A jegybank mutatók százaival figyeli a bankok állapotát, akárcsak egy orvos a páciense életjeleit. A bankvilágot sújtó legnagyobb kihívásokat elemezve az MNB alelnöke arról beszélt az Indexnek, hogy

nem fordulhat elő Magyarországon olyan bankcsőd, mint Amerikában.

Magyarországon következmények nélkül nem lehetne az amerikai banknál látott 51 százalékos kötvényállomány-kitettség: nálunk ez a szám a bankszektor egészében mindössze 21 százalék, és nincs egy banknál sem érdemben ennél nagyobb koncentráció.

A lakossági jelzáloghiteleken belül a hitelállomány több mint 80 százaléka fix. Ez azt jelenti, hogy ha bekövetkezik egy kamatemelési ciklus, akkor több idő van arra, hogy felkészüljenek a törlesztőrészletek változására.

Az MNB munkájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az infláció letörése a jegybank elsődleges célja. Ha ugyanis az inflációt nem tudjuk kontrollálni, akkor nem beszélhetünk fenntartható és hosszú távú növekedésről sem.

A legfontosabb ezért, hogy csökkentsük a pénzromlás mértékét, visszanyerjük az árstabilitást

– jelentette ki Kandrács Csaba.

Az elmúlt hetek bankválságairól és azok tanulságairól szólva azt mondta: ha nő a bizalmatlanság a bankokkal szemben, az legelőször jellemzően a részvényárfolyamokban csapódik ki, ezért is csökkent az OTP részvényeinek árfolyama. Ugyanakkor ez amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan meg is változhat, amint a bizalom helyreáll. Ennél azonban fontosabb, hogy az OTP-nél és a magyar bankoknál sem indult el a betétek kivonása az események miatt.

Egyértelműen kijelenteni ezt korai lenne még, de az látszik, hogy egyfajta megnyugvás indult el a piacon

– hívta fel a figyelmet. Ez sok befektetőnek ideális beszállópont is lehet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a nagy árfolyam-ingadozások vonzzák a spekulánsokat is, akiknek érdekében áll e mozgások felerősítése.

Úgy vélte, Amerikában és Svájcban határozott felügyeleti és szabályozói lépésekkel sikerült megelőzni a globális pánikot, és épp a bankokba vetett bizalom helyreállításán dolgoznak a szabályozók.

A jegybank alelnöke szerint a Credit Suisse gondjai sokkal inkább a vállalatirányítási hibákból, az intézmény rossz hírnevéből, az elmúlt évek ottani rossz döntéseiből fakadnak. Számos olyan botrány került elő, amely mögött a bank neve sejlett fel – rossz befektetési döntésektől kezdve a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási szabályok megszegéséig fiaskók sokaságába keveredett. 

A Silicon Valley Bank (SVB) csődjében nagy szerepet játszott szerinte a szabályozói követelmények lazasága. A kulcsszó az LCR-ráta, ami a bankok rövid távú likviditásmegfelelési mutatója – ha ez 100 százalék felett van, akkor az intézmény elméletben legalább harminc napig bírja a likviditási stresszt, és válság idején is tudja fedezni a kifizetéseket. Ezt a mutatót kapcsolták ki Amerikában a kisebb méretű bankoknál.

Az LCR-mutatónak itthon úgy kell 100 százalék fölött lennie, hogy bármilyen kötvényállománya is van a banknak, bárhogyan is tartja azokat nyilván a könyveiben, azt az aktuális piaci eladási értéken számítják, amikor az LCR-értéket megállapítják. 

Az amerikai bankcsődökben és a svájci bankmentésben egyetlen közös pont volt, ez pedig a betétesek bizalmának megrendülése.

„Az óriás tüsszentett, és ezt a világon mindenhol megérezték. Világszerte minden banki részvényt megütött a piac. Ez akár nevezhető természetes reakciónak is, amit az idéz elő, hogy a befektetők elbizonytalanodnak, és elkezdik átcsoportosítani megtakarításaikat."

Ugyanakkor a magyar bankoknak és egyéb pénzügyi intézményeknek érdemben nincs közvetlen üzleti kapcsolata ezekkel a bajba került amerikai és svájci intézményekkel, amelyek növelnék az átfertőzés veszélyét – mondja az alelnök.

A hitelek minősége is összehasonlíthatatlanul jobb a 2008-as válsággal ellentétben, például a hazai lakossági ügyfelek hitelei ma forint- és nem devizaalapúak.

A magyar bankrendszer ráadásul sokat tanult a legutóbbi pénzügyi válságból – tette hozzá.