Nagy Márton szerint évi 3-4 százalékos gazdasági növekedés mellett megvalósítható olyan bérnövekedés, amely 2028-ra bruttó 1 millió forintos átlagkeresetet eredményez, miközben a minimálbér már 2027-ben 1000 euró lenne.

Forintárfolyam

A két adat eltérő devizában történő megadása eleve egy érdekesség, miközben felmerül a bérkonvergencia szempontjából az egyik legfontosabb kérdés: vajon milyen árfolyammal számolhatunk a jövőben? 2018 óta ugyanis folyamatosan leértékelődött a forint az euróhoz képest, így az átlagbér forintban mért viszonylag magas emelkedésének egy része elveszett emiatt a bérfelzárkózás szempontjából.

Kapcsolódó

A miniszter hangsúlyozta, hogy alacsony infláció mellett zajlana a bérnövekedés, így a reálbérnövekedés erőteljes lehetne. Az árfolyamról ugyanakkor nem esett szó, ezért megnézzük, hogy a két eltérő devizában megadott adat összevetéséből mi adódik. Nagy Márton jelezte, hogy a kormány támogatja, hogy 2027-re a minimálbér elérje az átlagbér 50 százalékát.

Adatbánya

A 2027-es minimálbér célszintje 1000 euró, amely jelenlegi árfolyamon 400 ezer forint. A Nagy Márton által felvázolt pálya szerint a jelenlegi 266 800 forintos minimálbér 2027. január elsejével 374 800 forintra emelkedhet. Egy évvel később a minimálbér várható értéke elérheti a 419 815 forintot, ami több mint 1000 euró a jelenlegi árfolyamon, de úgyis értelmezhetjük, hogy 400-420 közötti euróárfolyammal számolnak. 

Ha a minimálbér 2027-ben 420 ezer forint lenne, abból azt feltételezhetjük, hogy ugyanebben az évben 840 ezer forint az átlagbér, ha viszont abból indulunk ki, hogy a minimálbért az előző évi átlagbér alapján határozzák meg, akkor már 2026-ban elérnénk ezt a bérszintet. A miniszter felvázolta a bruttó átlagkereset mozgását is, ami a mostani 651 147 forintról, 2027-re 878 549 forintra növekedhet, 2028-ra pedig várhatóan meghaladja a 970 ezer forintot.

A köztes adatok egyenletes, 10 százalék körüli bérnövekedést feltételezve jövőre nagyjából 720 ezer, 2026-ban 800 ezer forint adódna. Ehhez mérten reális a 2027-es 420 ezer forintos minimálbér, így azt látjuk, hogy komolyabb forintleértékelést nem feltételeztek a számítások elvégzésekor: a 400 és 420 közti 5 százalék 3 éves távon minimálisnak tekinthető.

Felzárkózási szint

Ezek után nézzük meg, euróban mit érne az átlagbér, különös tekintettel a nettó számokra, melyeket már összevethetünk más uniós országok bérszintjével, így a felzárkózás mértékére is következtethetünk belőle. Ha az egyszerűség kedvéért a kerek egymilliós bruttó bérrel számolunk, amely változatlan adómértékek mellett 665 ezer forint nettó bért ad, melyet a kedvezmények 685-700 ezer forintra módosítanak, 420-as árfolyam mellett nagyjából 1650 eurós nettó átlagbér jön ki.

Ez a jelenlegi német és osztrák szint felénél kevéssel nagyobb összeg, ezért ha abból indulunk ki, hogy ezekben a fejlett országokban minimális bérnövekedés lesz, akkor eljuthatunk bérszínvonaluk feléig. Az ugyancsak fejlettnek tekinthető Franciaország és Belgium jelenlegi 2500 euró körüli adatához képest már szebb az adat: eléri azok közel kétharmadát, de vélelmezhető, hogy náluk is lesz legalább az inflációt elérő bérnövekedés, így a reális szám inkább 60 százalék.

Régiós mezőny

Ami régiónk felzárkózó országait illeti: jelenleg szinte mindenhol a hazaihoz hasonló erős bérnövekedés zajlik, így nehéz megítélni, hogy a jelenlegi arányok hogyan fognak változni. Jelenleg a legmagasabb nettó átlagbér Észtországban van 1600 eurós szinttel: ez az, amit a számítás szerint elérünk majd 2027-28-ra. Az ugyancsak kis lakosságszámú Szlovéniában 1500 euró a jelenlegi adat, az összehasonlítás szempontjából reálisabb Csehország és Lengyelország 1450 illetve 1320 eurós szintet tudhat jelenleg magáénak. 

Így az ő jelenlegi adataikat mindenképpen jócskán túllépnénk, a kérdés, hogy náluk is reális-e az évi 10 százalékos ütem, vagy a magasabb szintről csak kisebb emelésre hajlandók a munkáltatók: ebben az esetben jóval csökkenne jelenlegi lemaradásunk (a jelenlegi magyar nettó átlagkereset bő 1100 euró).

Leállna az elvándorlás

Összességében elmondhatjuk, hogy a Nagy Márton által felvázolt kedvező forgatókönyv esetén béradatunk elérné a fejlett uniós országok átlagának 50-55 százalékát, ami még érdemi különbség, de már nem akkora, ami önmagában indokolja a munkaerő elvándorlását, sőt, egyes szakmák esetében a visszavándorlás is érdemi lehet. Ezt a vélekedést erősíti, hogy a spanyolok és olaszok északra vándorlása is megszűnt, amikor elérték a fejlettebb országok bérszintjének felét.