A magyar bankszektor hatékonyságának növelése érdekében különböző intézkedések mellett kötelezték el a felek magukat - derül ki annak a megállapodásnak a szövegéből, amelyet hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, Suma Chakrabarti EBRD elnök és Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója aláírt. A dokumentum a mai aláírással lépett hatályba. Ebben arra is kötelezettséget vállalnak a felek, hogy ezeket az intézkedéseket rövid illetve középtávon be is vezetik.

Az intézkedések között a következők szerepelnek:

  • A bankadó mértéke 2016-2019 közötti időszakban, a 2014 évi banki mérlegek alapján számolva, 2016-tól kezdődően 31 bázispontra, 2017-től 2018 végére 21 bázispontra csökken. A 2019-től a bankadó mértéke már az EU-ban uralkodó normáknak megfelelő szinten kell lennie. Ennek érdekében a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket a törvények előkészítéséért és azokat a parlament elé viszi 2015 júniusára.
  • A devizaalapú hitelek forintosításáról szóló, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy annak kivitelezése során a bankszektorra az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek ne háruljanak.
  • A bankszektort a nemteljesítő hitelek (npl) leépítésében segítő törvénymódosításokat úgy kell megtervezni, hogy azok a nemzetközi legjobb gyakorlatokat (best practice) tükrözzék, különös tekintettel e programok áttekinthetőségére és piaci alapú működésére.
  • Az ingatlanárverések és kilakoltatások további szigorításától tartózkodni kell.
  • A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó már létező programot (Nemzeti Eszközkezelő Zrt.) ki kell bővíteni és a bekerülési feltételeket pedig lazítani kell.
  • A kormány kinyilvánítja, hogy a magáncsődre és a banki ügyfelek visszamenőleges szerződésmódoítására vonatkozóan nem lépnek életbe új törvények, jogszabályok a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása nélkül.
  • Az uniós jogszabályok betartása érdekében a magyar kormány tartózkodik olyan törvények, intézkedések bevezetésétől, amelyek a bankszektor profitabilitására negatív hatással lehet - azokon kívül, amelyeket a magyar kormánynak be kell vezetnie az uniós tagságából fakadó kötelezettségéből adódóan.
  • Biztosítják a fair versenyt és az egyenlő bánásmódot a magyar piacon aktív pénzügyi intézmények között - tulajdonosi összetételétől és méretétől függetlenül, az EU egységes belső piacra vonatkozó szabályainak megfelelően, a szabad és fair verseny szellemében.

A magyar kormány a szándéknyilatkozatban azt is kijelentette, hogy nem kíván többségi tulajdonrészt szerezni rendszerszinten fontos magyarországi bankokban (kivéve ha az egész bankrendszer stabilitása kerül veszélybe) , és kötelezi magát arra, hogy a következő három évben magánkézbe adja minden, a magyarországi bankokban jelenleg közvetve vagy közvetlenül birtokolt többségi részvénycsomagját.

Az EBRD fogja a magyar kormány kezét

A megállapodás alapján a felek együttműködnek olyan prioritások kidolgozásában, amelyeket az EBRD támogat Magyarországon. Azokat az EBRD vezetése hagyja majd jóvá az új, 2015-ös országstratégia keretébe. (Az előző ugyanis a 2011-2015 közötti időszakra szólt - a szerk.)

A pénzügyi szektorban az EBRD támogatni fogja az ágazat stabilizálását és a bizalom újjáépítését - annak érdekében, hogy javuljon a bankszektor működési környezete.

Az EBRD lépései között szerepelhet a nemteljesítő hitelek szanálásának könnyítése (szabályozási konzultáció és befektetés), eszköz- és adósságtranzakció a bankszektor további konszolidációjának támogatása érdekében, valamint a kkv- és nagyvállalati hitelezést segítő eszközök biztosítása. A megállapodás szerint az EBRD növelné a hitelezési aktivitását Magyarországon, az ehhez a szükséges forrásokat is rendelkezésre fogja bocsátani.