Nem áll jól a magyar ipar, különösen az akkumulátorgyártás szenved, amely az elmúlt hónapokban jelentős visszaesést mutatott: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, a 2021-es év átlagát már egy éve nem tudja elérni. Az akkumulátorgyártás viszont még ennél is jelentősebb mínuszban van: 

egy év alatt gyakorlatilag megfeleződött a termelési volumen.

A KSH januári adatai szerint a feldolgozóiparon belül a leginkább, mintegy 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a villamos berendezések gyártása: ezen belül pedig az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 46 százalékkal csökkent éves bázison a novemberi 21, illetve a decemberi 51 százalékos visszaesést követően. Januárban a villamos berendezések gyártásának termelési értéke 2022 közepi szintre zuhant vissza.

Döcög a magyar ipar
Döcög a magyar ipar
Kép: Economx

Pedig Magyarország az elmúlt években jelentős beruházásokat vonzott az akkumulátorgyártás területére, és kiemelt kormányzati cél, hogy az európai piac egyik meghatározó szereplőjévé váljon az ország. 2022 végén még nemzeti stratégiát is alkottak – Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 –, amely szerint hazánk Németország után az európai lítiumion-akkumulátorgyártás egyik legnagyobb központja szeretne lenni. 

Az óriási üzemek száma egyébként tovább növekszik, újabb és még nagyobb gyárak – valamint beszállítók – jelennek meg a piacon. Az akkumulátorgyártás súlya pedig ma már meghaladja az alágazat teljes teljesítményének a felét, így ennek ingadozása jelentős hatással van az ipar egészére.

Most már valóban akkumulátor-nagyhatalom leszünk?

A gazdaságnak nem származik előnye az akkumulátorgyárakból, a kormány mégis milliárdokat költ az építkezésekre – szűk két éve még 25 település volt érintett.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2025 februárjában arról beszélt, hogy Magyarország GDP-arányos akkumulátorexportja meghaladja az 5 százalékot, és az uniós akkumulátorgyártási kapacitás 17-18 százalékát, valamint a termelési érték 26 százalékát adja.

Mindezek ellenére aggasztó statisztikák érkeznek az ágazatról, ahogy az egész magyar ipar is szenved – különösen a legújabb zászlóshajó –, ráadásul a rendelésállományok alakulása sem mutat kedvező képet: a feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene 2,6 százalékkal csökkent januárjában az előző év azonos időszakához képest.

Szintén nem kecsegtetnek sok jóval az exportpiacaink, ugyanis az európai akkumulátorgyártás is számos kihívással néz szembe:

  • keresleti gondok: a globális akkumulátorgyártási kapacitás 2025-re várhatóan 7,9 TWh-ra nő, miközben a kereslet csak 1,6 TWh lesz – ez túlkínálathoz és alacsony árakhoz vezethet, ami nehezíti az európai gyártók versenyképességét;
  • pénzügyi nehézségek: például a svéd Northvolt, amelyet Európa akkumulátorgyártásának reménységeként tartottak számon, csődöt jelentett;
  • ázsiai dominancia: a globális akkumulátorgyártásban továbbra is jelentős az ázsiai gyártók fölénye, ami szintén szűkíti az európai szereplők mozgásterét.

Borítékolható a visszaesés

Visszatérve a magyar akkugyártásra, most talán a legfontosabb kérdés, hogy havi szinten sikerül-e növekedést elérni, valamint hogy a két legnagyobb exportorientált ágazat, a járműgyártás és az elektronikai ipar milyen eredményeket produkál, vajon lesz-e bennük valamilyen pozitív trend. 

Jelenleg úgy látom, hogy éves összevetésben a visszaesés továbbra is szinte biztosra vehető. Az igazán izgalmas kérdés az, hogy a havi változás képes lesz-e pozitív tartományban maradni


– fogalmazott az Economx megkeresésére Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Szerinte elképzelhető, hogy az év második felére az év/év alapú mutatók már nem mutatnak csökkenést, és összességében a teljes év ipari termelése nagyjából nulla körüli változást mutathat.

A legnagyobbak is küszködnek

Viszont a legfrissebb hírek szerint a koreai akkumulátorgyártók, mint az SK Innovation és a Samsung SDI, amelyek már működő gyártóbázisokkal rendelkeznek Magyarországon, komoly megrendelési nehézségekkel küzdenek. Több korábban leszerződött megrendelést visszamondtak, ami komoly kihívások elé állítja az ágazatot – figyelmeztetett az elemző. Ugyanis kérdéses, hogy a koreai akkumulátorgyártók mennyire tudnak versenyképesek maradni a jelenlegi piaci környezetben. Egyelőre úgy tűnik, a helyzetük nem túl kedvező, bár még mindig stabilabb pozícióban vannak, mint például a fentebb már említett Northvolt.

Érdekes módon az elektromos autók eladásai Európában tavaly összességében nem estek drámai mértékben, inkább stagnáltak – az év elején volt némi visszaesés, de a teljes éves adatok alapján a kereslet nem zuhant akkorát, amely teljes mértékben megmagyarázná a magyarországi akkumulátorgyártás visszaesését. Török Zoltán szerint a jelenlegi helyzetet részben az is befolyásolja, hogy Magyarországon jelenleg csupán két-három nagy gyár működik, amelyek két koreai gyártóhoz kötődnek.

Ha a kínai gyártók is belépnek a magyar piacra, az hozhat szerinte egyfajta kiegyenlítődést az iparágon belül. Ha előretekintünk, egyértelmű, hogy az autóipar és az elektromos berendezések gyártása, valamint az akkumulátorgyártás egyre nagyobb részt fog kitenni a magyar ipar teljesítményéből is – ami egyébként a Raiffeisen vezető elemzője szerint jelentős kockázatot hordoz magában.

Bár a piac bővülésével egyre több vállalat lép be, ami tompíthatja az egyes cégek gyengélkedésének hatását, maga az ágazat továbbra is erősen kitett lesz a gazdasági ciklusoknak. Ez a függőség hosszú távon meghatározó tényező lehet a magyar ipar stabilitása szempontjából is


– vetített előre Török Zoltán.

Van, aki máshogy látja

Felkerült a gazdasági világtérképre Magyarország annak köszönhetően, hogy alig több mint fél évtized alatt Európai szinten az egyik legnagyobb elektromosautó- és akkumulátorgyártó kapacitás épült ki hazánkban. Noha az elmúlt hónapokban az európai gépjárműipar nehéz időszakot élt át, az előttünk álló évek egyik legnagyobb üzleti sztorija kétségkívül az elektrifikáció, amelynek fontos eleme a korszerű energiatároló technológia elterjedése – mondta el az Economx podcastjában már Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője. 

A több mint 100 magyarországi vállalatot tömörítő szakmai szervezet vezetője elismerte: az elmúlt hónapokban az európai gépjárműipar nehéz időszakot élt át, ám előremenőleg a zöld energetikai átállás óriási keresletet fog generálni. Az elkövetkező évek fejlődését várhatóan a piacvezető világvállalatok vezetik majd, de a magyar vállalati szektornak komoly lehetőséget jelent, ha a magyar kkv-k és kutatói szféra sikeresen be tud kapcsolódni az üzleti vérkeringésbe.  

Kapcsolódó