Jövőre 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho), amit a munkáltatók fizetnek a bruttó fizetés után.
Ez a lépés csökkenti ugyan a munkáltatók személyi kiadásait, de részben a munkaerőhiányos helyzet miatti béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt összetettebb a kép. A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza kiszámolta, hogy mi várható jövőre.
Minimálbéres matek
A minimálbér 10 500 forinttal 138 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 19 500 forinttal 180 500 forintra emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy a két összegből az idei 22 százalék helyett 19,5 százalékos, azaz 26 910, illetve 35 198 forint szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a munkaadónak.
A minimálbér és garantált bérminimum után 2017-ben 28 050, illetve 35 420 forint szochót kellett fizetni. Tehát a béremelés és a járulékcsökkentés eredőjeként a szocho 2018-ban a minimálbér esetében 1590 forinttal mérséklődik, a garantált bérminimumnál pedig mindössze 222 forint lesz a csökkenés.
Minimálbér | 2017 (22%-os szocho) | 2018 (19,5%-os szocho) |
Személyi jellegű ráfordítás | 157 463 | 166 980 |
Szakképzési hozzájárulás | 1 913 | 2 070 |
Szociális hozzájárulás | 28 050 | 26 910 |
Bruttó összeg | 127 500 | 138 000 |
Személyi jövedelemadó | 19 125 | 20 700 |
Egyéni járulékok (egészségügyi járulék, munkáltatói járulék, nyugdíjjárulék) | 23 588 | 25 530 |
Nettó összeg | 84 788 | 91 770 |
Adóteher mértéke | 72 675 | 75 210 |
Forrás: RSM, Buksza |
Bár a szocho-kötelezettség százalékosan is és forintba is csökken, ugyanakkor a munkára rakodó többi teher (személyi jövedelemadó, járulékok) változatlan marad, ezért a minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók utáni összes teher emelkedni fog.
A minimálbérnél havonta közel 167 ezer forint lesz a komplett kiadás, szemben a 2017-es 157 463 forinttal, a garantált bérminimumnál pedig közel 20 ezer forinttal 218 ezer forint fölé nő az egy dolgozóra jutó kiadás.
Nettóban persze jobban járnak az érintettek: a minimálbér ugyanis az idei közel 85 ezer forintról közel 92 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 107 ezerről 120 ezer forintra emelkedik.
Garantált bérminimum | 2017 (22%-os szocho) | 2018 (19,5%-os szocho) |
Személyi jellegű ráfordítás | 198 835 | 218 405 |
Szakképzési hozzájárulás | 2 415 | 2 708 |
Szociális hozzájárulás | 35 420 | 35 198 |
Bruttó összeg | 161 000 | 180 500 |
Személyi jövedelemadó | 24 150 | 27 075 |
Egyéni járulékok (egészségügyi járulék, munkáltatói járulék, nyugdíjjárulék) | 29 785 | 33 393 |
Nettó összeg | 107 065 | 120 033 |
Adóteher mértéke | 91 770 | 98 373 |
Forrás: RSM, Buksza |
Átlagbéres matek
Ha pedig az átlagkeresetből indulunk ki, akkor a következő lesz a helyzet jövőre. Idén októberben a bruttó átlagkereset 295 800 forint volt. Feltételezve, hogy az összeg nem emelkedik és kizárólag a szocho változása érinti ezt az összeget, akkor 2018-tól az idei 65 ezer forintról 58 ezer forintra mérséklődik ez a kiadás a munkáltatónál.
A KSH által mért ágazatok közül a pénzügyi, biztosítási szektorban a legmagasabb az átlagos bruttó kereset, 2017 októberében 556 700 forintot tett ki. Ha továbbra is azt felételezzük, hogy csak a szocho változik, minden más paraméter változatlan marad, akkor a munkáltató szocho-kiadása 122 ezerről 109 ezer forintra csökken.
A legrosszabbul fizető humán-egészségügyi, szociális ellátás területén 181 400 forint volt 2017 októberében az átlagos bruttó kereset, ebben az esetben a 40 ezerről 35 ezer forintra esik a szocho-kiadás.
Bruttó összeg | 276000 | 290500 | 361000 | 400000 |
Személyi jellegű ráfordítás | 333960 | 351505 | 436810 | 484000 |
Szakképzési hozzájárulás | 4 140 | 4 358 | 5 415 | 6 000 |
Szociális hozzájárulás | 53 820 | 56 648 | 70 395 | 78 000 |
Személyi jövedelemadó | 41 400 | 43 575 | 54 150 | 60 000 |
Egyéni járulékok (egészségügyi járulék, munkáltatói járulék, nyugdíjjárulék) | 51 060 | 53 743 | 66 785 | 74 000 |
Nettó összeg | 183540 | 193183 | 240065 | 266600 |
Adóteher mértéke | 150420 | 158323 | 196745 | 218000 |
Forrás: RSM |
Mit tehetnek a munkáltatók?
A jövő évi fizetéseket azonban nem csak a szocho befolyásolja, hanem az is, hogy mekkora béremelést ad a munkáltató a dolgozóknak. A munkáltatók ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy szocho-csökkenésből adódó összeget vagy annak egy részét odaadja a dolgozóknak vagy ezt kihasználva emeli a béreket.
A kormány szerint bár a munkaadóknak nem kötelező átadniuk a dolgozóknak a szocho-csökkentésből adódó összeget, arra számítanak, hogy ezt sokan megteszik. Erről beszélt december végén Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és -képzésért felelős államtitkára. A politikus szerint munkaadóknál a szocho-csökkentés miatt 200 milliárd forint marad, ezt az összeget technikai fejlesztésekre és fizetésemelésre fordíthatják.
A cikkben szereplő béradatok az RSM adótanácsadó cég, illetve a nettober.com kalkulációi és saját számítások alapján jöttek ki.
Fotó: Pixabay.com.