan jellegű korrupcióra vonatkozóan sem, amelyek valamilyen működési engedély megszerzéséhez voltak köthetők. Hiányosak az adatok annál az indikátornál is, amelyek az importőri engedélyekkel kapcsolatos vesztegetésekre mutatnak rá.

A VILÁGBANK ADATAIBÓL AZ IS KIDERÜL, HOGY ÖSSZESEN 5,8 SZÁZALÉKOS AZ ARÁNYA AZOKNAK A HAZÁNKBAN TEVÉKENYKEDŐ VÁLLALKOZÁSOKNAK, AMELYEK A KORRUPCIÓT „JELENTŐS VAGY NAGYON SÚLYOS KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐNEK” TEKINTIK.

Fontos megjegyezni azonban, hogy nem csupán Magyarország esetében merülnek fel a fent felsorolt problémák és adathiányosságok.

ETTŐL AZONBAN A VILÁGBANK ADATAI NEM ENGEDNEK ARRA KÖVETKEZTETNI, HOGY MAGYARORSZÁG LENNE A TÉRSÉG LEGKORRUPTABB ORSZÁGA. UGYANAKKOR AZT SINCS OKUNK FELTÉTELEZNI, HOGY NÁLUNK NINCS KORRUPCIÓ.