A kormány csütörtök este az Országgyűlés elé terjeszti azt az államközi szerződéstervezetet, amely rendezné Rákosrendező pályaudvar környezetét – tudatta közleményében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM).
A tárca részéről azt is közölték, hogy a magyar és az Egyesült Arab Emírségek kormánya között létrejött megállapodás értelmében rekultiválják és teljesen felújítják a Budapest közepén található mintegy 130 hektáros területet, amelyen jelenleg 170 ezer köbméternyi szemét, veszélyes hulladék szennyezi a környezetet és veszélyezteti a környezetében lakók egészségét.
A szerződésben vállalt, 5 milliárd eurós fejlesztésnek köszönhetően új városközpont jöhet létre, lakóingatlanokkal, bevásárlóközpontokkal, közösségi terekkel és közparkokkal.
A kormány, a nemzetgazdasági szempontból időszerű, ezért kiemelt, csaknem 2000 milliárd forintos fejlesztést, a jogszabályi és adózási környezet alakításával segíti
– fogalmazott Lázár János miniszter tárcája a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták: amennyiben az Országgyűlés is támogatja a megállapodást, „úgy az garanciája lesz annak, hogy a rákosrendezői rozsdaövezetben tervezett, világszínvonalú ingatlanfejlesztés az európai és a magyar törvényeknek megfelelően, a nemzeti érdekekkel összhangban és Budapest, illetve a budapestiek javára valósuljon meg.”
Maxi-Dubaj, vagy a bécsi fenntartható modell? Ideje túllépni a szovjet városfejlesztési elveken
Pest legnagyobb barnamezős területe a főváros revitalizálásának és a XXI. századhoz igazításának a kulcsa lehetne, ehhez azonban nem a befektetői magánérdekeknek kellene kizárólagosan meghatároznia Rákosrendező jövőjét. Vitézy Dávid városmobilitási szakértő szerint lenne mit eltanulnunk Bécstől ezen a téren is. Az érintett területet a MÁV-nak nyár végéig ki kellene pucolnia, ám egyelőre még azt sem tudni, hogy a két és fél évtizede leégett sportcsarnok törmelékei között van-e veszélyes hulladék – merthogy az egykori BS romjai is ott vannak valahol a föld alatt. Időközben megérkeztek a felmondólevelek is a bérlőkhöz, akik 30 napot kaptak, de a MÁV igyekszik nekik segíteni. Az Economx „Megörökölt ipar” című cikksorozatának első része.Nagyriportunk folytatását ITT találja.