Elképesztő mennyiségű megtakarítást halmoztak fel tavaly a háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Vagy legalábbis azok a háztartások, amelyeket nem sújtott a koronavírus-járvány, és nem veszítették el a jövedelmüket. A jegybank legfrissebb értékpapír-statisztikáiból ugyanis az derül ki, hogy 2020-ban a lakosság csaknem 1290 milliárd forintnyi friss pénzt helyezett el értékpapírszámlákon. A múlt héten publikált jegybanki adatok szerint ehhez jött még több mint 1600 millárd forintnyi új bankbetét, ami miatt történelmi rekordra nőtt a bankban tartott lakossági vagyon volumene.

A sornak azonban ezzel még nincs vége, hiszen a készpénzt is halmozták tavaly a magyarok. Az első kilenc hónapban 485 milliárd forintnál is több készpénzzel nőtt a háztartások megtakarítása, és ez a trend vélhetően az utolsó negyedévben sem torpant meg. Vagyis a háztartások tavaly akár 3500 milliárd forintot is félre tehettek a járvány és a válság ellenére, ami egy átlagos háztartásra vetítve 800 ezer forintnál is több pénzt jelent. Nyilvánvaló persze, hogy voltak olyan családok, amelyek sokat nyertek 2020-ban, míg mások annál többet veszítettek a lezárások miatt.

Kapcsolódó

Háztartások értékpapír-állománya 2020 végén
ÉrtékpapírÁllomány (milliárd forint)
Állampapír9135,6
Egyéb kötvény, jelzáloglevél67,1
Befektetési alap4032,1
Részvény774,8
Összesen14009,6
Forrás: MNB

Az OTP-ben most sem csalódtak a befektetők

Az év végén több mint 14 ezer milliárd forintot tartottak a háztartások értékpapírokban, ami történelmi rekord. Az állomány több mint 1300 milliárd forinttal nőtt az év folyamán, de döntő részben a friss megtakarítások miatt. Az év első negyedében több mint 300 milliárd forintos árfolyamveszteséget szenvedtek el a kisbefektetők a járvány miatt, az év végére azonban ez a mínusz eltűnt, így az év egészében szerény, 36,8 milliárd forintos nyereség keletkezett a háztartások értékpapír-állományán.

Az biztos, hogy azok a befektetők, akik tavasszal a részvénypiacban, azon belül is az OTP-ben látták meg a nagy lehetőséget, jól jártak. Hatalmas megtakarítások mozdultak meg az idén. A kisbefektetők több mint 180 milliárd forintért vásároltak részvényeket az év első tíz hónapjában, ennek a kétharmadát márciusban, áprilisban és májusban, csak novemberben és decemberben kezdtek kiszállni a befektetéseikből, hogy realizálják a profitot. Aki nem adott el, az is jól járt hiszen az év utolsó két hónapjában a háztartások értékpapírszámláin több mint 200 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett.

A háztartásoknak december végén 774,8 milliárd forintnyi részvényük volt, ami történelmi rekord. Ezen belül nem pénzügyi vállalatokban 475,4 milliárd, banki részvényekben pedig 281,8 milliárd forintot tartottak, ami történelmi rekord. Volt még a lakosságnak egyéb szektorok részvényeiben is mintegy 17,6 milliárd forintja, ezek olyan pénzügyi cégek papírjai lehetnek, amelyek nem számítanak banknak (például a CIG Pannónia Életbiztosító).

A bankpapírok közül a lakosság kedvence mindig is az OTP volt. A másik két bankrészvény, a Takarék Jelzálogbank és az MKB részvényeinek forgalma jóval kisebb, sőt ezekre a papírokra kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be nemrég a Magyar Bankholdig, így ezekkel a kisbefektetők kereskedési lehetőségei lassan lenullázódnak. A bankrészvényekbe a tavaszi hónapokban több mint 91 milliárd forintnyi friss lakossági pénz került, majd a harmadik negyedévben további 25 milliárdnyi. A háztartások csak az év utolsó két hónapjában döntöttek úgy, hogy kiszállnak az OTP-ből, több mint 60 milliárd forintnyi papírt öntve a piacra. Az utolsó negyedévben a bankpapírok csaknem 100 milliárd forintot hoztak a kisbefektetőknek, akik ekkor értékesítették a tavasszal megvásárolt részvényeiket, akár 70-80 százalékos hozamot is elérhettek.

Az állampapírpiac stabil maradt

A lakosság állampapír-állománya tavaly is töretlenül menetelt a kormány 11 milliárd forintos célja felé. A terv az, hogy 2023-ra ennyi állampapír legyen a háztartásoknál. 2020 végén a volumen történelmi csúcson volt, meghaladta a 9 ezer milliárd forintot. Bár a tavaszi hónapok során voltak olyan félelmek, hogy a háztartások a válság miatt nem vásárolnak majd annyi állampapírt, mint amennyit 2019 végén betervezett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), komolyabb állampapír-visszaváltások végül csak márciusban és áprilisban voltak, illetve júliusban, amikor egyszerre nagyobb mennyiségű hosszú lakossági állampapír járt le.

Az év többi hónapjában viszont lelkesen vásárolták a kisbefektetők az állampapírokat, a nettó értékesítés meghaladta az ezer milliárd forintot, vagyis ennyivel vettek több papírt a háztartások, mint amennyit eladtak, illetve visszaváltottak. A lejárati szerkezet is egyre javul. A hosszú állampapírok volumene már 7600 milliárd forint fölött van, ez teszi ki a lakosságnál lévő állampapírok több mint 83 százalékát. A rövid lejáratú forint állampapíroké eközben folyamatosan csökken, alig éri el az 1300 milliárd forintot.

Az eurós állampapírok is népszerűek voltak tavaly, a történelmi mélypontra került forintárfolyam miatt voltak, akik a lakossági eurókötvényben is fantáziát láttak. A háztartásoknál lévő deviza állampapírok mennyisége 227 milliárd forint volt, ez hajszálnyira marad csak el a tavaly októberben felállított történelmi csúcstól, amelyben szerepet játszhatott a forint leértékelődése is.

A többi kötvénytípus a lakosság továbbra sem vásárolja. A bankok nem kínálnak a kisbefektetőknek kötvényeket, vagy ha mégis, akkor alacsony a kamatuk. Főleg néhány szofisztikáltabb privátbanki ügyfél tart csak banki hitelpapírokat, ők is főleg devizás kötvényeket vásároltak. Banki jelzáloglevelet jóformán egyáltalán nem tart a lakosság, csupán 152 millió forintnyi van a számláikon. A vállalati kötvények szintén kiestek a kegyeikből a hat évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta. A Növekedési Kötvényprogram keretében most megjelent hitelpapírok pedig túl nagy címletűek a kisbefektetők számára, ráadásul jellemzően zárt körben bocsátják ki őket, vagyis csak az MNB és néhány intézményi befektető fér hozzájuk az aukció során.

Újra felfedezték az alapokat

Az állampapírokat nem kedvelő kisbefektetők inkább a befektetési alapok felé fordultak tavaly. Március és április kivételével minden hónapban került friss pénz az alapokba, így az év végén több mint másfél év után ismét 4 ezer milliárd forint fölött volt a háztartások befektetésijegy-állománya.

Az alapok alapvetően jól vészelték át az esztendőt, sőt voltak köztük szép számmal olyanok, amelyek megverték az állampapírokat. A trendkövető részvényalapok, a zöld cégekbe fektető alapok, a technológiai papírokat tartó konstrukciók jól teljesítettek, az abszolút hozamú alapok között is volt 21 olyan, amelyik tíz százalék fölötti hozammal zárta 2020-at. A lakosság kedvencei, az ingatlanalapok is pozitív hozammal fejezték be az évet, a legnagyobb konstrukciók azonban csak mérsékelt nyereséget értek el. Összességében véve az MNB adatai szerint a háztartások végül szerény, 48,4 milliárd forintos árfolyamnyereséget értek el a befektetési alapokon a tavalyi év során.