Nemcsak alacsonyan kell tartani az inflációt, de az inflációval kapcsolatos minden emlékképet ki kell törölni az emberek fejéből – erről is beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A jegybank 2022-es és 2023-as beszámolóját ismertetve úgy érvelt, amíg az inflációval kapcsolatos félelmek ott vannak a fejekben, addig minden gazdasági szereplő kétszer is meggondolja, hogy az elérhető forrásaiból új, a növekedést beindító beruházásokra költsön.

„E tekintetben óva intenék minden gazdasági döntéshozót, hogy az infláció emelkedésének árán próbáljon gazdasági növekedést elérni”

Kapcsolódó

– húzta alá a jegybank alelnöke a Telex szerint annak kapcsán, hogy Tordai Bence azt kérdezte, Virág Barnabás egyetért-e felettesével, Matolcsy Györggyel, aki korábban elárulta, 2022-23-ban a hazai infláció az Orbán-kormány „kalandor” gazdaságpolitikája miatt volt kiugró.

A párbeszédesből függetlenné vált ellenzéki képviselő azt is megkérdezte, az MNB szerint várható-e, hogy a 2026-os országgyűlési választás előtt ismét emelkedő pályára áll majd a drágulás üteme a kormány gazdaságpolitikája miatt. Erre Virág úgy felelt, 

a jegybankon kívül a legtöbb időt az életében a kosárlabdapályán töltötte, ott pedig azt tanulta, hogy a meccs végén nem az számít, ki dobta a legtöbb pontot vagy ki szedte össze a legtöbb lepattanót, hanem hogy a csapat nyert vagy veszített. 

Emlékeztetett, a jegybank elemzései szerint 2022 közepéig a nemzetközi hatások miatt nőtt leginkább a magyar infláció, utána viszont országspecifikus hatások fokozták tovább az árakat, így tetőzhetett 25,7 százalékon az áremelkedés üteme Magyarországon. De Virág nem a kormány gazdaságpolitikáját tette felelőssé, hanem azt, hogy jelentős volt itthon a profitinfláció, azaz a cégek jobban emelték az áraikat, mint azt a bekerülési költségeik növekedése indokolta volna.

A gyenge forintból fakadó euróárfolyamnak biztos hatása lehet az inflációra, de ezt leginkább nemzetközi tényezők, az amerikai gazdaság tőkeelszívása okozza. Úgy véli, a most elfogadott, 2025-ben 9 százalékos minimálbér 7 százalékos garantált bérminimum-emelésnek nem feltétlenül kell az infláció növekedésével járnia, mivel a cégek részben a nyereségüket növelték a megemelt árakból – fejtegette az MNB-alelnök.

Virág Barnabás a magyar gazdaság jövőbeni kilátásaira szintén kitért, és szavai szerint a lakossági fogyasztás 4-5 százalékkal növekedhet jövőre, ami felfelé húzhatja majd a GDP-t az idei várható 0,7 százalékos növekedés után. Optimistán azt is hozzátette, ha a mezőgazdaság az idei rossz évet követően csak átlagosan teljesít jövőre, a növekedést az is 0,5 százalékkal húzhatja feljebb.

Nagy Márton ezt tartja a magyar gazdaságpolitika eredendő bűnének

„Ezt hívják eredendő bűnnek” – mondta a devizahitelezésről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economxnak adott másfél órás interjúban. A Pogátsa Zoltánnal folytatott beszélgetés során elmondta, hogy lényegében a devizahitelezés „nyírta ki” az első gazdasági modellünket. Részletek.